| „Yaśodāmāyi szerette volna, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége legyen a fia, ezért több száz évig tartó vezeklést vállalt. Amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelent előtte és férje előtt, azt kérdezte: »Mit szeretnétek?« »Azt szeretnénk, ha olyan fiúnk lenne, mint Te.« Kṛṣṇa azt válaszolta: »Nincs még egy olyan, mint Én, így Én leszek a fiatok.« Ő lett a fiúk. Kṛṣṇának tökéletesen kell játszania, hogy Yaśodāmāyinak ne tűnjön fel: »Itt van az Istenség Legfelsőbb Személyisége.« Mert akkor megszakad az anya és fia közötti hangulat. Kṛṣṇa pontosan úgy játszik, mint egy kisgyermek. Ez Kṛṣṇa kegye.”
|
