HU/SB 9.21.6: Difference between revisions

(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
 
No edit summary
 
Line 38: Line 38:


<div class="purport">
<div class="purport">
Rantideva minden élőlényben érzékelte az Istenség Legfelsőbb Személyisége jelenlétét, de sohasem gondolta, hogy mivel a Legfelsőbb Úr jelen van minden élőlényben, bizonyára minden élőlény Isten. Különbséget sem tett az egyik és a másik élőlény között; a brāhmaṇában és a caṇḍālában egyformán látta az Úr jelenlétét. Ez a valódi egyenlő szemlélet, ahogyan azt Maga az Úr erősíti meg a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 5.18| BG 5.18 ]]):
Rantideva minden élőlényben érzékelte az Istenség Legfelsőbb Személyisége jelenlétét, de sohasem gondolta, hogy mivel a Legfelsőbb Úr jelen van minden élőlényben, bizonyára minden élőlény Isten. Különbséget sem tett az egyik és a másik élőlény között; a brāhmaṇában és a caṇḍālában egyformán látta az Úr jelenlétét. Ez a valódi egyenlő szemlélet, ahogyan azt Maga az Úr erősíti meg a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 5.18|BG 5.18]]):


:''vidyā-vinaya-sampanne
:''vidyā-vinaya-sampanne

Latest revision as of 11:15, 11 December 2019


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


6. VERS

tasmai saṁvyabhajat so ’nnam
ādṛtya śraddhayānvitaḥ
hariṁ sarvatra sampaśyan
sa bhuktvā prayayau dvijaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tasmai—neki (a brāhmaṇának); saṁvyabhajat—miután szétosztotta, odaadta a részét; saḥ—ő (Rantideva); annam—az ételt; ādṛtya—nagy tisztelettel; śraddhayā anvitaḥ—és hittel; harim—a Legfelsőbb Urat; sarvatra—mindenhol vagy minden élőlény szívében; sampaśyan—érzékelve; saḥ—ő; bhuktvā—miután megette az ételt; prayayau—távozott; dvijaḥ—a brāhmaṇa.


FORDÍTÁS

Rantideva mindenhol és minden élőlényben látta a Legfelsőbb Istenséget, ezért hittel és tisztelettel fogadta a vendéget, s megkínálta az ételből. A brāhmaṇa vendég elfogyasztotta, amit kapott, s távozott.


MAGYARÁZAT

Rantideva minden élőlényben érzékelte az Istenség Legfelsőbb Személyisége jelenlétét, de sohasem gondolta, hogy mivel a Legfelsőbb Úr jelen van minden élőlényben, bizonyára minden élőlény Isten. Különbséget sem tett az egyik és a másik élőlény között; a brāhmaṇában és a caṇḍālában egyformán látta az Úr jelenlétét. Ez a valódi egyenlő szemlélet, ahogyan azt Maga az Úr erősíti meg a Bhagavad-gītāban (BG 5.18):

vidyā-vinaya-sampanne
brāhmaṇe gavi hastini
śuni caiva śva-pāke ca
paṇḍitāḥ sama-darśinaḥ

„Az alázatos bölcsek igaz tudásuk révén egyenlőnek látják a tanult és szelíd brāhmaṇát, a tehenet, az elefántot, a kutyát és a kutyaevőt [a kaszton kívülit] is.” Egy paṇḍita, egy bölcs ember minden élőlényben érzékeli az Istenség Legfelsőbb Személyisége jelenlétét. Ezért noha manapság divatossá vált előnyben részesíteni az úgynevezett daridra-nārāyaṇát, a „szegény Nārāyaṇá”-t, Rantideva nem tett kivételt senkivel. Téves az a felfogás, hogy mivel Nārāyaṇa jelen van egy daridra, egy szegény ember szívében, a szegényeket daridra-nārāyaṇának kell nevezni. E logika alapján a kutyák és disznók szintén Nārāyaṇák lennének, hiszen az Úr jelen van még a kutyák és disznók szívében is. Nem szabad tévesen azt hinnünk, hogy Rantideva ezen a véleményen volt. Ő mindenkit az Istenség Legfelsőbb Személyisége részének tekintett (hari-sambandhi-vastunaḥ). Nem igaz, hogy mindenki a Legfelsőbb Istenség. A māyāvāda filozófia hirdette efféle elméletek mindig félrevezetőek, amelyeket Rantideva sohasem fogadott volna el.