HU/Eloszo

HU/SMD1

Előszó

Az Ő Isteni Kegyelme eltávozását megelőző hónapokban az előttünk álló idők okozta szorongó várakozás arra kénysze­rített valamennyiünket, akik Ő Isteni Kegyelme tanítványai voltunk, hogy minden eddiginél komolyabban elgondolkod­junk bizonyos elemi fontosságú alapkérdéseken. Kicsoda Śrīla Prabhupāda? Mi a lelki tanítómester helyzete? Mit jelent egy lelki tanítómester tanítványának lenni? Hogyan kapcsolódom Śrīla Prabhupādához? Milyen jellegű vele a kapcsolatom? És végül: milyen jellegű lesz a kapcsolatom a lelki tanítómesterem­mel azután, hogy fizikai testében nincs már közöttünk? Ebben a nehéz időszakban és röviddel Śrīla Prabhupāda eltávozását követően arra gondoltam, érdemes volna összegyűjteni Śrīla Prabhupāda minden olyan utasítását, amelyik a lelki tanítómes­ter és a tanítvány témájához kapcsolódik, ily módon bizosítva, hogy Ő Isteni Kegyelmének valamennyi tanítványa menedékre, vigaszra és biztató szóra találhasson a Śrīla Prabhupādától kapott, irányadó intelmekben.

Később, amikor a Śrīla Prabhupāda által kijelölt tizenegy új lelki tanítómester elkezdett tanítványokat elfogadni, eszembe jutott, hogy egy ilyen, a guru és tanítvány témájára összponto­sító idézetgyűjtemény egyaránt hasznos lehet a lelki tanítómes­tereknek, hogy könnyebben megbirkózzanak a rájuk ruházott súlyos felelősséggel, illetve a tanítványoknak, hogy tökélete­sen tisztában legyenek azzal, mit jelent tanítványnak lenni. Rāmeśvara Swamihoz fordultam, és felajánlottam neki, hogy a teljesség igényével Śrīla Prabhupāda valamennyi könyvéből kigyűjtöm és rendszerezem a lelki tanítómester, a tanítvány, a tanítványi láncolat és az avatás témáját érintő valamennyi utasítást. Rāmeśvara Swaminak tetszett az ötlet, és töretlenül bátorított, hogy valósítsam meg. A könyv, amelyet az olvasó most a kezében tart és A lelki tanítómester és a tanítvány címet viseli, ennek a biztató támogatásnak az eredménye. Ha csak belepillantanak a tartalomjegyzékbe, láthatják, milyen volu­menű és komplexitású témáról beszélünk. Arra törekedtem, hogy a Śrīla Prabhupāda könyveiben fellelhető terjedelmes anyagot precíz, világosan körülhatárolt kategóriákba rendez­zem, hogy az utasítások könnyűszerrel, kényelmesen megtalál­hatók legyenek. Ha az olvasó bárminemű hibával vagy töké­letlenséggel találkozik a könyv olvasása során (pl. kihagyott vagy téves hivatkozások, pontatlan kategorizálás stb.), az egy feltételekhez kötött, tökéletlen lélek hibája. Ám ha akad is ilyen, én minden tőlem telhetőt megtettem, hogy lelki tanítómesterem, Ő Isteni Kegyelme Śrīla Prabhupāda kedvében járjak azzal, hogy a lehető legnagyobb gondossággal és alapossággal végzem el, amit vállaltam.

A Śrī Caitanya tanítása tizennegyedik fejezetében Śrīla Prabhu pāda leírja, hogy azzal, hogy az Úr Caitanya Mahā­prabhu Sanātana Gosvāmī fejére helyezte a lábát, abban az áldásban részesítette, hogy az odaadó szolgálat tudományára vonatkozó valamennyi transzcendentális utasítása maradékta­lanul megnyilvánuljon a szívében:

„[Sanātana Gosvāmī így imádkozott:] ‘[Kegyedből] felisme­rem végkövetkeztetéseid értékét, de olyannyira elesett vagyok, hogy tanításaid óceánjának egyetlen cseppjéig sem érek fel. Ám ha Te is úgy akarod, még én, a sánta is képes leszek tán­colni, ezért kérlek, áldj meg engem azzal, hogy lótuszlábaidat a fejemre helyezed!”

“Így imádkozott Sanātana Gosvāmī az Úr kegyéért, hogy tanítását megérthesse és szívébe fogadhassa. … Ha nem áld meg valakit egy lelki tanítómester, egy ācārya, akkor a tanítások nem nyilvánulhatnak meg a helyes irányban. Ezért keresnünk kell a lelki tanítómester kegyét, hogy a tanításokat megvalósíthas­suk. Miután Śrī Caitanya elfogadta Sanātana Gosvāmī imáját, ráhelyezte lótuszlábait Sanātana fejére, s megáldotta őt, hogy minden utasítása tökéletesen megérlelődjön Sanātanában.”

S most, a tőlem telhető legnagyobb alázattal, hadd helyez­zem felajánlásom gyanánt ezt a könyvet lelki tanítómesterem, Ő Isteni Kegyelme A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda isteni lótuszlába elé. Imádkozom, hogy az ő indokolatlan kegyéből minden tanítványa, unokatanítványa és a tanítványok újabb generációi szívében is megfoganjanak a kötetbe foglalt uta­sítások, ahogyan Sanātana Gosvāmī számára az Úr Caitanya is megvilágította a tarnszcendentális tudást azzal, hogy lábát Sanātana fejére helyezte. Csakis e transzcendentális áldások révén érhető el, hogy ezek a kifinomult utasítások szárba szök­kenjenek a szívünkben, gyakorlati megvalósításokká érjenek, és gyakorlati cselekvésre válthassuk őket.

Śubhānanda dāsa brahmacari

A lelki tanítómester dicsőségét hirdető imák

Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura: Śrī Śrī-gurv-aṣṭaka

(1)

saṁsāra-dāvānala-līḍha-loka-

trāṇāya kāruṇya-ghanāghanatvam

prāptasya kalyāṇa-guṇārṇavasya

vande guroḥ śrī-caraṇāravindam

A lelki tanítómester a kegy óceánjából kap áldást. Ahogy a felhő esőt zúdít az erdőtűzre, hogy eloltsa, úgy szabadítja fel a lelki tanítómester a szenvedő anyagi világot, mert eloltja az anyagi létezés lángoló tüzét. Tiszteletteljes hódolatomat aján­lom az ilyen lelki tanítómester lótuszlábának, aki a kedvező tulajdonságok óceánja.

(2)

mahāprabhoḥ kīrtana-nṛtya-gīta-

vāditra-mādyan-manaso rasena

romāñca -kampāśru-taraṅga-bhājo

vande guroḥ śrī-caraṇāravindam

A lelki tanítómesternek mindig örömet szerez az Úr Caitanya Mahāprabhu saṅkīrtana mozgalma; a Szent Nevek éneklése, az eksztatikus tánc, az éneklés és a zenélés. Mivel elméjében a tiszta odaadás ízeit élvezi, a haja néha égnek áll, a teste remeg, és könnyek hullámai törnek elő a szemeiből. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom az ilyen lelki tanítómester lótuszlábainak.

(3)

śrī-vigrahārādhana-nitya-nānā-

śṛṅgāra-tan-mandira-mārjanādau

yuktasya bhaktāṁś ca niyuñjato ‘pi

vande guroḥ śrī-caraṇāravindam

A lelki tanítómester mindig Śrī Śrī Rādhā és Kṛṣṇa templomi imádatával foglalkozik. Tanítványait is ebben foglalja le. Gyö­nyörű ruhákkal és ékszerekkel díszítik fel a mūrtikat, taka­rítják templomukat és az Úr más hasonló imádatát végzik. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom az ilyen lelki tanítómester lótuszlábainak.

(4)

catur-vidha-śrī-bhagavat-prasāda-

svādv-anna-tṛptān hari-bhakta-saṅghān

kṛtvaiva tṛptiṁ bhajataḥ sadaiva

vande guroḥ śrī-caraṇāravindam

A lelki tanítómester mindig négyféle ízletes ételt ajánl fel Kṛṣṇának, amelyek nyalhatók, rághatók, ihatók és szívhatók. Amikor a lelki tanítómester látja, hogy a bhakták elégedet­ tek a bhagavat-prasādával, akkor ő is elégedett. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom az ilyen lelki tanítómester lótuszlábainak.

(5)

śrī-rādhikā-mādhavayor apāra-

mādhurya-līlā guṇa-rūpa-nāmnām

prati-kṣaṇāsvādana-lolupasya

vande guroḥ śrī-caraṇāravindam

A lelki tanítómester mindig arra áhítozik, hogy hallhasson és énekelhessen Rādhikā és Mādhava határtalan szerelmi kedv­teléseiről, tulajdonságairól, neveiről és formáiról. A lelki taní­tómester arra vágyik, hogy ezeket minden percben megízlelje. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom az ilyen lelki tanítómester lótuszlábainak.

(6)

nikuñja-yūno rati-keli-siddhyai

yā yālibhir yuktir apekṣaṇīyā

tatrāti-dākṣyād ati-vallabhasya

vande guroḥ śrī-caraṇāravindam

A lelki tanítómester nagyon kedves, mert ügyesen segít a gopīknak, akik különböző időkben különböző csodálatos elrende­zéseket tesznek Rādhā és Kṛṣṇa szeretői kedvteléseinek tökéle­tességéért Vṛndāvana ligeteiben. Legalázatosabb hódolatomat ajánlom az ilyen lelki tanítómester lótuszlábainál.

(7)

sākṣād-dharitvena samasta-śāstrair

uktas tathā bhāvyata eva sadbhiḥ

kintu prabhor yaḥ priya eva tasya

vande guroḥ śrī-caraṇāravindam

A lelki tanítómestert úgy kell tisztelni, mint a Legfelsőbb Urat, mert ő az Úr legbensőségesebb szolgája. Ezt elismeri az összes kinyilvánított írás, és az összes tekintély követi, ezért tisztelet­teljes hódolatomat ajánlom az ilyen lelki tanítómester lótusz­ lábainak, aki Śrī Hari (Kṛṣṇa) hiteles képviselője.

(8)

yasya prasādād bhagavat-prasādo

yasyāprasādān na gatiḥ kuto ‘pi

dhyāyan stuvaṁs tasya yaśas tri-sandhyaṁ

vande guroḥ śrī-caraṇāravindam

A lelki tanítómester kegyéből az ember megkapja Kṛṣṇa áldását. A lelki tanítómester kegye nélkül az ember nem képes fejlődni semmit. Ezért mindig emlékeznem kell a lelki tanítómesterre és dicsőítenem kell őt. Naponta legalább háromszor tisztelet­teljes hódolatomat kell ajánlanom lelki tanítómesterem lótusz­lábainak.

Śrī-guru-vandanā Śrīla Narottama dāsa Ṭhākura Prema-bhakti-candrikā című művéből

śrī-guru-carana-padma, kevala bhakati-sadma,

bando mui sāvadhāna mate

jāhāra prasāde bhāi, e bha va toriyā jāi,

krṣṇa-prāpti hoy jāhā hāte

A lelki tanítómester lótuszlába a tiszta odaadó szolgálat lakhe­lye. Nagy figyelemmel borulok e lótuszlábakhoz. Drága testvérem (drága elmém)! A lelki tanítómester kegyéből kelhetünk át az anyagi lét óceánján, és érhetjük el Krṣṇát.

guru-mukha-padma-vākya, cittete koriyā aikya,

ār nā koriho mane āśā

śrī-guru-caraṇe rati, ei se uttama gati,

je prasāde pure sarva āśā

Tedd a lelki tanítómester lótuszszájából származó tanítást eggyé a szíveddel, és ne vágyj semmi másra. A lelki tanítómester lótusz­ lábaihoz való ragaszkodás a legjobb eszköz a lelki fejlődéshez. Kegyéből a lelki tökéletességre való összes vágy teljesül.

cakhu-dān dilo jei, janme janme prabhu sei,

divya jñān hṛde prokāśito

prema-bhakti jāhā hoite, avidyā vināśa jāte,

vede gāy jāhāra carito

Ő, aki nekem a transzcendentális látás ajándékát adta, az én uram születésről születésre. Kegyéből az isteni tudás megnyil­vánul a szívben, a lényéből sugárzó prema­bhakti elpusztítja a tudatlanságot. A védikus szentírások megéneklik tulaj­donságait.

śrī-guru karuṇā-sindhu, adhama janāra bandbu,

lokanāth lokera jīvana

hā hā prabhu koro doyā, deho more pada-chāyā,

ebe jaśa ghuṣuk tribhuvana

Ó, lelki tanítómester, kegy óceánja, és elesett lelkek barátja! Te vagy mindenki tanítója és minden ember élete. Ó, mester! Kér­lek, légy kegyes hozzám, és add lótuszlábaid árnyékát. Bárcsak hirdetnék neved mindhárom világban!

Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura: Gurudeva!

gurudeva!

kṛpā-bindu diyā, koro’ ei dāse, tṛṇāpekhā ati hīna

sakala-sahane, bolo diyā koro nija māne spṛhā-hīna

Gurudeva! Kegyed egyetlen csöppjével a fűszálnál is alázato­sabbá tudod tenni szolgádat. Add meg nekem az erőt, hogy elviselhessek minden próbatételt és szenvedést, és szabadíts meg minden vágytól, ami a személyes megbecsülésre irányul.

sakale sammān, korite śakati, deho’ nātha! jathājatha

tabe to’ gāibo, harināma-sukhe, aparādha ha ‘be hata

Ó, Uram és Mesterem! Add meg nekem az erőt, hogy megfe­lelően tisztelhessek minden élőlényt. Csak akkor leszek képes nagy eksztázisban énekelni a szent nevet, és akkor fog minden sértésem megszűnni.

kabe heno kṛpā, lobhiyā e jana, kṛtārtha hoibe, nātha!

śakti-buddhi-hīn, āmi ati dīn, koro’ more ātma-sātha

Ó, Uram és Mesterem! Mikor részesül már ez a bhakta kegyed áldásában? Ostoba vagyok, gyenge és elesett. Kérlek, tégy sze­retett szolgáddá!

jogyatā-vicāre, kichu nāhi pāi, tomāra karuṇā sāra

karuṇā nā hoile, kāṇḍiyā kāṇḍiyā, prāṇa nā rākhibo āra

Ha magamba nézek, semmi értékeset nem találok. Csak a kegyed révén létezem. Ha te nem vagy kegyes hozzám, egy­ folytában sírok, és lassan elszáll belőlem az élet.

A lelki tanítómesterről szóló kulcsfontosságú versek a védikus és vaiṣṇava irodalomban

A lelki tanítómester nem más, mint Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének megnyilvánulása vagy képviselője

ācāryaṁ māṁ vijānīyān

nāvamanyeta karhicit

na martya-buddhyāsūyeta

sarva-devamayo guruḥ

“Az ācāryára úgy kell tekinteni, mint Rám, és soha semmilyen formában nem szabad tiszteletlenül bánni vele. Nem szabad irigykedni rá vagy közönséges embernek gondolni őt, mert ő az összes félisten képviselője.”

Śrīmad-Bhāgavatam 11.17.27 [idézi: Śrī Caitanya-caritāmṛta Ādi-līlā 1.46]

„Kedves királyom! A tanítványnak a lelki tanítómestert nem csupán lelki tanítómesterének kell tekintenie, hanem az Istenség Legfelsőbb Személyisége és a Felsőlélek képviselőjének is. Más szóval úgy kell őt elfogadnia, mint Istent, mert a lelki tanító­mester Kṛṣṇa külső megnyilvánulása.”

Śrīmad-Bhāgavatam Tizedik Ének [idézi: Az odaadás nektárja]

guru kṛṣṇa-rūpa hana śāstrera pramāṇe

guru-rūpe kṛṣṇa kṛpā karena bhakta-gaṇe

„A kinyilatkoztatott szentírások határozott véleménye szerint a lelki tanítómester nem különbözik Kṛṣṇától. Az Úr Kṛṣṇa a lelki tanítómester formájában szabadítja fel bhaktáit.”

Śrī Caitanya-caritāmṛta Ādi-līlā 1.45

kṛṣṇa yadi kṛpā kare kona bhāgyavāne

guru-antaryāmi-rūpe śikhāya āpane

„Kṛṣṇa mindenki szívében jelen van mint caitya-guru, a belső lelki tanítómester. Azt a szerencsés feltételekhez kötött lelket, akihez kegyes, személyesen oktatja, hogy fejlődhessen az oda­adó szolgálatban: belülről mint a Felsőlélek, kívülről pedig mint a lelki tanítómester tanítja őt.”

Śrī Caitanya-caritāmṛta Madhya-līlā 22.47

naivopayanty apacitiṁ kavayas taveśa

brahmāyuṣāpi kṛtam ṛddha-mudaḥ smarantaḥ

yo ‘ntar bahis tanu-bhṛtām aśubhaṁ vidhunvann

ācārya-caittya-vapuṣā sva-gatiṁ vyanakti

„Óh, Uram! Még ha olyan hosszú élettel lennének megáldva, mint Brahmā, akkor sem tudnák még a transzcendentális költők és a lelki tudomány alapos ismerői sem kellőképpen kifejezni Neked hálájukat, amiért megjelensz két arculatodban – kívül mint az ācārya és belül mint a Felsőlélek –, hogy a Hozzád vezető útra terelve felszabadítsd a megtestesült élőlényt.”

Śrīmad-Bhāgavatam 11.29.6 [idézi: Śrī Caitanya-caritāmṛta Madhya-līlā 22.48]

A lelki tanítómester elfogadásának feltétlen szükségessége

tad viddhi praṇipātena

paripraśnena sevayā

upadekṣyanti te jñānaṁ

jñāninas tattva-darśinaḥ

„Fordulj egy lelki tanítómesterhez, úgy próbáld megismerni az igazságot! Tudakozódj tőle alázatosan, és szolgáld őt! Az önmegvalósított lelkek képesek tudásban részesíteni téged, mert ők már látták az igazságot.”

Bhagavad-gītā úgy, ahogy van 4.34

brahmāṇḍa bhramite kona bhāgyavān jīva

guru-kṛṣṇa-prasāde pāya bhakti-latā-bīja

„Az élőlények karmájuk szerint vándorolnak szerte az univer­zumban. Néhányan a felsőbb bolygórendszerekbe emelkednek, néhányan pedig az alsóbbakba zuhannak. A sok millió ván­dorló élőlény közül az, amelyik nagyon szerencsés, lehetőséget kap arra, hogy Kṛṣṇa kegyéből egy hiteles lelki tanítómesterrel társuljon, s Kṛṣṇa és a lelki tanítómester kegyéből megkapja az odaadó szolgálat növényének magját.”

Śrī Caitanya-caritāmṛta Madhya-līlā 19.151

tad-vijñānārthaṁ sa gurum evābhigacchet

samit-pāṇiḥ śrotriyaṁ brahma-niṣṭham

„A transzcendentális tudomány megértése érdekében az ember­nek egy hiteles lelki tanítómesterhez kell fordulnia, aki a tanít­ványi láncolat tagja, és szilárd az Abszolút Igazságban.”

Muṇdaka Upaniṣad 1.2.12

yasya deve parā bhaktir

yathā deve tathā gurau

tasyaite kathitā hy arthāḥ

prakāśante mahātmanaḥ

„A védikus tudás lényege automatikusan feltárul azok előtt a nagy lelkek előtt, akiknek rendíthetetlen hitük van mind az Úrban, mind a lelki tanítómesterben.”

Śvetāśvatara Upaniṣad 6.23 [idézi: Śrīmad-Bhāgavatam 7.7.17]

oṁ ajñāna-timirāndhasya

jñānāñjana-śalākayā

cakṣur unmīlitaṁ yena

tasmai śrī-gurave namaḥ

„A legsötétebb tudatlanságban születtem, de lelki tanítómes­terem a tudás fáklyalángjával felnyitotta szememet. Mélységes hódolatomat ajánlom neki.”

Gautamīya-tantra [idézi: Śrīmad-Bhāgavatam 8.1.11]

sarva-deśa-kāla-daśāya janera kartavya

guru-pāśe sei bhakti praṣṭavya, śrotavya

“ Éppen ezért minden embernek – minden országban, min­den körülmények között és minden időben – az a kötelessége, hogy felkeressen egy hiteles lelki tanítómestert, kérdezzen tőle az odaadó szolgálatról, és hallgassa őt, amint elmagyarázza a folyamatot.”

Śrī Caitanya-caritāmṛta Madhya-līlā 25.122

dharmasya tattvaṁ nihitaṁ guhāyaṁ

mahājano yena gataḥ sa panthāḥ

[Cc. Madhya 17.186]

“ A Kṛṣṇa­tudat titkát nagyon nehéz megérteni, de aki az előző ācāryák utasításai szerint halad, és követi a tanítványi láncolat­ hoz tartozó elődeinek nyomdokait, az sikeres lesz.”

Mahābharata, Vana-parva 313.117 [idézi: Śrī Caitanya-caritāmṛta Ādi 8.7]

ato guruṁ praṇamyaivaṁ

sarva-svaṁ vinivedya ca

gṛhṇīyād vaiṣṇavaṁ mantraṁ

dīkṣā-purvaṁ vidhānataḥ

„Minden embernek kötelessége, hogy meghódoljon egy hiteles lelki tanítómesternek. Mindenét – testét, elméjét és értelmét – átadva vaiṣṇava avatást kell kapnia tőle”

Hari-bhakti-vilāsa 2.10 [idézi: Śrī Caitanya-caritāmṛta Madhya-līlā 15.108]

evam paramparā-prāptam. . .

„E legfelsőbb tudomány ily módon, a tanítványi láncon keresz­ tül szállt alá...”

Bhagavad-gītā úgy, ahogy van 4.2

tāte kṛṣṇa bhaje, kare gurura sevana

māyā-jāla chuṭe, pāya kṛṣṇera caraṇa

„Ha a feltételekhez kötött lélek átadja magát az Úr szolgálatá­nak, s ugyanakkor eleget tesz lelki tanítómestere utasításainak és szolgálja őt, kiszabadulhat māyā karmai közül, és alkalmassá válhat arra, hogy oltalomra találjon Kṛṣṇa’s lótuszlábánál.”

Śrī Caitanya-caritāmṛta Madhya-līlā 22.25

yathā kāñcanatāṁ yāti

kāṁsyaṁ rasa-vidhānataḥ

tathā dīkṣā-vidhānena

dvijatvaṁ jāyate nṛṇām

„Ahogyan higannyal keverve az alkimista arannyá változtatja a harangfémet, úgy változtatja azonnal a lelki tanítómester brāhmaṇává azt, akit megfelelő képzésben és avatásban részesít.”

Hari-bhakti-vilāsa [idézi: Śrī Caitanya-caritāmṛta Ādi-līlā 7.47]

A hiteles lelki tanítómester ismertetőjegyei

yāre dekha, tāre kaha ‘kṛṣṇa’-upadeśa

āmāra ājñāya guru hañā tara’ ei deśa

„Mindenkit taníts arra, hogy kövesse az Úr Śrī Kṛṣṇa utasítá­sait, amelyek a Bhagavad-gītāban és a Śrīmad-Bhāgavatamban állnak! Ily módon válj lelki tanítómesterré, s próbálj meg min­denkit felszabadítani ezen a vidéken!”

Śrī Caitanya-caritāmṛta Madhya-līlā 7.128

kibā vipra, kibā nyāsī, śūdra kene naya

yei kṛṣṇa-tattva-vettā, sei ‘guru’ haya

„Tekintet nélkül arra, hogy valaki brāhmaṇa, sannyāsī vagy śūdra, lelki tanítómesterré válhat, ha ismeri Kṛṣṇa tudományát.”

Śrī Caitanya-caritāmṛta Madhya-līlā 8.128

vaco vegaṁ manasaḥ krodha-vegaṁ

jihvā-vegam udaropastha-vegam

etān vegān yo viṣaheta dhīraḥ

sarvam apīmāṁ pṛthivīṁ sa śiṣyāt

„Az a józan személy, aki képes eltűrni a beszéd késztetését, az elme ösztönzését, a düh tetteit, valamint a nyelv, a gyomor és a nemi szervek késztetését, alkalmas arra, hogy tanítványokat fogadjon el az egész világon.”

A tanítások nektárja 1. vers

tasmād guruṁ prapadyeta

jijñāsuḥ śreya uttamam

śābde pare ca niṣṇātaṁ

brahmaṇy upaśamāśrayam

„Akinek komolyan szándékában áll, hogy elérje az igazi bol­dogságot, annak fel kell keresnie egy hiteles lelki tanítómestert, és az avatás révén menedéket kell keresnie nála. Egy igaz lelki tanítómester meditáció útján már megvalósította az írások vég­következtetését, és képes meggyőzni másokat is ezekről. Tud­nunk kell, hogy azok a nagy személyiségek, akik a Legfelsőbb Istenségnél kerestek menedéket, és félretettek minden anyagi gondolkodást, azok hiteles lelki tanítómesterek.”

Śrīmad-Bhāgavatam 11.3.21 [idézi: Śrīmad-Bhāgavatam 5.14.41]

gurur na sa syāt sva-jano na sa syāt

pitā na sa syāj jananī na sā syāt

daivaṁ na tat syān na patiś ca sa syān

na mocayed yaḥ samupeta-mṛtyum

„Aki nem tudja kiszabadítani a gondjaira bízott élőlényeket az ismétlődő születés és halál birodalmából, az soha ne legyen lelki tanítómester, apa, férj, anya vagy imádandó félisten.”

Śrīmad-Bhāgavatam 5.5.18

Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda

Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda 1896­ban jelent meg ebben a világban, az indiai Kalkuttában. Ugyancsak Kalkuttában, 1922­ben találkozott először lelki tanítómesterével, Śrīla Bhaktisiddhānta Sarasvatī Gosvāmīval is. Bhaktisiddhānta Sarasvatī, a hatvannégy Gauḍīya Maṭhát megalapító jeles vallástudós megkedvelte a művelt fiatalembert, és rávette, hogy szentelje életét a védikus tudomány tanítá­sának. Így lett Śrīla Prabhupāda a tanítványa, tizenegy évvel később pedig, 1933­ban, hivatalosan is avatást fogadott el tőle. Első találkozásuk alkalmával Śrīla Bhaktisiddhānta Saras­vatī Ṭhākura arra kérte Śrīla Prabhupādát, hogy terjessze angol nyelven a védikus tudományt. Az elkövetkező években Śrīla Prabhupāda magyarázatot fűzött a Bhagavad­gītāhoz, közreműködött a Gauḍīya Maṭha munkájában, és 1944­ben minden segítség nélkül útjára indított egy kéthetente megje­lenő, angol nyelvű folyóiratot, amelyet egymaga szerkesztett, maga gépelte be a kéziratokat és javította ki a kefelevona­tokat; majd egyedül terjesztette az elkészült példányokat és küzdött azért, hogy további számok is megjelenhessenek. És a magazin nem állt le: ma már a nyugati tanítványai adják ki tizenkilenc nyelven.

Śrīla Prabhupāda filozófiai műveltségét és odaadását a Gauḍīya Vaiṣṇava Társaság azzal ismerte el, hogy 1947­ben a „Bhaktivedanta” címet adományozta neki. 1950­ben, ötven­ négy éves korában Śrīla Prabhupāda visszavonult a családos élettől, és a vānaprastha (visszavonult) rendbe lépett, hogy több időt szentelhessen a tanulmányainak és az írásnak. Vṛndā­vana szent városába utazott, ahol szerény körülmények közt a középkori Rādhā­Dāmodara templomban élt. Itt több évet is eltöltött, elmélyült kutatómunkával és írással. Ezt követően 1959­ben a sannyāsa (lemondott) rendbe lépett. Ugyancsak a Rādhā­Dāmodara templomban látott neki élete főművének, az ezernyolcszáz verset számláló Śrīmad-Bhāgavatam (Bhāga- vata Purāṇa) angol nyelvű átültetésének és jegyzetekkel való ellátásának. Ugyanitt született meg a Könnyű utazás más bolygókra című könyve is.

A Bhāgavatam első három kötetének kiadása után, 1965­ben Śrīla Prabhupāda az Egyesült Államokba utazott, hogy eleget tegyen a lelki tanítómestere által kijelölt küldetésének. Végül Ő Isteni Kegyelme hatvannál is több kötet mértékadó fordítást, magyarázatot és összefoglaló tanulmányt hagyott hátra India vallásos irodalmának klasszikusaiból.

1965­ben, amikor egy teherhajó utasaként először érkezett meg New York városába, gyakorlatilag nincstelen volt. Csak­ nem egy évbe is beletelt, mire nagy nehézségek árán, 1966 júli­usában megalapította a Krisna­tudat Nemzetközi Szervezetét (ISKCON). Mielőtt 1977. november 4­én eltávozott volna ebből a világból, az ISKCON vezetőjeként végzett munkája nyomán több száz, hasonló elven működő āśrama, iskola, templom, intézet és farmközösség jött létre a világ minden táján.

1968­ban, Nyugat­Virginia dombvidékén Śrīla Prabhupāda megalapította New Vrindabant, egy kísérleti védikus közös­séget. Az ezer hektárnál is nagyobb birtokon gazdálkodó, mára virágzó farmközösséggé nőtt New Vrindaban sikertör­ténetén felbuzdulva Śrīla Prabhupāda tanítványai sorra alapí­tották a hasonló közösségeket Államok­szerte csakúgy, mint külföldön.

1972­ben Ő Isteni Kegyelme a texasi Dallasban útjára indította a védikus alapokon nyugvó, alapfokú és középfokú oktatást biztosító gurukula iskolarendszert; majd a felügyelete alatt a tanítványai további hasonló tanintézeteket alapítottak az Egyesült Államokban és más országokban. 1978­ban tíz gurukula felállításáról számolhatunk be nemzetközi szinten, melyek közül a legfőbb oktatási központ az indiai Vṛndāva­nában található.

Ugyancsak Śrīla Prabhupāda inspirációjára alakult meg több impozáns kulturális központ is Indiában. A nyugat­bengáli Śrīdhāma Māyāpur ad helyet egy nagyszabású vállalkozásnak, az elkövetkező évtizedekben felépülő lelki városnak; míg az Indiai Vṛndāvana a pazar szépségű Kṛṣṇa­Balarāma templom és Nemzetközi Vendégház otthona. Ugyancsak említést érdemel a bombay­i kulturális és oktatási központ, és tucatnyi tervezett egyéb központ India más fontos csomópontjain.

Śrīla Prabhupāda legjelentősebb öröksége azonban mégis­ csak a könyvei. Azok a tudományos közösség által is elismert kötetek, amelyek mélységükről és érthetőségükről egyformán híresek, s ma már számos egyetemi szemináriumon tanulnak belőlük. Ő Isteni Kegyelme műveinek kiadási jogait kizáróla­gosan az 1972­ben alapított Bhaktivedanta Book Trust birto­kolja, amely az indiai vallás és filozófia terén a világ legnagyobb könyvkiadójának számít.

Idős kora dacára, csupán tizenkét esztendő leforgása alatt Śrīla Prabhupāda tizennégyszer utazta körbe a földet, és vala­mennyi kontinensen tartott előadásokat. Sűrű programja elle­nére azonban soha nem hagyott fel az írással. Munkái a védikus filozófia, vallás, irodalom és kultúra terén szinte külön könyv­tárat alkotnak.