HU/BG 10.6

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


6. VERS

महर्षयः सप्त पूर्वे चत्वारो मनवस्तथा ।
मद्भावा मानसा जाता येषां लोक इमाः प्रजाः ॥६॥
maharṣayaḥ sapta pūrve
catvāro manavas tathā
mad-bhāvā mānasā jātā
yeṣāṁ loka imāḥ prajāḥ

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

mahā-ṛṣayaḥ – a nagy bölcsek; sapta – hét; pūrve – előzőleg; catvāraḥ – négy; manavaḥ – Manuk; tathā – is; mat-bhāvāḥ – Tőlem születtek; mānasāḥ – az elméből; jātāḥ – születtek; yeṣām – az övék; loke – a világon; imāḥ – mindez; prajāḥ – a népesség.

FORDÍTÁS

A hét nagy bölcs, előzőleg pedig másik négy bölcs, valamint a Manuk [az emberiség ősnemzői] Belőlem, az Én elmémből születtek, s a különféle bolygókat benépesítő élőlények mind tőlük származnak.

MAGYARÁZAT

Az Úr az univerzum népességének származását foglalja itt össze. Brahmā az eredeti teremtmény, aki a Hiraṇyagarbhának is nevezett Legfelsőbb Úr energiájából született. Brahmāból nyilvánult meg a négy bölcs, Sanaka, Sananda, Sanātana és Sanat-kumāra, majd hét másik nagy bölcs és a tizennégy Manu. Ezt a huszonöt nagy bölcset az univerzum élőlényeinek ősatyáiként ismerik. Megszámlálhatatlanul sok univerzum van, és mindegyikben végtelen számú bolygó lebeg. Mindegyik égitestet különféle élőlények sokasága lepi el, akik e huszonöt ősatyától származnak. Brahmā előbb ezer félisteni évig vezekelt, mielőtt Kṛṣṇa kegyéből megvilágosodott a teremtés tudományát illetően. Aztán Brahmātól létrejött Sanaka, Sananda, Sanātana és Sanat-kumāra, majd Rudra és a hét bölcs, és ily módon minden brāhmaṇa és kṣatriya az Istenség Legfelsőbb Személyiségének energiájából született. Brahmāt Pitāmahának, nagyatyának is hívják, Kṛṣṇát pedig Prapitāmahának, a nagyatya atyjának. Erről a Bhagavad-gītā tizenegyedik fejezetében olvashatunk (BG 11.39).