HU/SB 3.29.29: Difference between revisions

(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
 
mNo edit summary
 
Line 38: Line 38:


<div class="purport">
<div class="purport">
Noha a nyugati emberek úgy tartják, hogy Darwin fejtette ki először az evolúció tanát, az antropológia tudománya nem egy új dolog. Az evolúció folyamatát már sokkal régebben is ismerték a Bhāgavatamból, amely ötezer évvel ezelőtt íródott, s ott vannak a feljegyzések Kapila Muni kijelentéseiről, aki majdnem a teremtés kezdetén élt. Ez a tudomány a védikus idők óta létezik, s a fejlődés fokozatairól már a védikus irodalom is beszámol. A fokozatos evolúció elmélete, az antropológia nem új a Védák számára.
Noha a nyugati emberek úgy tartják, hogy Darwin fejtette ki először az evolúció tanát, az antropológia tudománya nem egy új dolog. Az evolúció folyamatát már sokkal régebben is ismerték a Bhāgavatamból, amely ötezer évvel ezelőtt íródott, s ott vannak a feljegyzések Kapila Muni kijelentéseiről, aki majdnem a teremtés kezdetén élt. Ez a tudomány a védikus idők óta létezik, s a fejlődés e fokozatairól már a védikus irodalom is beszámol. A fokozatos evolúció elmélete, az antropológia nem új a Védák számára.


Azt olvashatjuk itt, hogy a fákon szintén megfigyelhető az evolúció folyamata: a különféle fák rendelkeznek az érintésérzékeléssel. Azt mondják, hogy a fáknál jobbak a halak, mert kifejlődött bennük az ízlelés érzéke. Náluk jobbak a méhek, akikben kifejlődött a szaglás érzéke, s náluk is jobbak a kígyók, mivel bennük a hallásérzékelés is kialakult. A kígyó az éjszaka sötétjében is rátalál táplálékára, mert hallja a béka örömteli brekegését. A kígyó tudja: „ott egy béka”, s meg is fogja azt, pusztán a hangvibrációnak köszönhetően, melyet a béka kiad. Ezt a példát néha az olyan emberek jellemzésére alkalmazzák, akik pusztán a halált hívják, amikor megszólalnak. Lehet valakinek nagyon szép nyelve, aminek segítségével olyan hangot tud kiadni, mint a békák, ám az efféle hangvibráció csupán a halált csalogatja. A nyelvet és a hangvibrációt akkor használjuk a leghelyénvalóbban, ha a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare  / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát énekeljük. Ez megvédi az embert a kegyetlen halál kezétől.
Azt olvashatjuk itt, hogy a fákon szintén megfigyelhető az evolúció folyamata; a különféle fák rendelkeznek az érintésérzékeléssel. Azt mondják, hogy a fáknál jobbak a halak, mert kifejlődött bennük az ízlelés érzéke. Náluk jobbak a méhek, akikben kifejlődött a szaglás érzéke, s náluk is jobbak a kígyók, mivel bennük a hallásérzékelés is kialakult. A kígyó az éjszaka sötétjében is rátalál táplálékára, mert hallja a béka nagyon kellemes hangját. A kígyó tudja: „ott egy béka”, s meg is fogja azt, pusztán a hangvibrációnak köszönhetően, melyet a béka kiad. Ezt a példát néha az olyan emberek jellemzésére alkalmazzák, akik csak a halált hívják, amikor megszólalnak. Lehet valakinek nagyon szép nyelve, melynek segítségével olyan hangot tud kiadni, mint a békák, ám az efféle hangvibráció csupán a halált csalogatja. A legjobb, ha a nyelvet és a hangvibrációt arra használjuk, hogy a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare  / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát énekeljük. Ez megvédi az embert a kegyetlen halál kezétől.
</div>
</div>



Latest revision as of 14:12, 12 June 2019


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


29. VERS

tatrāpi sparśa-vedibhyaḥ
pravarā rasa-vedinaḥ
tebhyo gandha-vidaḥ śreṣṭhās
tataḥ śabda-vido varāḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tatra—közöttük; api—azon kívül; sparśa-vedibhyaḥ—mint akik érzékelik az érintést; pravarāḥ—jobbak; rasa-vedinaḥ—akik érzékelik az ízt; tebhyaḥ—mint ők; gandha-vidaḥ—akik érzékelik a szagot; śreṣṭhāḥ—jobbak; tataḥ—mint ők; śabda-vidaḥ—akik érzékelik a hangot; varāḥ—jobbak.


FORDÍTÁS

Azon élőlények között, akikben kialakult az érzékfelfogás, azok, akikben kialakult az ízlelés érzéke, jobbak azoknál, akikben csak a tapintás érzéke fejlődött ki. Náluk jobbak azok, akikben kialakult a szaglóérzék, s még jobbak, akikben a hallás érzékelése is kifejlődött.


MAGYARÁZAT

Noha a nyugati emberek úgy tartják, hogy Darwin fejtette ki először az evolúció tanát, az antropológia tudománya nem egy új dolog. Az evolúció folyamatát már sokkal régebben is ismerték a Bhāgavatamból, amely ötezer évvel ezelőtt íródott, s ott vannak a feljegyzések Kapila Muni kijelentéseiről, aki majdnem a teremtés kezdetén élt. Ez a tudomány a védikus idők óta létezik, s a fejlődés e fokozatairól már a védikus irodalom is beszámol. A fokozatos evolúció elmélete, az antropológia nem új a Védák számára.

Azt olvashatjuk itt, hogy a fákon szintén megfigyelhető az evolúció folyamata; a különféle fák rendelkeznek az érintésérzékeléssel. Azt mondják, hogy a fáknál jobbak a halak, mert kifejlődött bennük az ízlelés érzéke. Náluk jobbak a méhek, akikben kifejlődött a szaglás érzéke, s náluk is jobbak a kígyók, mivel bennük a hallásérzékelés is kialakult. A kígyó az éjszaka sötétjében is rátalál táplálékára, mert hallja a béka nagyon kellemes hangját. A kígyó tudja: „ott egy béka”, s meg is fogja azt, pusztán a hangvibrációnak köszönhetően, melyet a béka kiad. Ezt a példát néha az olyan emberek jellemzésére alkalmazzák, akik csak a halált hívják, amikor megszólalnak. Lehet valakinek nagyon szép nyelve, melynek segítségével olyan hangot tud kiadni, mint a békák, ám az efféle hangvibráció csupán a halált csalogatja. A legjobb, ha a nyelvet és a hangvibrációt arra használjuk, hogy a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare  / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát énekeljük. Ez megvédi az embert a kegyetlen halál kezétől.