HU/BG 10.27
27. VERS
- उच्चैःश्रवसमश्वानां विद्धि माममृतोद्भवम् ।
- ऐरावतं गजेन्द्राणां नराणां च नराधिपम् ॥२७॥
- uccaiḥśravasam aśvānāṁ
- viddhi mām amṛtodbhavam
- airāvataṁ gajendrāṇāṁ
- narāṇāṁ ca narādhipam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
uccaiḥśravasam – Uccaiḥśravānak; aśvānām – a lovak közül; viddhi – ismerj; mām – Engem; amṛta-udbhavam – az óceán köpüléséből keletkezett; airāvatam – Airāvatának; gaja-indrāṇām – a királyi elefántok közül; narāṇām – az emberek közül; ca – és; nara-adhipam – a királynak.
FORDÍTÁS
Tudd meg, hogy a lovak közül a nektáróceán köpüléséből született Uccaiḥśravā vagyok. A királyi elefántok közül Airāvata, az emberek közül a király vagyok.
MAGYARÁZAT
A bhakta-félistenek és a démonok (asurák) egyszer mindannyian a tengert köpülték, amiből így nektár és méreg keletkezett. A mérget az Úr Śiva megitta, a nektárból pedig számtalan lény született, köztük az Uccaiḥśravā nevű ló, valamint Airāvata, az elefánt. E két állat a nektárból született, ezért nagyon fontos élőlények, akik Kṛṣṇát képviselik.
Az emberek közül a király képviseli Kṛṣṇát, mert ahogyan Kṛṣṇa az univerzum fenntartója, úgy a király – akit isteni tulajdonságai alapján ültettek a trónra – a birodalomé. Az olyan uralkodók, mint például Yudhiṣṭhira Mahārāja, Parīkṣit Mahārāja és az Úr Rāma mind nagyon igazságos királyok voltak, s mindig alattvalóik jólétét tartották a legfontosabbnak. A védikus irodalom tehát a királyt Isten képviselőjének tekinti. Korszakunkban azonban a vallás elveinek hanyatlásával a monarchiák is felbomlottak, napjainkra pedig már végleg el is tűntek. Tudnunk kell azonban, hogy a múltban az emberek az igazságos királyok uralkodása alatt sokkal boldogabbak voltak.