HU/BG 14.20: Difference between revisions

(Created page with "B19 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 14|TIZ...")
 
(Vanibot #0019: LinkReviser - Revised links and redirected them to the de facto address when redirect exists)
 
Line 1: Line 1:
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet|B19]]
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 14. fejezet|H20]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div>
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 14|TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az anyagi természet három kötőereje]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.19]] '''[[HU/BG 14.19| BG 14.19]] - [[HU/BG 14.20|BG 14.20]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.20]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.19]] '''[[HU/BG 14.19|BG 14.19]] - [[HU/BG 14.21|BG 14.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.21]]</div>
{{RandomImageHu}}
{{RandomImage|Hungarian}}


==== 20. VERS   ====
==== 20. VERS ====
 
<div class="devanagari">
:गुणानेतानतीत्य त्रीन्देही देहसमुद्भवान् ।
:जन्ममृत्युजरादुःखैर्विमुक्तोऽमृतमश्नुते ॥२०॥
</div>


<div class="verse">
<div class="verse">
: guṇān etān atītya trīn
:guṇān etān atītya trīn
: dehī deha-samudbhavān
:dehī deha-samudbhavān
: janma-mṛtyu-jarā-duḥkhair
:janma-mṛtyu-jarā-duḥkhair
: vimukto ’mṛtam aśnute
:vimukto ’mṛtam aśnute
</div>
</div>


Line 16: Line 21:


<div class="synonyms">
<div class="synonyms">
guṇān – kötőerőkön; etān – mindezeken; atītya – túllépvén; trīn – hárman; dehī – a testet öltött; deha – a test; samudbhavān – termékein; janma – születésnek; mṛtyu – halálnak; jarā – és öregségnek; duḥkhaiḥ – szenvedéseitől; vimuktaḥ – megszabadulva; amṛtam – nektárt; aśnute – élvez.
''guṇān'' – kötőerőkön; ''etān'' – mindezeken; ''atītya'' – túllépvén; ''trīn'' – hárman; ''dehī'' – a testet öltött; ''deha'' – a test; ''samudbhavān'' – termékein; ''janma'' – születésnek; ''mṛtyu'' – halálnak; ''jarā'' – és öregségnek; ''duḥkhaiḥ'' – szenvedéseitől; ''vimuktaḥ'' – megszabadulva; ''amṛtam'' – nektárt; ''aśnute'' – élvez.
</div>
</div>


Line 22: Line 27:


<div class="translation">
<div class="translation">
''' Ha a megtestesült lény képes túllépni az anyagi testtel kapcsolatban álló három kötőerőn, akkor megszabadulhat a születéstől, a haláltól, az öregségtől és a velük járó fájdalmaktól, s még ebben az életében nektári élvezetben lehet része. '''
'''Ha a megtestesült lény képes túllépni az anyagi testtel kapcsolatban álló három kötőerőn, akkor megszabadulhat a születéstől, a haláltól, az öregségtől és a velük járó fájdalmaktól, s még ebben az életében nektári élvezetben lehet része.'''
</div>
</div>


Line 28: Line 33:


<div class="purport">
<div class="purport">
Ez a vers magyarázatot ad arra, hogyan maradhat az ember a transzcendentális síkon, teljes Kṛṣṇa-tudatban, még testi léte ideje alatt is. A dehī szanszkrit szó jelentése: „testet öltött”Noha az élőlény az anyagi testen belül van, a lelki tudás kifejlesztésével megszabadulhat az anyagi természet kötőerőinek befolyásától. Még ebben a testben képes lesz élvezni a lelki élet boldogságát, mert a test elhagyása után biztosan visszatér a lelki világba. Már jelen testében lelki boldogságban lehet része. A Kṛṣṇa-tudatú odaadó szolgálat annak a jele, hogy az ember megszabadult az anyagi kötelékektől. Ezt a tizennyolcadik fejezet magyarázza majd el. Amikor valaki megszabadul az anyagi természet kötőerőinek befolyásától, elkezdi odaadó szolgálatát.
Ez a vers magyarázatot ad arra, hogyan maradhat az ember a transzcendentális síkon, teljes Kṛṣṇa-tudatban, még testi léte ideje alatt is. A dehī szanszkrit szó jelentése: „testet öltött”. Noha az élőlény az anyagi testen belül van, a lelki tudás kifejlesztésével megszabadulhat az anyagi természet kötőerőinek befolyásától. Még ebben a testben képes lesz élvezni a lelki élet boldogságát, mert a test elhagyása után biztosan visszatér a lelki világba. Már jelen testében lelki boldogságban lehet része. A Kṛṣṇa-tudatú odaadó szolgálat annak a jele, hogy az ember megszabadult az anyagi kötelékektől. Ezt a tizennyolcadik fejezet magyarázza majd el. Amikor valaki megszabadul az anyagi természet kötőerőinek befolyásától, elkezdi odaadó szolgálatát.
</div>
</div>




<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.19]] '''[[HU/BG 14.19| BG 14.19]] - [[HU/BG 14.21|BG 14.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.21]]</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 14.19]] '''[[HU/BG 14.19|BG 14.19]] - [[HU/BG 14.21|BG 14.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.21]]</div>
__NOTOC__
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__
__NOEDITSECTION__

Latest revision as of 19:43, 27 June 2018

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


20. VERS

गुणानेतानतीत्य त्रीन्देही देहसमुद्भवान् ।
जन्ममृत्युजरादुःखैर्विमुक्तोऽमृतमश्नुते ॥२०॥
guṇān etān atītya trīn
dehī deha-samudbhavān
janma-mṛtyu-jarā-duḥkhair
vimukto ’mṛtam aśnute

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

guṇān – kötőerőkön; etān – mindezeken; atītya – túllépvén; trīn – hárman; dehī – a testet öltött; deha – a test; samudbhavān – termékein; janma – születésnek; mṛtyu – halálnak; jarā – és öregségnek; duḥkhaiḥ – szenvedéseitől; vimuktaḥ – megszabadulva; amṛtam – nektárt; aśnute – élvez.

FORDÍTÁS

Ha a megtestesült lény képes túllépni az anyagi testtel kapcsolatban álló három kötőerőn, akkor megszabadulhat a születéstől, a haláltól, az öregségtől és a velük járó fájdalmaktól, s még ebben az életében nektári élvezetben lehet része.

MAGYARÁZAT

Ez a vers magyarázatot ad arra, hogyan maradhat az ember a transzcendentális síkon, teljes Kṛṣṇa-tudatban, még testi léte ideje alatt is. A dehī szanszkrit szó jelentése: „testet öltött”. Noha az élőlény az anyagi testen belül van, a lelki tudás kifejlesztésével megszabadulhat az anyagi természet kötőerőinek befolyásától. Még ebben a testben képes lesz élvezni a lelki élet boldogságát, mert a test elhagyása után biztosan visszatér a lelki világba. Már jelen testében lelki boldogságban lehet része. A Kṛṣṇa-tudatú odaadó szolgálat annak a jele, hogy az ember megszabadult az anyagi kötelékektől. Ezt a tizennyolcadik fejezet magyarázza majd el. Amikor valaki megszabadul az anyagi természet kötőerőinek befolyásától, elkezdi odaadó szolgálatát.