HU/BG 13.35: Difference between revisions
(Created page with "B35 <div style="float:left">'''A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van - HU/BG 13| TI...") |
mNo edit summary |
||
| Line 1: | Line 1: | ||
[[Category:HU/Bhagavad-gíta - 13. fejezet| | [[Category:HU/Bhagavad-gíta - 13. fejezet|H35]] | ||
<div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 13| TIZENHARMADIK FEJEZET: A természet, az élvező és a tudat]]'''</div> | <div style="float:left">'''[[Hungarian - A Bhagavad-gíta úgy, ahogy van|A Bhagavad-gītā úgy, ahogy van]] - [[HU/BG 13| TIZENHARMADIK FEJEZET: A természet, az élvező és a tudat]]'''</div> | ||
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 13.34]] '''[[HU/BG 13.34|BG 13.34]] - [[HU/BG 14.1|BG 14.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.1]]</div> | <div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/BG 13.34]] '''[[HU/BG 13.34|BG 13.34]] - [[HU/BG 14.1|BG 14.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/BG 14.1]]</div> | ||
{{ | {{RandomImage|Hungarian}} | ||
==== 35. VERS ==== | ==== 35. VERS ==== | ||
<div class="devanagari"> | |||
:क्षेत्रक्षेत्रज्ञयोरेवमन्तरं ज्ञानचक्षुषा । | |||
:भूतप्रकृतिमोक्षं च ये विदुर्यान्ति ते परम् ॥३५॥ | |||
</div> | |||
<div class="verse"> | <div class="verse"> | ||
| Line 16: | Line 21: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
kṣetra – a testnek; kṣetra-jñayoḥ – a test tulajdonosának; evam – így; antaram – a különbségét; jñāna-cakṣuṣā – a tudás szemével; bhūta – az élőlénynek; prakṛti – az anyagi természetből; mokṣam – megszabadulását; ca – szintén; ye – akik; viduḥ – ismerik; yānti – elérik; te – ők; param – a Legfelsőbbet. | ''kṣetra'' – a testnek; ''kṣetra-jñayoḥ'' – a test tulajdonosának; ''evam'' – így; ''antaram'' – a különbségét; ''jñāna-cakṣuṣā'' – a tudás szemével; ''bhūta'' – az élőlénynek; ''prakṛti'' – az anyagi természetből; ''mokṣam'' – megszabadulását; ''ca'' – szintén; ''ye'' – akik; ''viduḥ'' – ismerik; ''yānti'' – elérik; ''te'' – ők; ''param'' – a Legfelsőbbet. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 28: | Line 33: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
A tizenharmadik fejezet lényege nem más, mint hogy ismernünk kell a test, annak birtokosa és a Felsőlélek közötti különbséget. Fel kell ismernünk a folyamatot, ami a felszabaduláshoz vezet, ahogyan arról a 8–12. versben olvashatunk. Ezek után az ember folytathatja útját a végső cél felé. | A tizenharmadik fejezet lényege nem más, mint hogy ismernünk kell a test, annak birtokosa és a Felsőlélek közötti különbséget. Fel kell ismernünk a folyamatot, ami a felszabaduláshoz vezet, ahogyan arról a [[HU/BG 13.8-12|8–12. versben]] olvashatunk. Ezek után az ember folytathatja útját a végső cél felé. | ||
A hittel rendelkező embernek először is fel kell kutatnia azokat, akiknek társaságában hallhat Istenről, s így fokozatosan megvilágosodhat. Ha valaki elfogad egy lelki tanítómestert, megtanulhatja, hogyan tegyen különbséget a lélek és az anyag között. Ez egy újabb lépést jelent a lelki megvalósítás útján. A lelki tanítómester különféle utasításaival oktatja tanítványát, hogy az megszabadulhasson az anyagi életfelfogástól. A Bhagavad-gītāban például Kṛṣṇa arra tanítja Arjunát, hogy adja fel anyagi szemléletét. | A hittel rendelkező embernek először is fel kell kutatnia azokat, akiknek társaságában hallhat Istenről, s így fokozatosan megvilágosodhat. Ha valaki elfogad egy lelki tanítómestert, megtanulhatja, hogyan tegyen különbséget a lélek és az anyag között. Ez egy újabb lépést jelent a lelki megvalósítás útján. A lelki tanítómester különféle utasításaival oktatja tanítványát, hogy az megszabadulhasson az anyagi életfelfogástól. A Bhagavad-gītāban például Kṛṣṇa arra tanítja Arjunát, hogy adja fel anyagi szemléletét. | ||
Megérthetjük, hogy ez a test anyagból van, s tovább vizsgálódva azt is megláthatjuk, hogy huszonnégy elemből áll. A test a durva megnyilvánulás, az elme és a pszichológiai hatások a finomfizikai megnyilvánulást alkotják, az élettünetek pedig ezek kölcsönhatásaiból származnak. Mindezeken túl azonban ott van a lélek és a Felsőlélek. A kettő nem azonos egymással. Az anyagi világ a lélek és a huszonnégy anyagi elem kombinációjának eredményeképpen működik. Aki képes megérteni, hogy az egész anyagi megnyilvánulás a lélek és az anyagi elemek kombinációja, és ezenkívül ismeri a Legfelsőbb Lélek helyzetét, az méltó arra, hogy eljusson a lelki világba. Mindezt alaposan végig kell gondolnunk, meg kell valósítanunk, s egy lelki tanítómester segítségével teljes mértékben meg kell értenünk ezt a fejezetet. | Megérthetjük, hogy ez a test anyagból van, s tovább vizsgálódva azt is megláthatjuk, hogy huszonnégy elemből áll. A test a durva megnyilvánulás, az elme és a pszichológiai hatások a finomfizikai megnyilvánulást alkotják, az élettünetek pedig ezek kölcsönhatásaiból származnak. Mindezeken túl azonban ott van a lélek és a Felsőlélek. A kettő nem azonos egymással. Az anyagi világ a lélek és a huszonnégy anyagi elem kombinációjának eredményeképpen működik. Aki képes megérteni, hogy az egész anyagi megnyilvánulás a lélek és az anyagi elemek kombinációja, és ezenkívül ismeri a Legfelsőbb Lélek helyzetét, az méltó arra, hogy eljusson a lelki világba. Mindezt alaposan végig kell gondolnunk, meg kell valósítanunk, s egy lelki tanítómester segítségével teljes mértékben meg kell értenünk ezt a fejezetet. | ||
</div> | |||
''Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizenharmadik fejezetéhez, melynek címe: „A természet, az élvező és a tudat”.'' | ''Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizenharmadik fejezetéhez, melynek címe: „A természet, az élvező és a tudat”.'' | ||
Latest revision as of 14:05, 31 January 2019
35. VERS
- क्षेत्रक्षेत्रज्ञयोरेवमन्तरं ज्ञानचक्षुषा ।
- भूतप्रकृतिमोक्षं च ये विदुर्यान्ति ते परम् ॥३५॥
- kṣetra-kṣetrajñayor evam
- antaraṁ jñāna-cakṣuṣā
- bhūta-prakṛti-mokṣaṁ ca
- ye vidur yānti te param
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kṣetra – a testnek; kṣetra-jñayoḥ – a test tulajdonosának; evam – így; antaram – a különbségét; jñāna-cakṣuṣā – a tudás szemével; bhūta – az élőlénynek; prakṛti – az anyagi természetből; mokṣam – megszabadulását; ca – szintén; ye – akik; viduḥ – ismerik; yānti – elérik; te – ők; param – a Legfelsőbbet.
FORDÍTÁS
Aki a tudás szemével látja a különbséget a test és a test ismerője között, s megérti, hogyan szabadulhat ki az anyagi természet kötelékei közül, az eléri a legfelsőbb célt.
MAGYARÁZAT
A tizenharmadik fejezet lényege nem más, mint hogy ismernünk kell a test, annak birtokosa és a Felsőlélek közötti különbséget. Fel kell ismernünk a folyamatot, ami a felszabaduláshoz vezet, ahogyan arról a 8–12. versben olvashatunk. Ezek után az ember folytathatja útját a végső cél felé.
A hittel rendelkező embernek először is fel kell kutatnia azokat, akiknek társaságában hallhat Istenről, s így fokozatosan megvilágosodhat. Ha valaki elfogad egy lelki tanítómestert, megtanulhatja, hogyan tegyen különbséget a lélek és az anyag között. Ez egy újabb lépést jelent a lelki megvalósítás útján. A lelki tanítómester különféle utasításaival oktatja tanítványát, hogy az megszabadulhasson az anyagi életfelfogástól. A Bhagavad-gītāban például Kṛṣṇa arra tanítja Arjunát, hogy adja fel anyagi szemléletét.
Megérthetjük, hogy ez a test anyagból van, s tovább vizsgálódva azt is megláthatjuk, hogy huszonnégy elemből áll. A test a durva megnyilvánulás, az elme és a pszichológiai hatások a finomfizikai megnyilvánulást alkotják, az élettünetek pedig ezek kölcsönhatásaiból származnak. Mindezeken túl azonban ott van a lélek és a Felsőlélek. A kettő nem azonos egymással. Az anyagi világ a lélek és a huszonnégy anyagi elem kombinációjának eredményeképpen működik. Aki képes megérteni, hogy az egész anyagi megnyilvánulás a lélek és az anyagi elemek kombinációja, és ezenkívül ismeri a Legfelsőbb Lélek helyzetét, az méltó arra, hogy eljusson a lelki világba. Mindezt alaposan végig kell gondolnunk, meg kell valósítanunk, s egy lelki tanítómester segítségével teljes mértékben meg kell értenünk ezt a fejezetet.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā tizenharmadik fejezetéhez, melynek címe: „A természet, az élvező és a tudat”.