HU/SB 10.13.34

Śrīmad-Bhāgavatam - Tizedik Ének - TIZENHARMADIK FEJEZET: Brahmā elrabolja a fiúkat és a borjakat

SB 10.13.33 - SB 10.13.35

Click here for English

---

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada

34. VERS

tataḥ pravayaso gopās

tokāśleṣa-sunirvṛtāḥ

kṛcchrāc chanair apagatās

tad-anusmṛty-udaśravaḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tataḥ—ezután; pravayasaḥ—idősebb; gopāḥ—tehénpásztorok; toka-āśleṣa-sunirvṛtāḥ—nagy öröm töltötte el őket fiaik megölelésétől; kṛcchrāt—nehezen; śanaiḥ—fokozatosan; apagatāḥ—kibontakoztak az ölelésből, s visszamentek az erdőbe; tat-anusmṛti-uda-śravaḥ—ahogy fiaikra emlékeztek, könnyek hullottak a szemükből.

FORDÍTÁS

Az idősebb tehénpásztorokon mély érzések uralkodtak el, amikor átölelték fiaikat, de aztán lassanként, nehéz szívvel, vonakodva elengedték őket, s visszatértek az erdőbe. Amint azonban visszaemlékeztek fiaikra, szemükből hullani kezdtek a könnyek.

MAGYARÁZAT

Kezdetben a tehénpásztorok mérgesek voltak, hogy a teheneket elcsábították a borjak, de amikor leértek a hegyről, ők maguk is nagy vonzódást éreztek fiaik iránt, s megölelték őket. Ha valaki megöleli a fiát, és megszagolja a fejét, az a szeretet jele.

SB 10.13.33 - SB 10.13.35