Category:HU/660523 - Lecke BG 03.13-16 - New York

Leckék időrendben, 1966

Prabhupāda: (kīrtanát vezet) (prema-dhvani). Minden dicsőség az összegyűlt bhaktáknak. Minden dicsőség az összegyűlt bhaktáknak. Minden dicsőség az összegyűlt bhaktáknak. Gaura-Premanandi. Hari Haribol. Nagyon szépen köszönöm.

yajña-śiṣṭāśinaḥ santo

mucyante sarva-kilbiṣaiḥ

bhuñjate te tv aghaṁ pāpā

ye pacanty ātma-kāraṇāt

(BG 3.13)

Ezt a verset a legutóbbi találkozásunk alkalmával elemeztük, és ennek értelmében akkor ehetünk, miután bemutattuk az áldozatot. Az Úr Kṛṣṇa azt mondja, hogy az ehető dolgokat az Úr kegyéből kapjuk és ezt tudomásul kell vennünk. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az elénk kerülő ennivalóinkat saját kedves akaratunkból nem állíthatjuk elő. Nem. A természet ügyintézisében ez az elrendezés olyan csodálatos, hogy minden életszükségletünket Isten kegyelméből szerezzük be, és kötelességünk fejleszteni magunkat lelki létünk helyes megismerésében anélkül, hogy szükségtelenül foglalkoznánk az érzékkielégítéssel. Ez a különbség az emberi civilizáció és az állati élet között.

A Bhagavad-gītā leckénk kezdete azon alapul, hogy lelki tudatosság vagyunk. Mi nem ez a test vagyunk. Az emberi társadalom összes funkciója pedig abban rejlik, hogy megvilágosodjon ebben a lelki élettudatban, ahelyett, hogy érzékkielégítéssel vesztegessék az időt, mint az állatok, akik evéssel, alvással, védekezéssel és párosodással foglalkoznak. Ennyi az egész . . . az alkotja beszélgetésünk hátterét, hogy különbözünk a közönséges állatoktól.

Tehát az állati és emberi élet közös eleme a testi igények e négy alapelve, nevezetesen az, hogy kénytelenek vagyunk enni és aludni, szükségünk van bizonyos védekező intézkedésekre, hogy megvédjük magunkat az ellenségtől, és szükségünk van bizonyos mértékű érzékkielégítésre. Ezek a testem igényei. Ezek nem saját szükségleteim, nem, mint lelki lényé. Nos, ha meg akarok szabadulni ettől a testi rabságtól vagy az anyagi lét háromszoros nyomorúságától, akkor kezelés alá kell vetnem magam. Akár a beteg ember, aki orvoshoz megy kezelésért, hogy kilábaljon . . . enyhüljönek a betegség okozta szenvedések, hasonlóképpen anyagi létünk, amely a háromszoros nyomorúságból, a születésből, a halálból, az öregségből és a betegségekből áll, amennyiben valóban tudatában vagyunk boldogságunknak, úgy ezekre a nyomorúságokra végleges megoldást kell találnunk. Ez az emberi élet küldetése.

Ebből kifolyólag a küldetés teljesítése érdekében fejlettebb tudattal rendelkezünk, mint az állatok. Ezt a fejlettebb tudatot nem szabad csak az élet állati ösztönei kiélésére pocsékolni. Ez minden. És ezért az Úr Kṛṣṇa azt mondja, ahhoz, hogy elérd a tökéletesség e fokát, dolgoznod kell. Nem hagyhatsz fel a munkáddal. Arról már beszéltünk, - niyataṁ kuru karma tvaṁ karma jyāyo hy akarmaṇaḥ (BG 3.8) -, hogy "Az előírt kötelességedet végre kell szépen hajtani. Folytasd. Ne hagyd abba, hanem dolgozz a karma jóga típusú élet érdekében. Karma jóga. A hétköznapi munkát karmának nevezik. A hétköznapi munkát karmának nevezik. És ha ehhez hozzájön még a jóga, akkor az lelki munkavégzést jelent.

Tehát a karma és a karma jóga között ég és föld különbség van. A karma hétköznapi munkát jelent. Egész nap dolgozom; némi jutalmat kapok érte, és érzékeim kielégítésében élvezem. Ezt hívják karmának a jelen életben, ebben az életben vagy a következő életben. Van, aki jótékonykodik és más jámbor cselekedeteket folytat, hogy a következő életében jó szülőket kapjon, jó oktatásban részesüljön, gazdag legyen, hogy ismét élvezhesse az életet. Ismét mások előkelőbb karmáért tevékenykednek, hogy más fejlettebb bolygórendszerekre juthassanak, amilyen a Hold vagy a Svargaloka, a mennyei bolygó. Sok bolygó van, ahol az életszínvonal sokkal de sokkal nagyobb kényelmet biztosít, mint nálunk.

Ezek tehát nem a kötelező lépések folyamatai. Hogy előléphess magasabb életszínvonalba, hogy az A-osztályú fogolyból. . . C-osztályú rabból A-osztályú rab váljon belőled, ezek nem a kötelező lépések folyamatai. A Bhagavad-gītā nem azt tanítja, miként javítsunk az élethelyzetünkön úgy, hogy a jelenlegi C-osztályú fogoly A-osztályú fogollyá lépjen elő. Nem. Nem szabad rabnak maradnod. Ki kell szabadulnod ebből a börtönéletből. Ez az anyagi élet börtönélet. Akárcsak a börtönben, kénytelenek vagyunk bizonyos nyomorúságokat elszenvedni. Egyetérthetünk ezzel vagy nem; ó, át kell ezeket élnünk. A börtönben nem válogathatsz. Az állam ügynökei jelen vannak. Valamilyen munkára ítélnek, neked azt végre kell hajtanod. Ha azt mondod: "Nem, nem tudom megtenni. Nem vagyok hozzászokva. Azt nem lehet." Akkor ismételten még nagyobb büntetést fogsz kapni.

Hasonlóképpen ez az élet a mi börtönéletünk. Ez az anyagi lét a mi börtönéletünk. A prakṛti, a természet pedig a kényszerítő tényező. Mindig arra kényszerít bennünket, hogy aktívak legyünk, hogy cselekedjünk. Prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ (BG 3.27).

Szóval ez így történik. Nos, ha meg akarsz szabadulni ettől a bebörtönzöttségtől, akkor láss neki ennek a karma jógának, a karma plusz jógának. A jóga azt jelenti, hogy kapcsolatban állunk a Legfelsőbbel. A Legfelsőbbel való kapcsolat ezzel a formulával, a yajñával, az áldozattal kezdődik. Mit fogsz feláldozni? Neked mid van? (Te mivel rendelkezel?) Mindent Isten adott. Mindent, amivel rendelkezel. . . születéseddel semmit sem hoztál. Meztelenül jöttél ki anyád méhéből. És ha meghalsz, meztelenül fogsz elmenni. Tehát bármivel rendelkezel is, azt célzott használatra kaptad. Ezt kellene megértenünk.

Az anyagi természet összes erőforrása az irányításod alatt áll, hogy megfelelően használd. Kényelmesen élhetsz. Kényelmesen táplálkozhatsz. Békésen élhetsz anélkül, hogy ellenségeskedést vagy veszekedést keltenél a szomszédaiddal, és úgy folytathatod lelki életedet, hogy megszabadulj ettől az anyagi léttől. Ez az anyagi természet teljes programja.

Ezzel ellentétben, fejlett tudatunkkal visszaélve, az anyagi természet erőforrásaival visszaélve más módokon keresztül igyekszünk az érzékkielégítés fokozására. Az összes hiba ebben rejlik. Tehát Kṛṣṇa azt mondja, "Bármilyen hibát is követsz el, nem bánom. De cselekedj így." Yajñārthe: "Dolgozz."

Tegyük fel, hogy sokféleképpen visszaéltél fejlett tudatoddal, és most csapdába estél. Tegyük fel, hogy egy nagyon bonyolult iparágat indítottál be. Nos, ha azt mondom: "Erre a bonyolult iparágra nincs semmi szükséged. Egyszerűen csak gyümölcsre és gabonára van szükséged étkezésed céljából. Miért rángatod bele magad a megélhetés eme bonyolult és veszélyes formájába? Hagyj fel vele." Nem, ez nem lehetséges. Ez nem lehetséges. Már bele. . . belegabalyodtál. Nem hagyhatsz fel vele.

Úr Kṛṣṇa azt mondja: "Ne add fel a munkádat, hanem a munkád eredményével próbálj meg áldozatot hozni a Legfelsőbb ügyéért. Akkor a függőséged automatikusan feloldódik." Amennyiben az iparba fektetett teljes energiából fakadó eredményt Kṛṣṇának ajánlod fel, az azt jelenti, hogy az energiát Kṛṣṇára használtad fel – nem magára az iparágra, hanem Kṛṣṇára. Ez a lényege.

Akárcsak Arjuna. Mi volt a foglalkozása? Katona volt. Nem volt bölcs. Nem volt tanult brámana. Rendes, királyi család, királyi családhoz, királyi rendhez tartozott, emellett háztartó, családapa volt, gyermekei voltak, felesége volt és katona volt. De mit tett. . .? Hogyan vált Arjuna az Úr legnagyobb bhaktájává? Ezt az Úr tanúsítja, bhakto 'si priyo 'si me (BG 4.3):

"Kedves Arjuna, te nagyon kedves barátom és egy nagy bhakta vagy." Nos, mi az oka? Nem volt sannyāsī. Nem volt vedantista. Nem volt filozófus. Semmi ilyesmi. Ennek ellenére a negyedik fejezetben olvashatod, hogy az Úr azt mondja: "Ó, kedves Arjuna, te nagyon kedves vagy nekem és te vagy az Én nagy bhaktám." Nos, ha egy személy nagyon kedves lesz az Istenség Legfelsőbb Személyisége számára, akkor mi egyébre vágyhatna még? Hogy vált azzá? Ezzel a karma jógával vált azzá. Karma jóga. Katona volt, és azzal a problémával nézett szembe,vajon harcoljon-e a rokonaival vagy sem. Ez volt az ő kétsége. Ezt jegyezzétek meg. Harcos volt, mielőtt meghallgatta volna a Bhagavad-gītāt és harcos maradt, miután vigighallgatta a Bhagavad-gītát.

Hasonlóképpen, tegyük fel, hogy egy bizonyos típusú munkát végzel, mielőtt végighallgatod ezt a Bhagavad-gītát. És miután meghallgattad, megértetted a Bhagavad-gītát, ugyanabban a helyzetben kell maradnod, és nem arról van szó, hogy a Bhagavad-gītā meghallgatása után, mivel kedvesen eljársz ide, olyan ruhát kell felvenned, mint nekem, aztán fel kell adnod a családi kapcsolataidat, és hozzám hasonló koldússá kell válnod. Nem, nem. Ez nem így értendő. Meg kell változtatnod a mentalitásodat. Ez minden.

Mit értünk ez alatt a mentalitás alatt? Ez az a mentalitás, amikor érzékkielégítésed érdekében cselekszel, és ezt a fajta mentalitást kell megváltoztatni úgy, hogy a Legfelsőbb Úr érzékeit elégítsd ki. Ennyi az egész. Dolgozunk . . . a közönséges munka azt jelenti . . .a saját érzékkielégítésünk érdekében dolgozunk. "Ezt akarok enni", tehát megeszem. A piacon vásárolok. "Ó, ez nagyon szép dolog, nagyon ízletes a nyelvem számára. Ó, vedd meg. Meg fogom enni." Viszont, amikor otthonos leszel a Bhagavad-gītā filozófiájában, el kell gondolkodnod, vajon ízletes-e ez a dolog Kṛṣṇa nyelvének. Ennyi az egész.

Most azon gondolkodsz: "Hadd vegyem meg a boltból ezt a szép dolgot. Az én ízlésemnek nagyon megfelel." És amikor valóban tanult ismerője leszel a Bhagavad-gītának, akkor azon kell elgondolkodnod, vajon ez a dolog ízleni fog-e Kṛṣṇának. Ez minden. Az egész ott van előtted. Amikor megtanulod ezt, amikor Kṛṣṇának akarsz kedvébe járni, és nem magadnak, akkor szakértő lelki gyakornok leszel. Ez minden.

Szóval nem túl nehéz dolog. Nagyon könnyű. Egyszerűen bele kell tanulnunk, hogyan kell. . . hogy elérjük az élet ezen szakaszát. Nem kell semmit megváltoztatnod. A példa azonos, mielőtt meghallgatta volna a Bhagavad-gītāt, Arjuna harcos, háztartó, családapa volt, és ugyanaz a családapa, ugyanaz a harcos maradt azután, de az Úr nagy bhaktája lett. Ezt a technikát kell elsajátítanunk.

Ez a technika azt takarja, hogy a kezdetben Arjuna nem akart harcolni, mert ki akarta elégíteni az érzékeit. Arra gondolt: "Akkor leszek boldog, ha nem harcolok a rokonaimmal, mert a harcban a rokonaim meg fognak halni és én sajnálni fogom őket. Mi haszna az ilyen harcnak?" Ez azt jelenti, hogy az egész, a teljes elképzelés megfelel az ő személyes érzékkielégítésének. Nem fogta fel, hogy ez a csatatér, ez a Kurukṣetrai csata Śrī Kṛṣṇa elrendezése annak érdekében, hogy megölje a világ akkoriban nemkívánatos embereit. A világ összes korabeli nemkívánatos személyét. Ez volt az Ő terve.

Nos, ezt fedte fel Arjuna előtt. A tizenegyedik fejezetben nyomon követhető, hogy "Kedves Arjuna, mindenféle utasítást megadtam neked annak érdekében, hogy rábírjalak a csatában való részvételre. De jól tudod, hogy akár harcolsz, akár nem, nekem nem számít. Ezek a férfiak, akik itt összegyűltek, nem fognak hazamenni. Itt fognak elesni. Már eldőlt. Ha elismerésben akarsz részesülni, akkor beveted a kezeidet a harcba. Ez minden”.

Tehát bármi, ami ezen a világon történik, az Úr legfelsőbb felügyelete alatt áll. Mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sa-carācaram (BG 9.10). Mindenben . . . van egy filozófiai mondás: "Isten akarata nélkül egy fűszál sem mozdul." Valójában ez tény. Minden. . . összhangba kell hoznunk magunkat a Legfelsőbb Úr tervével. Ezt hívják karma jógának. Ezt hívják karma jógának. Arjuna tehát megértette ezt és az Úr legfelsőbb akaratával összhangban cselekedett. És amikor megkérdezték tőle: "Harcolni fogsz-e vagy sem? Milyen döntést hoztál a Bhagavad-gītā meghallgatása után?", azt mondta: "Igen, Kṛṣṇa. Az illúziómat most kegyed eloszlatta és úgy döntöttem, hogy harcolok." Ez minden.

Nos, a beleegyezés a harcba és a Bhagavad-gītā elején a nem harcolok, ez az a különbség. Kezdetben nem értett egyet Kṛṣṇával. Számos érvet hozott fel Kṛṣṇa előtt a harc ellen. És a végén beleegyezett. – Igen – mondta. "Igenlő" emberré vált. Tehát a Legfelsőbb Úr „igenlő” emberévé kell válnunk. Ez minden tudomány. Ez lelki életünk tökéletessége.

Most mindannyian a "nemlegesség" emberei vagyunk. Isten így mondja, én pedig azt mondom "nem". Makacsság. Nemet mondok." Egyszerűen azt kell válaszolnunk: "igen". Ennyi az egész. Jelenleg mindenre nemet mondunk. Létünk jelenlegi formája a „nemlegesség” kimondása. Bármi isteni eredetűre azt mondjuk "nem". Még Isten nevétől is megborzongunk. Ilyen messzire merészkedtünk . . . civilizált életünk egy olyan szakaszához érkezünk, amikor teljesen száműzni akarjuk Istent. Nem csak azt mondjuk, „nem”, hanem most arra készülünk, hogy egyetértsünk abban, hogy Isten nem létezik. Szóval mily ostobákká válunk napról napra a civilizáció fejlődése nevében. Értitek?

Tehát ezt helyre kell hoznunk. Most megpróbáljuk megérteni helyzetünket és megpróbáljuk azt mondani: "Igen, van Isten és én Isten szolgája vagyok." Ennyi az egész. Csak ezt kell megtanulnotok. Nem kell többé azt hangoztatnunk, hogy nincs Isten. Mondhatjuk, hogy nincs Isten (kuncog), de ez nem jelenti azt, hogy Isten nem létezik. Értitek? Akárcsak egy feltörekvő. Azt mondja, "nem hiszek a kormányban. Nincs kormány. Én vagyok a minden." Tehát attól, hogy az az őrült ezt állítja, még nem jelenti azt, hogy nincs kormány. Aki ilyet mond, az egy őrült. Szóval ezt a fajta őrültséget fel kellene adnunk. Alázatosnak kell lennünk. Van Isten.

Az egyetlen példa – már többször is idéztem –, amely alapján Isten létezése nagyon egyszerűen érzékelhető. . . mi az? Ugyanúgy, ahogy a testedben a tudatod által foghatod fel a létedet. Van tudatod. Azt a pontot már többször megbeszéltük, hogy a tudat a testben való létünk tünete. Amíg a tudat jelen van, addig ez a test nagyon szépen működik.

Most pedig eszel. Nem tudod, hogyan ér a táplálék a gyomorba, hogyan alakul át különféle váladékokká, hogyan kerül a gyomorból a szívbe, hogyan válik vörössé ez a váladék, és ez a vörös vér hogyan kering az agytól a lábujjig. Ezek a csodálatos automatikus folyamatok zajlanak a testedben. Ez a fiziológiai állapot uralja a tetsedet. Magadhoz veszed az ételedet. A szükséges folyadékot, vitaminokat a gyomor felveszi. Eloszlik, és a szervezeted szükségletei kielégülnek, majd a felesleges dolgok kiürülnek a széklet és a vizelet által. Ez a szépséges dolog önmagától zajlik. Nos, amint a tudat leáll, tovább fog-e működni ez a funkció? Nem. Tapasztalhatod boncolással, hogy ugyanaz az agy van jelen; ugyanaz a szív van jelen; ugyanaz a gyomor van jelen. Ugyanazokat az ereket fogod látni. Minden a helyén van. De az egyetlen dolog, ami hiányzik – az a tudat. Ezért minden megállt. Ez egy hétköznapi jelenség. Mindenki tud róla.

Hasonlóképpen az előtted lévő teljes kozmikus megnyilvánulás olyan szépen működik, nem gondolod, hogy tudat áll mögötte? Hogyan tagadhatnád, hogy nincs tudatosság a napfelkeltében, a holdfelkeltében, az évszakok változásaiban és a levegőben lebegő sok bolygót érintő kérdésben? Annyi csodálatos dolog történik az anyagi természetben. Szerinted tudatosság nélkül mindez megtörténne? Nem. Abban is van tudat.

Csakúgy, mint ahogy a saját tested működése esetében a tudatosságnak köszönhetően minden jól megy, hasonlóképpen minden, amit az anyagi természetben nagyon szépnek és jónak látsz, azt szintén a felsőbbrendű tudat működteti. Ez emberi érvelés. Hogyan tudod megcáfolni ezt? Meg tudod cáfolni? Szerintem egyetlen épeszű ember sem cáfolhatja meg.

Hasonlóképpen, ahogy a te tudatod a saját jelenléted tünete, szellemi lélek vagy, hasonlóképpen a legfelsőbb tudat a legfelsőbb lélek, vagy Isten, a legfelsőbb Isten jelenlétének a tünete. Ez a helyzet. Mint tudat, a legfelsőbb tudat szerves részei vagyunk. Ezért életünk összes elfoglaltsága, hogy tevékenységeinket a legfőbb tervhez igazítsuk. Ezt hívják karma jógának. Ezt hívják karma jógának.

Eko bahu syāma. A védikus irodalomban fellelheted, hogy Isten sokká terjesztette ki magát, ahogyan az apa is sok gyermeke útján terjeszti ki magát. A gyerekek nem mások, mint az apa testének kiterjedései. Hasonlóképpen mi, minden élőlény, lelki részecskék vagy élő lelkek, mi is a legfelsőbb lélek kiterjedései vagyunk. Nos, az oka, mi az oka, hogy a legfelsőbb szellemi lélek oly sokká terjesztette ki magát? Mi a cél? Meg kell értenünk. Vehetünk egy példát. Mi a célja annak, hogy az apa a gyerekei által terjeszti ki magát? Egy apa vállalja a felelősséget a gyermekek eltartásáért. Miért? Miért vállal magára ilyen súlyos felelősséget a családapa? Erre a „miért”-re a válasz – csak azért, hogy boldog és élvezetes életünk legyen. Ennyi az egész.

Hasonlóképpen, Isten számtalan élőlénnyé terjesztette ki magát, mert élvezetre vágyik. Élvezetre vágyik. A védikus irodalomban az áll, hogy Isten természete szerint sac-cid-ānanda-vigraha (Bs 5.1). Ānandamayo 'bhyāsāt (Vedānta-sūtra 1.1.12):

„Természetéből eredendően élvező. Tehát meg kell értenünk, hogy Isten Önmaga örömére terjesztette ki oly sok élőlénnyé sahját Magát. Most arra vagyunk hivatva. . . ahogy az apa is arra. . . igen, a fiak, a gyerekek arra hivatottak, hogy örömöt okozzonak az apának, hasonlóképpen a józan ész szerint, mi, élőlények, arra vagyunk hivatva, hogy örömöt okozzunk a Legfelsőbb számára. A Legfelsőbb elégedettsége a yajña végrehajtásával érhető el. Ez a kezdet. Tehát itt van leírva, yajñārthāt karmaṇaḥ anyatra (BG 3.9). Ezt . . . megbeszéltük. Yajña-śiṣṭāśinaḥ santo mucyante sarva-kilbiṣaiḥ (BG 3.13).

Ha áldozatot mutatunk be a Legfelsőbb megelégedésére, akkor az eredménye az, hogy megszabadulunk bűnös életünk minden visszahatásától. És ha nem így teszünk, bhuñjate te tv aghaṁ pāpā ye pacanty ātma-kāraṇāt. Ātma-kāraṇāt jelentése: csak a saját érzékkielégítése érdekében.

Nos, a yajñát már korábban többször is megmagyaráztam. Az aśnāti. Az aśnāti jelentése: aki eszik. Tehát a yajñánk az evésből indul ki, mert az evés életünk szükségleteinek első eleme. Evés, alvás, félelem és párzás. Az étkezés elengedhetetlen. Tehát a Bhagavad-gītā nyíltan beszél arról, hogy szabályozd étkezési folyamatodat a yajña által. Kezdd el a karma jógát az étkezés folyamatával. Aztán fokozatosan más dolgok is kialakulnak. Mert érzékeink. . . annyi érzék van. Van a szemünk, a fülünk, az orrunk, a nyelvünk, a kezünk, a lábunk és még sok minden. Van tíz, tíz érzékünk, érzékünk (tudásszerző) és cselekvő szervünk. Tehát ezek a szervek adottak. Az összes szerv közül a nyelv a leginkább ellenőrizhetetlen szerv. Nyelv. Amikor eszünk. . . talán azok a bhakták, akik velünk esznek, velük azt énekeljük, hogy śarīra abidyā-jāl joḍendriya tāhe kāl.

"Ez a test nehézfejűségünk, tudatlanságunk foglya. Ezen a testen belül az érzékek a legnagyobb ellenségeink. Ezek közül a nyelv a legerősebb ellenség." Tā'ra madhye jihwā ati lobhamoy sudurmati. Lobhamoy sudurmati. Mert a nyelv mindig ízletes dolgokra vágyik és az élelem az, amely életem sok visszahatásába bilincsel. Ez a titka.

Ezért a Bhagavad-gītā elején a karma jóga a nyelvvel veszi kezdetét. Yajña-śiṣṭāśinaḥ santaḥ. Enni kell. Így először a nyelvet kell irányításunk alá helyezni. Hogyan tudjuk megzabolázni a nyelvünket? Áldozat bemutatásával. Felajánlással; szervezetünk fenntartása érdekében élelmiszert kell magunkhoz vennünk. Amennyiben az ételt az Úrnak ajánljuk fel, akkor azt yajñának nevezzük.

Yajña nem túl nehéz dolog. Élelmiszert készítesz otthoni étkezésed céljából. Egyszerűen csak el kell szépen készítened az ételt, hogy felajánlhasd Kṛṣṇának. Ez minden. Az evés folyamata, az evéshez szükséges összetevők biztosítása vagy a főzés folyamata közül egyiket sem kell megszüntetni. A követelmény mindössze ennyi: ahelyett, hogy saját magadnak főznél a nyelved megelégedésére, inkább Kṛṣṇa megelégedésére főzd meg és utána vedd magadhoz a prasādamot.

Vegyük példának a múltkori napot, amikor lakomát tartottunk. Szépen megfőztük és felajánlottuk Kṛṣṇának, utána ti megettétek. Volt abban valami nehézség? Volt valami nehézség? Olyan sok úr van jelen, akik részt vettek azon a prasādamon. Milyen szépen elkészítették és mennyire élveztük. Vajon nagyon nehéz dolog-e a yajña? Ugye, egyáltalán nem nehéz. Egyszerűen csak magunkévá kell tennünk az elveket. Ez minden.

És amennyiben elfogadjuk azt az elvet . . . itt egyértelműen az áll, hogy yajña-śiṣṭāśinaḥ santaḥ. A santaḥ azt jelenti, hogy ezeket a dolgokat jámbor emberek és az Úr bhaktái hajtják végre. A közönséges emberek nem törődnek vele: "Micsoda hülyeség ez a yajña? Menjünk a szállodába és együk meg a finom dolgainkat." Értitek? Ez egy másik dolog. De azok, akik komolyan gondolják megoldani az élet problémáit, ragaszkodjanak ehhez a yajña-elvhez. Nagyon nehéz-e? Egyáltalán nem az. Ez inkább magával ragadó.

Mit gondol, Mr. Green? Ön is jelen volt azon a napon. Nem tetszett?

Mr. Green: Ó, dehogynem.

Prabhupāda: Tehát a yajña nem nehéz. Nos, ha ezzel a yajñaval megszabadulunk minden visszahatástól, akkor miért ne tennénk meg? Miért ne tennénk meg? Nincs benne semmi nehézség. Szó sincs nehézségről. Inkább élvezet, ānanda van benne. Az egész dolog ānanda. Az ānanda örömet, élvezetet jelent.

A lelki élet nem azt jelenti, hogy kong az élvezet hiányában. Nem. Tele van élvezettel. Élvezetre vágyunk, de ezt az élvezetet anyagi létünk meggátolja. Ezt nem tudjuk. Megpróbáljuk kifacsarni érzékeinket és megpróbálunk anyagi örömhöz jutni. Ez badarság. Azért tesszük, mert nem tudjuk, mi a lelki élet. A lelki élet korlátlan, korlátlan élvezetet jelent.

Van egy vers, amely Rámát mutatja be. Azt énekeljük, hogy Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. Nos, mi a Rāma jelentése? Ezt írja:

ramante yogino 'nante

satyānande cid-ātmani

iti rāma-padenāsau

paraṁ brahmābhidhīyate

(CC Madhya 9.29)

A ráma jelentése: ramaṇa. Ramaṇa azt jelenti, hogy élvezet. Yoginaḥ. Nos, ezt figyeld, karma-yogī. Azokat, akik jógik, akik lelki életet próbálnak élni, visszanyerni lelki vitalitásukat, azokat jóginak hívják. Különböző jógik vannak: karma-yogī, jñāna-yogī, dhyāna-yogī, rāja-yogī. Ezek közül a legfejlettebb a bhakti-yogī vagyis a bhakta.

yoginām api sarveṣāṁ

mad-gatenāntar-ātmanā

śraddhāvān bhajate yo māṁ

sa me yuktatamo mataḥ

(BG 6.47)

Rá fogsz találni. A legfejlettebb az a jógi, aki kizárólag Kṛṣṇa-tudatú. Élete egyszerűen tele van Kṛṣṇa tudattal. Mindig igyekszik kielégíteni Kṛṣṇát. Ez minden. És a legkönnyebb dolog Kṛṣṇát kielégíteni – ez a legkönnyebb minden jógafolyamat közül. Nem kell bemutatnod erőteljes tornagyakorlataidat. Nem. Egyszerűen készíts el egy jó ételt, ajánld fel Kṛṣṇának, énekeld a Hare Kṛṣṇát, és élvezd az életet. Yoginām api sarveṣām. Te vagy a legjobb jógi. A legjobb jógi. Ez így van . . . meg fogod látni.

Szóval kezdd el. Mi ebben a nehézség? Szükségünk van a technikákra, mi magunk pedig jelen vagyunk. Itt vannak a könyvek. Itt az irodalom. Itt vannak a hiteles személyek. Egyszerűen csak egyet kell értenünk: "Igen." "Igenlő ember légy. Egyszerűen csak egyet kell értened: "Igen, ezentúl karma-yogīvá válunk." Aztán ettől a ponttól kezdetét veszi az életed. Karma jóga. Az "igenlő" ember.

Ne feledd, ahelyett, hogy nemet mondanál Kṛṣṇának. . . ahogy Arjuna is nemet mondott az elején: "Nem, uram. Nem fogok harcolni. Ne próbálj rávenni, kedves Kṛṣṇám." Annyi mindenről vitatkozott Kṛṣṇával. Aztán az utolsó pillanatban azt mondta: "Igen. Harcolni fogok." Tehát a „nemleges” ember „igenlő”-be ment át, ez minden. Tehát egyet kell értenünk. Most "nemleges" emberek vagyunk. Minden Istennel kapcsolatos dologra zt mondjuk: "nem". Most meg kell tanulnunk "igen"-t mondani.

Tehát válj „igenlő” emberré és fogj bele a karma jógába az evéssel kezdve, mert az evésre szükséged van. Evés nélkül nem tudsz létezni. Ezért a Bhagavad-gītā arra tanít, hogy a karma jógát az étkezéseddel kezdd el.

yajña-śiṣṭāśinaḥ santo

mucyante sarva-kilbiṣaiḥ

bhuñjate te tv aghaṁ pāpā

ye pacanty ātma-kāraṇāt

(BG 3.13)

Nos, az emberek azt mondhatják: "Miért idegesítsük magunkat ezzel a yajña dologgal?" Nem. Ha valóban boldog akarsz lenni, akkor ezzel a yajña elvvel igenis zaklatnod kell magad. A következő śloka így magyarázza:

annād bhavanti bhūtāni

parjanyād anna-sambhavaḥ

yajñād bhavati parjanyo

yajñaḥ karma-samudbhavaḥ

(BG 3.14)

Az . . . miért kell yajñát bemutatnod? Ez kötelező. Nem arról van szó, hogy nagyon kedvesen elkészíted az ételedet és felajánlod Kṛṣṇának. Ez nagyon kedves, de nem erről van szó. Az a te érdekedben történik. A te érdekedben történik. Miért? Na, annād bhavanti bhūtāni. Enned kell. Mondhatod-e, hogy "Evés nélkül folytatom az életem"? Nem. Ez nem kivitelezhető. Enned kell.

Annād bhavanti bhūtāni. Ha létezni akarsz, ha együtt akarod tartani a tested és a lelked, akkor magadhoz kell venned annát. Az anna élelmiszert jelent vagy pedig gabonát, természet adta táplálékot. Az anna általánosságban élelmiszert jelent, és az anna egy másik technikai jelentése a gabona, amelyet földből nyernek ki emberi fogyasztásra.

Ott . . . az ember számára sokmindent termelnek a földből: gabonaféléket, gyümölcsöket, zöldségeket és sok mindent. Ember számára vannak előrelátva. A gabonafélék nem valók a tigriseknek. A gabonafélék az emberi lény számára valók. A gyümölcsök (nem) valók a kutyáknak. A gyümölcsöt az embernek szánták. A tejet, a tejet a tehén termeli, de nem a tehén, hanem az ember számára való. Ha megkínálod tejjel, a 30 font tejjel fejés után, ha megkínálod a tehenet, az vissza fogja utasítani. Visszautasítja: "Nem akarom." Adsz neki száraz füvet? Ó, annak nagyon örülni fog. Nagyon örülni fog. Tehát a természet mindent megszervez.

Manapság olyan sok tudós van; vitamintartalamakat állapítanak meg az élelmiszerekben. Mennyi vitamin van a száraz fűben? Megmondhatja-e bármelyik tudós, hogy mennyi vitamin van a száraz fűben? Ha a száraz fűnek nincs vitamintartalma, akkor hogy ad annyi A- és D-vitaminnal teli tejet a tehén? Hogyan jönnek ki a vitaminok a száraz fűből?

Manapság az orvos a szervezet fenntartása céljából mesterséges vitaminokat ír fel. Nos, mi a vitamin a száraz fűben, hogy a tehén száraz füvet eszik és szép tejet ad, tele A- és D-vitaminnal, amelyek nélkülözhetetlenek az életéhez? Tehát ezek mind téves elméletek, miszerint "Ez tartalmazza ezt a vitamint. Ebben van ez..." Hagyjuk őket, had folytassák csak dolgukat. De az embernek szánt természetes élelmiszerek a természet törvénye szerint, Isten akaratából már tele vannak vitaminokkal. Tehát annād bhavanti bhūtāni (BG 3.14).

Meg fogsz lepődni. Amikor . . . amikor családos voltam, volt egy szolgálóm, aki mindössze huszonkét éves volt. Ó, túl vaskos és erős volt. Értitek? Szóval egy nap ezt kérdeztem tőle. . . a neve Buddhu volt. Szóval megkérdeztem tőle: "Buddhu, mit gondolsz, miért vagy nagyon vaskos és erős?" Azt válaszolta: "Kedves uram, én csak kukoricát fogyasztok." Kukorica. Ismeritek a kukoricát? Kukorica, őrölve. Az őrölt részekből kenyeret készítettek, a szemes részeket pedig megfőzték, mint a rizst, és azt ette. Ez minden.

Mr. Green: Kukoricadara?

Prabhupāda: Kukorica.

Bhakták: Őrlemény. Kukoricadara.

Prabhupāda: Kukoricadara, igen. És nagyon vaskos és erős volt. Minden vitamint megkapott. Mivel szegény ember volt, nem tudott enni se vajat, se tejet, se mást, húst sem, semmi ilyesmit. Egyszerűen evett. . . akkoriban csak huszonkét rúpiát kapott tőlem. Huszonkét rúpia azt jelenti. . . az amerikai pénznemben öt dollár – havi öt dollár, annyi volt a bevétele. És mire költhette? Így csak olcsó élelmiszert vásárolhatott. De nagyon erős és vaskos volt.

Az egész lényege az, hogy ezek a gabonafélék, ezek a gabonafélék emberi fogyasztásra valók. Durva vagy finom szemű, annyi gabonaféle létezik, rizsfajták, dāl fajták, aszerint . . . a finom rizs, a basmati rizs. . . a munkásosztály – Indiában természetesen van ilyen különbségtétel –, nem ezzel a fehér rizzsel elégíti ki magát. Durva gabonát használnak a saját kielégítésükre. Ezzel ellentétben az urak nem esznek durva gabonaféléket. Finomabb gabonaféléket fogyasztanak. Tehát mindezek a gabona- és zöldségfajták és minden egyéb a természet elrendezésése szerint, Isten elrendezése szerint adott.

Ebben a részben arról van szó, hogy annād bhavanti bhūtāni. Jelenleg a tested a természet által biztosított élelmiszertől függ. Annād bhavanti bhūtāni parjanyād anna-sambhavaḥ. És ezeket a szemeket az esőzések termelik, parjanya. A parjanya rendszeres esőzést jelent az égből Isten elrendelése szerint. Ez nem a te elrendezésed alapján történik. Az eső nem a te elrendezésed alapján esik. Ez egy természetfeletti elrendezés. Ha rendszeresen esik az eső, akkor az életünk minden szükségletét megtermelheti.

Azt hiszem, Carl, te olvastad a Bhagavad-gītāban, hogy Yudhiṣṭhira Mahārāja uralkodása alatt a birodalmában rendszeres volt az esőzés és az emberek szükségleteit meg tudták termelni. Tehát itt ugyanazt a dolgot láthatjuk. Annād. Anna, a gabonafélék. . . a gabonák jelentik az emberi lény megélhetését. Annād bhavanti bhūtāni. A gabonaféléket pedig a rendszeres esőzések termelik meg. Parjanyad anna-sambhavaḥ. A parjanya esőt jelent. És yajñād bhavati parjanyaḥ: "És az eső yajñából keletkezik, amikor áldozatot mutatsz be az Úrnak."

Rendszeres esőzések akkor lehetségesek, amikor az emberek yajñát mutatnak be. Ellenkező esetben a természet szabályozza az esőt. Eső hiányában minden elrendezés – mechanikai elrendezés, traktorok és mindezek – mind hiábavalók, ha esik. . . ha nincs csapadék. Tehát a csapadék irányítása nem a te kezedben van, hanem természetfeletti hataloméban. Tehát itt az áll, hogy a csapadékot a yajña bemutatása, az áldozatok teszik lehetővé. Parjanyát . . . vagy yajñād bhavati parjanyo yajñaḥ karma-samudbhavaḥ: "És a yajñát a védikus rituálék alapján írják elő."

Figyeljétek meg az összefüggéseket. Az élőlények gabonafogyasztással fejlődhetnek. A magvakat csapadék termeli. A csapadékot az áldozatok felajánlása teszi lehetővé. És az áldozat folyamatát, magát a folyamatot olyan hiteles szentírások határozzák meg, mint a Bhagavad-gītā, a Bhāgavatam és a védikus irodalom. Tehát mivel a Brahman a kezdet – a Brahman azt jelenti, hogy Véda, transzcendentális hang –, ezért ha a Bhagavad-gītānak vagy Védának az útmutatása szerint dolgozunk, akkor az egész dolog, úgy értem, . . . lelkivé válik. Az egész dolog lelkivé válik. Mert . . . karma-yajña . . . yajñaḥ karma-samudbhavaḥ. Karma.

És ha a karmádat Kṛṣṇa útmutatása alapján szabályozod, ahogy Arjuna szabályozta a karmáját, hadviselését Kṛṣṇa irányítás alapján, akkor a karma szabályozása alapján yajñát, áldozatot hajtasz végre és a yajña, az áldozat bemutatása rendszeres esőzést eredményez, a rendszeres esőzésből pedig elegendő gabona- és élelmiszertermelés lesz, és elegendő táplálékból nagyon szépen eltarthatod magad, karbantarthatod a tested. Az egész program így mőködik. Annād bhavanti.

annād bhavanti bhūtāni

parjanyād anna-sambhavaḥ

yajñād bhavati parjanyo

yajñaḥ karma-samudbhavaḥ

(BG 3.14)

Karma brahmodbhavaṁ viddhi. És karmánk természete, hogyan kell cselekednünk, mindez irányított. Ezt irányítja a védikus irodalom, a Bhagavad-gītā, ahogy Arjuna is irányítás alatt állt.

karma brahmodbhavaṁ viddhi

brahmākṣara-samudbhavam

tasmāt sarva-gataṁ brahma

nityaṁ yajñe pratiṣṭhitam

(BG 3.15)

"Ezért, kedves Arjunám, ha az életedet yajña végrehajtásával kezded, akkor az azt jelenti, hogy életed azonnal lelkivé válik. Az életed egy csapásra lelkivé válik, ez az, amire vágysz."

evaṁ pravartitaṁ cakraṁ

nānuvartayatīha yaḥ

aghāyur indriyārāmo

moghaṁ pārtha sa jīvati

(BG 3.16)

Nos, itt az utasítás, hogy "A kör bezárul." Ez a zárt köre annak, hogyan kell dolgozni. Ez az utasítás olvasható itt. Miért a te munkád. . . vagy ez a munka? Bármilyen munkára vonatkozik. Tegyük fel, hogy autót fogsz vezetni. Ez egyfajta utcai munka. A szabály az, hogy "Jobb oldalon kell vezetni. Ha piros a lámpa, az autót meg kell állítani. Egy centivel sem szabad továbbhaladnia." Tehát rengeteg a szabály még az autóvezetésre is. Bármire. Az életedben bármit akarsz megtenni, arra különböző szabályok, megfelelő útmutatások léteznek a hatóságok előrásai alapján. És miért ne lennének a lelki életedre is? Miért ne lennének . . .?

Vajon a lelki életedben bármit és mindent megtehetsz, amit akarsz, amit az agyadban kiötlesz? Nem. Hogyan is tehetnéd? A gyakorlati életben végzett munkád minden területén van valami szabály, amely szerint: "Ebben az irányban kell cselekedned." Tegyük fel, hogy egy gyárban dolgozol. Ó, annyi gyári törvény van. Bárhová mész, a felsőbb hatóságok mutatnak irányt.

Szóval, miért ne lenne szabálya a lelki élet megvalósításának? De igen van. Ezt be kell tartanunk. Ezért az Úr azt mondja: evaṁ pravartitaṁ cakram: "Ez egy kör, kör, amely a védikus irodalomban, a védikus szentírásokban útmutatást ad, hogyan dolgozz." És a munkával yajñát hajtasz végre. A yajña végrehajtásával rendszeres esőzéseket kapsz. Rendszeres esőzések esetén gabonatermés valósítható meg. Gabonatermesztéssel pedig táplálkozhatsz és boldogan élhetsz. Tehát ez egy kör. Ez egy kör. Tehát az Úr, az Úr Kṛṣṇa azt mondja: evaṁ pravartitaṁ cakram. A cakram jelentése kör. Ez egy kör.

Nānuvartayatīha yaḥ: „Aki nem követi ezt a tevékenységi ciklust”, aghāyuḥ, „egyszerűen tönkreteszi az életét. Egyszerűen...” Aghāyuḥ. Az aghāyuḥ azt jelenti, hogy "élettartamát, nagyon értékes emberi létformájának időtartamát egyszerűen elpazarolja." Miért? Indriyārāmaḥ: "Egyszerűen az érzékkielégítés érdekében, akár a macskák, a kutyák és a disznók." Aghāyur indriyārāmo moghaṁ pārtha sa jīvati: "Élete kudarcra van ítélve. Élete kudarcra van ítélve."

Tehát ez az Úr Kṛṣṇa parancsa. Evaṁ pravartitaṁ cakraṁ nānuvartayatīha yaḥ: "Aki nem követi ezt a tevékenységi ciklust, egyértelmű, hogy elrontja értékes emberi életét, és az élete kudarcra van ítélve."

Hare Kṛṣṇa. Ha valakinek van valami kérdése, felteheti. (vége)