HU/Prabhupada 1062 - Meg van a hajlam bennünk, hogy uralni próbáljuk az anyagi világot: Difference between revisions

(Created page with "<!-- BEGIN CATEGORY LIST --> Category:1080 Hungary Pages with Videos Category:Prabhupada 1062 - in all Languages Category:HU-Quotes - 1966 Category:HU-Quotes - L...")
 
(Vanibot #0023: VideoLocalizer - changed YouTube player to show hard-coded subtitles version)
 
Line 1: Line 1:
<!-- BEGIN CATEGORY LIST -->
<!-- BEGIN CATEGORY LIST -->
[[Category:1080 Hungary Pages with Videos]]
[[Category:1080 Hungarian Pages with Videos]]
[[Category:Prabhupada 1062 - in all Languages]]
[[Category:Prabhupada 1062 - in all Languages]]
[[Category:HU-Quotes - 1966]]
[[Category:HU-Quotes - 1966]]
Line 8: Line 8:
[[Category:HU-Quotes - Introduction to Bhagavad-gita As It Is]]
[[Category:HU-Quotes - Introduction to Bhagavad-gita As It Is]]
[[Category:Introduction to Bhagavad-gita As It Is in all Languages]]
[[Category:Introduction to Bhagavad-gita As It Is in all Languages]]
[[Category:Hungary Language]]
[[Category:Hungarian Language]]
[[Category:A teremtés jellemzői - videók]]
[[Category:Tanulságos történetek - videók]]
[[Category:Az emberi társadalom jellemzése - videók]]
[[Category:Kṛṣṇa mindenható - videók]]
[[Category:Világi ügyek - videók]]
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- END CATEGORY LIST -->
<!-- BEGIN NAVIGATION BAR -- DO NOT EDIT OR REMOVE -->
{{1080 videos navigation - All Languages|Hungarian|HU/Prabhupada 1061 - A Bhagavad-gītāban az Öt Különböző Igazság Megértése a téma|1061|HU/Prabhupada 1063 - Adj Feloldozást a Cselekedeteink Eredményei és Visszahatásai alól|1063}}
<!-- END NAVIGATION BAR -->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<!-- BEGIN ORIGINAL VANIQUOTES PAGE LINK-->
<div class="center">
<div class="center">
Line 18: Line 26:


<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
<!-- BEGIN VIDEO LINK -->
{{youtube_right|dUNonnye1zk|Meg van a hajlam bennünk, hogy uralni próbáljuk az anyagi világot<br />- Prabhupāda 1062}}
{{youtube_right|RPRF4-q5GHQ|Meg van a hajlam bennünk, hogy uralni próbáljuk az anyagi világot<br />- Prabhupāda 1062}}
<!-- END VIDEO LINK -->
<!-- END VIDEO LINK -->


<!-- BEGIN AUDIO LINK -->
<!-- BEGIN AUDIO LINK -->
<mp3player>File:660219BG-NEW_YORK_clip06.mp3</mp3player>
<mp3player>https://s3.amazonaws.com/vanipedia/clip/660219BG-NEW_YORK_clip06.mp3</mp3player>
<!-- END AUDIO LINK -->
<!-- END AUDIO LINK -->


Line 30: Line 38:


<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
<!-- BEGIN TRANSLATED TEXT -->
Nous sommes dans l'erreur. Lorsque nous voyons les merveilles qui se produisent dans l'univers, nous devrions savoir que, derrière toutes ces manifestations prodigieuses, il existe un contrôleur. Rien ne peut être manifesté sans être soumis à un contrôle. Il est puéril de ne pas tenir compte du contrôleur. Ainsi, une belle voiture, qui va très vite, avec un très bon moteur, roule dans la rue. Un enfant peut se dire: "Comment cette voiture roule-t-elle, sans l'aide d'un cheval ou de quelque chose qui la tire?" Mais un homme sain d'esprit, un homme plus âgé, lui, sait que, bien qu'il y ait un moteur dans la voiture, celle-ci ne peut se déplacer sans conducteur. Le moteur d'une voiture, ou une centrale électrique... Nous vivons à l'âge des machines, mais nous devons toujours nous appeler que, derrière la machine, derrière cette machine qui fonctionne si bien, il y a un conducteur. Ainsi, le Seigneur suprême est le conducteur, adhyakṣa. Il est la Personne suprême sous la direction de qui tout opère. Les jīva, les êtres vivants, quant à eux, sont reconnus par le Seigneur dans la Bhagavad-gītā, comme nous l'apprendrons dans les derniers chapitres, ils sont partie intégrante du Seigneur suprême. Mamaivāṁśo jīva-bhūtaḥ ([[Vanisource:BG 15.7|BG 15.7]]). Aṁśa veut dire "partie intégrante". De même qu'une particule d'or, elle aussi, est de l'or, de même qu'une goutte d'eau de l'Océan, elle aussi, est salée, de même, nous les êtres vivants, parce que nous sommes parties intégrantes du suprême Souverain, īśvara, Bhagavān, le Seigneur, Śrī Kṛṣṇa, nous avons qualitativement toutes les qualités du Seigneur suprême en quantité minuscule. Parce que nous sommes un minuscule īśvara, un īśvara subordonné, nous aussi, nous essayons de dominer. Nous essayons de dominer la nature. De nos jours, on essaie de maîtriser l'espace. On essaie de mettre en orbite des planètes artificielles. Ainsi, cette tendance à dominer, à créer, est présente, parce que, mêmes si nous sommes partiels, nous avons cete tendance à vouloir dominer. Mais nous devons savoir que cette tendance ne suffit pas. Nous avons tendance à vouloir dominer la nature matérielle, à vouloir régner sur la nature matérielle, mais nous ne sommes pas le suprême Souverain. Tout cela est expliqué dans la Bhagavad-gītā.
Ekkor hibázunk. Amikor csodálatos dolgokat látunk megtörténni a Világegyetemben, tudnunk kell, hogy ezek mögött a csodás megnyilvánulások mögött egy irányító áll. Semmi sem nyilvánulhat meg irányítás nélkül. Gyerekes, ha nem veszünk tudomást az Irányítóról. Ugyan úgy, ahogy egy szép autó, magas végsebességgel, kiváló tervezéssel, közlekedik az úton. Egy gyermek talán azt gondolja; "Hogyan képes közlekedni ez az autó, egy ló vagy más vontatóeszköz nélkül?" De egy józan ember vagy egy idősebb személy, tudja, hogy bármilyen mérnöki tervezés ellenére, a gépjármű sofőr nélkül nem tud közlekedni. Robbanómotoros és elektromos autókat terveznek... Jelen pillanatban a gépek korát éljük, de mindig tudnunk kell, hogy a gépek mögött, a gépek csodálatos működése mögött, áll egy személy. Tehát a Legfelsőbb Úr ez a személy, adhyakṣa. Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Akinek az irányítása alatt működik minden. A jivákat, tehát az élőlényeket, a Bhagavad-gitában elfogadja az Úr, ahogy a későbbi fejezetekben megtudjuk, ők a részei és "csomagjai" a Legfelsőbb úrnak Mamaivāṁśo jīva-bhūtaḥ ([[HU/BG 15.7|BG 15.7]]). Aṁśa azt jelenti részek és csomagok Tehát az arany egy részecskéje szintén arany, egy csepp víz az óceánból szintén sós, ugyan így, mi, az élőlények, mivel a Legfelsőbb Úr parányi részei vagyunk, īśvara, Bhagavān, vagy az Úr Śrī Kṛṣṇa részei Nekünk is megvannak, úgy értem, minőségileg mi is rendelkezünk azokkal a tulajdonságokkal mint a Legfelsőbb Úr töredék mennyiségben. Mivel "töredék" Isvarák vagyunk, alárendelt Isvarák. Mi is megpróbálunk irányítani. Megpróbáljuk irányításunk alá vonni a világot. Napjainkban a űrt próbálják meghódítani. Mesterséges holdakat próbálnak fellőni. Tehát ez a hajlam megvan az irányításra vagy valaminek a létrehozására, mert részlegesen bennünk van ez az irányítási hajlam. De tudnunk kell, hogy ez a hajlam nem elégséges. Meg van a hajlam bennünk, hogy irányítani próbáljuk az anyagi világot, uralni próbáljuk az anyagi természetet de mi nem vagyunk a legfelsőbb irányítók. És ezt a Bhagavad-gita elmagyarázza.  


Ensuite, qu'est-ce que la nature matérielle ? La nature matérielle aussi est expliquée. La Bhagavad-gītā explique que la nature, la nature matérielle, est la prakṛti inférieure. La prakṛti inférieure, et il est expliqué que les êtres vivants font partie de la prakṛti supérieure. Prakṛti veut dire ce qui est régi, ce qui est sous le contrôle... En fait, le sens originel de prakṛti est "femme" ou "femelle". De même que le mari contrôle les activités de sa femme, de même, la prakṛti est subordonnée, dominée. Le Seigneur, Dieu, la Personne suprême, est celui qui domine, et la prakṛti, aussi bien les êtres vivants que la nature matérielle, qui sont des prakṛtis différentes, toutes sont soumises au pouvoir du Souverain suprême. Donc, selon la Bhagavad-gītā, les êtres vivants, bien qu'ils soient partie intégrante du Seigneur suprême, sont considérés comme prakṛti. Cela est clairement indiqué au chapitre 7 de la Bhagavad-gītā, apareyam itas tu viddhi aparā ([[Vanisource:BG 7.5|BG 7.5]]). Cette nature matérielle est aparā iyam. Itas tu, et au-delà de cette nature matérielle, il existe une autre prakṛti. Et quelle est cette prakṛti? Jīva-bhūta, les êtres vivants.
És mi ez az anyagi világ? Ez is el van magyarázva. A természetet, az anyagi világot a Bhagavad-gita úgy magyarázza, mint alsóbbrendű, alsóbbrendű prakṛti. Tehát alsóbbrendű prakṛti, és az élőlények felsőbbrendű prakṛti. Prakṛti azt jelenti: "amit irányítanak", ami... Prakṛti, a prakṛti igazi jelentése nő, vagy nőnemű. Ahogy a férj irányítja a felesége tevékenységét, hasonlóan, a prakṛti szintén alárendelt, uralják És az Úr, az Istenség Legfelsőbb Személyisége uralja És ez a prakṛti, az élőlények és az anyagi természet is, ezek különböző prakṛtik, melyeket a Legfelsőbb Úr irányít és ural. Tehát a Bhagavad-gitában az áll, hogy az élőlények, habár a Legfelsőbb Úr parányi részei, tulajdonképpen prakṛtik. Ezt a Bhagavad-gita Hetedik Éneke világosan leírja, apareyam itas tu viddhi aparā ([[HU/BG 7.5|BG 7.5]]). Ez az anyagi természet aparā iyam. Itas tu, és ezen túl létezik egy másik prakṛti. És mi ez a prakṛti? Jīva-bhūta...  


Cette prakṛti est constituée de trois qualités: le mode de la vertu, le mode de la passion et le mode de l'ignorance. Et, au-delà de ces modes, de ces trois modes différants, c'est-à-dire la vertu, la passion et l'ignorance, il y a le temps éternel. Il existe un temps éternel. Et, par la combinaison des ces trois modes de la nature, et sous le contrôle, dans le cadre du temps éternel, les actions se développent. Il y a donc les actions, que l'on appelle karma. Ces actions sont effectuées depuis un temps immémorial et nous subissons ou nous profitons des fruits de nos actions.
És ez a prakṛti, ennek a prakṛtinak az alapját három minőség alkotja: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság minősége. És ezeken a kötőerőkön túl, tehát a három különböző minőségen, a jóságon, a szenvedélyen és a tudatlanságon túl ott van az örök idő. Az Örök Idő. És a természet ezen kötőerőinek a kombinációjából, és az örök idő irányítása és hatása alatt, létrejönnek a cselekvések. Ezeket a cselekvéseket karmának nevezzük. Ezek a cselekvések időtlen idők óta jelen vannak. És mi elszenvedjük, vagy élvezzük ezen cselekedeteink gyümölcseit.
<!-- END TRANSLATED TEXT -->
<!-- END TRANSLATED TEXT -->

Latest revision as of 13:42, 1 October 2018



660219-20 - Lecture BG Introduction - New York

Ekkor hibázunk. Amikor csodálatos dolgokat látunk megtörténni a Világegyetemben, tudnunk kell, hogy ezek mögött a csodás megnyilvánulások mögött egy irányító áll. Semmi sem nyilvánulhat meg irányítás nélkül. Gyerekes, ha nem veszünk tudomást az Irányítóról. Ugyan úgy, ahogy egy szép autó, magas végsebességgel, kiváló tervezéssel, közlekedik az úton. Egy gyermek talán azt gondolja; "Hogyan képes közlekedni ez az autó, egy ló vagy más vontatóeszköz nélkül?" De egy józan ember vagy egy idősebb személy, tudja, hogy bármilyen mérnöki tervezés ellenére, a gépjármű sofőr nélkül nem tud közlekedni. Robbanómotoros és elektromos autókat terveznek... Jelen pillanatban a gépek korát éljük, de mindig tudnunk kell, hogy a gépek mögött, a gépek csodálatos működése mögött, áll egy személy. Tehát a Legfelsőbb Úr ez a személy, adhyakṣa. Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Akinek az irányítása alatt működik minden. A jivákat, tehát az élőlényeket, a Bhagavad-gitában elfogadja az Úr, ahogy a későbbi fejezetekben megtudjuk, ők a részei és "csomagjai" a Legfelsőbb úrnak Mamaivāṁśo jīva-bhūtaḥ (BG 15.7). Aṁśa azt jelenti részek és csomagok Tehát az arany egy részecskéje szintén arany, egy csepp víz az óceánból szintén sós, ugyan így, mi, az élőlények, mivel a Legfelsőbb Úr parányi részei vagyunk, īśvara, Bhagavān, vagy az Úr Śrī Kṛṣṇa részei Nekünk is megvannak, úgy értem, minőségileg mi is rendelkezünk azokkal a tulajdonságokkal mint a Legfelsőbb Úr töredék mennyiségben. Mivel "töredék" Isvarák vagyunk, alárendelt Isvarák. Mi is megpróbálunk irányítani. Megpróbáljuk irányításunk alá vonni a világot. Napjainkban a űrt próbálják meghódítani. Mesterséges holdakat próbálnak fellőni. Tehát ez a hajlam megvan az irányításra vagy valaminek a létrehozására, mert részlegesen bennünk van ez az irányítási hajlam. De tudnunk kell, hogy ez a hajlam nem elégséges. Meg van a hajlam bennünk, hogy irányítani próbáljuk az anyagi világot, uralni próbáljuk az anyagi természetet de mi nem vagyunk a legfelsőbb irányítók. És ezt a Bhagavad-gita elmagyarázza.

És mi ez az anyagi világ? Ez is el van magyarázva. A természetet, az anyagi világot a Bhagavad-gita úgy magyarázza, mint alsóbbrendű, alsóbbrendű prakṛti. Tehát alsóbbrendű prakṛti, és az élőlények felsőbbrendű prakṛti. Prakṛti azt jelenti: "amit irányítanak", ami... Prakṛti, a prakṛti igazi jelentése nő, vagy nőnemű. Ahogy a férj irányítja a felesége tevékenységét, hasonlóan, a prakṛti szintén alárendelt, uralják És az Úr, az Istenség Legfelsőbb Személyisége uralja És ez a prakṛti, az élőlények és az anyagi természet is, ezek különböző prakṛtik, melyeket a Legfelsőbb Úr irányít és ural. Tehát a Bhagavad-gitában az áll, hogy az élőlények, habár a Legfelsőbb Úr parányi részei, tulajdonképpen prakṛtik. Ezt a Bhagavad-gita Hetedik Éneke világosan leírja, apareyam itas tu viddhi aparā (BG 7.5). Ez az anyagi természet aparā iyam. Itas tu, és ezen túl létezik egy másik prakṛti. És mi ez a prakṛti? Jīva-bhūta...

És ez a prakṛti, ennek a prakṛtinak az alapját három minőség alkotja: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság minősége. És ezeken a kötőerőkön túl, tehát a három különböző minőségen, a jóságon, a szenvedélyen és a tudatlanságon túl ott van az örök idő. Az Örök Idő. És a természet ezen kötőerőinek a kombinációjából, és az örök idő irányítása és hatása alatt, létrejönnek a cselekvések. Ezeket a cselekvéseket karmának nevezzük. Ezek a cselekvések időtlen idők óta jelen vannak. És mi elszenvedjük, vagy élvezzük ezen cselekedeteink gyümölcseit.