HU/SB 8.5.50

Revision as of 17:38, 30 August 2020 by TattvaDarsana (talk | contribs)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


50. VERS

namas tubhyam anantāya
durvitarkyātma-karmaṇe
nirguṇāya guṇeśāya
sattva-sthāya ca sāmpratam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

namaḥ—minden hódolat; tubhyam—Neked, Uram; anantāya—aki örökkévaló vagy, túl az idő három fázisán (a múlton, a jelenen és a jövőn); durvitarkya-ātma-karmaṇe—Neked, aki felfoghatatlan tetteket hajtasz végre; nirguṇāya—amelyek mind transzcendentálisak, és mentesek az anyagi kötőerők mámorától; guṇa-īśāya—Neked, aki az anyagi természet három kötőerejét irányítod; sattva-sthāya—aki a jóság anyagi kötőerejének kedvezel; ca—szintén; sāmpratam—jelenleg.


FORDÍTÁS

Uram, minden hódolat Neked, aki örökkévaló vagy, túl a múlt, a jelen és a jövő időkorlátain! Tetteid felfoghatatlanok, Te vagy az anyagi természet három kötőerejének Ura, és mivel transzcendentálisan minden anyagi tulajdonság fölött állsz, mentes vagy az anyagi szennyeződéstől. Te vagy a természet mindhárom kötőerejének irányítója, jelenleg azonban a jóság kötőerejének kedvezel. Hadd ajánljuk tiszteletteljes hódolatunkat Neked!


MAGYARÁZAT

Az anyagi cselekedeteket, melyeket az anyagi természet három kötőereje nyilvánít meg, az Istenség Legfelsőbb Személyisége irányítja. Ahogy a Bhagavad-gītā kijelenti, nirguṇaṁ guṇa-bhoktṛ ca: az Istenség Legfelsőbb Személyisége mindig transzcendentálisan az anyagi kötőerők (a sattva-guṇa, a rajo-guṇa és a tamo-guṇa) fölött áll, mégis Ő az irányítója valamennyinek. Az Úr három aspektusban nyilvánul meg    —    mint Brahmā, Viṣṇu és Maheśvara    —,    hogy irányítsa e három kötőerőt. Az Úr Viṣṇuként Ő Maga vállal felelősséget a sattva-guṇáért, a rajo-guṇa és a tamo-guṇa irányítását pedig az Úr Brahmāra és az Úr Śivára bízza. Végső soron azonban Ő a három guṇa irányítója. Az Úr Brahmā az elismerését kifejezve kijelentette, hogy mivel az Úr Viṣṇu most felelősséget vállalt a jóság működéséért, minden remény megvan rá, hogy a félistenek sikerrel járnak majd vágyaik teljesülésében. A félisteneket a démonok zaklatták, akiket a tamo-guṇa fertőzött meg. Azonban az Úr Brahmā korábban elmondta, hogy mivel most elérkezett a sattva-guṇa ideje, a félistenek természetesen számíthatnak arra, hogy vágyaik teljesülni fognak. A félistenekről azt tartják, fejlett tudással rendelkeznek, ennek ellenére nem értették meg az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről szóló tudományt. Az Urat éppen ezért ez a vers anantāyának szólítja. Noha az Úr Brahmā ismeri a múltat, a jelent és a jövőt, arra képtelen, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről szóló határtalan tudományt megértse.


Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Nyolcadik Énekének ötödik fejezetéhez, melynek címe: „A félistenek oltalomért könyörögnek az Úrhoz