| „Büntetésben vannak, de annyira ostobák, hogy ezt észre sem veszik. Pont úgy, mint amikor egy kutya büntetésben van. Semmit sem ehet, éjjel-nappal éhezik, ezért megeszi az ürüléket. Valaki megdobálja kővel, másvalaki bottal veri, a kutya pedig mindezek ellenére örvendezik:, „Vau-vau, vau-vau. Boldog vagyok!” Ez történik. (nevetés) Szóval ez a kutyák társasága, kutyák társadalma, akik minden pillanatban szenvednek. Mégis azt gondolják: „Fejlődünk.” Ez minden. Kutyák és disznók civilizációja. Ezt nem lehet társadalomnak nevezni. Nāyaṁ deho deha-bhājāṁ nṛloke kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye (SB 5.5.1).”
|
