| „Az örökké felszabadult lelkek egyszerűen azzal elégedettek, hogy szeretik Kṛṣṇát. Ez az ő elégedettségük. Mindenki szeretni akar. Ez egy természetes hajlam. Amikor nincs a szeretetnek célja, akkor - ebben az anyagi világban - időnként a macskákat és a kutyákat szeretjük. Értitek? Csak mert szeretnem kell valakit. Ha nem találok egyetlen megfelelő személyt sem, akkor a szeretetem valamilyen hobbi vagy állat felé irányítom, mert a szeretet ott van. A Kṛṣṇa iránti szeretetünk szunnyadó szeretet. Bennünk van, de mivel nem tudunk Kṛṣṇáról, ezért valami mást szeretünk, ami pedig kudarc. Ez a valami nem a szeretet célja, ezért vagyunk frusztráltak.”
|
