HU/BG 17.2

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


2. VERS

श्रीभगवानुवाच ।
त्रिविधा भवति श्रद्धा देहिनां सा स्वभावजा ।
सात्त्विकी राजसी चैव तामसी चेति तां शृणु ॥२॥
śrī-bhagavān uvāca
tri-vidhā bhavati śraddhā
dehināṁ sā svabhāva-jā
sāttvikī rājasī caiva
tāmasī ceti tāṁ śṛṇu

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; tri-vidhā – háromféle; bhavati – lesz; śraddhā – hite; dehinām – a megtestesültnek; – az; sva-bhāva-jā – az anyagi természet őt befolyásoló kötőereje szerinti; sāttvikī – a jóság kötőerejében lévő; rājasī – a szenvedély kötőerejében lévő; ca – és; eva – bizony; tāmasī – a tudatlanság kötőerejében lévő; ca – és; iti – így; tām – azt; śṛṇu – halld Tőlem.

FORDÍTÁS

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A hit háromféle lehet: jóságban, szenvedélyben és tudatlanságban lévő, attól függően, hogy a megtestesült lélekre a természet mely kötőereje jellemző. Hallj hát most ezekről!

MAGYARÁZAT

Ha valaki lustasága és tétlensége miatt felhagy az írások szabályainak és előírásainak követésével – noha ismeri azokat –, akkor az anyagi természet kötőerőinek irányítása alá kerül. Az ember a jóság, a szenvedély vagy a tudatlanság minőségében korábban végrehajtott tettei szerint sajátságos jellemre tesz szert. Az élőlény folytonos kapcsolatban áll a természet különféle kötőerőivel. Mivel kapcsolatban áll az anyagi természettel, kifejleszt egy bizonyos mentalitást annak megfelelően, hogy melyik kötőerőben hajtja végre tetteit. Ha azonban egy hiteles lelki tanítómesterhez fordul, s az írások utasításaival együtt az ő utasításait is betartja, akkor megváltoztathatja jellemét, s a tudatlanságból vagy szenvedélyből fokozatosan a jóságba emelkedhet. Mindebből levonhatjuk a következtetést, hogy a természet egy adott kötőereje jellemezte vak hit nem segíthet a tökéletesség elérésében. Mindent gondosan, okosan kell megfontolni egy hiteles lelki tanítómester társaságában, így az ember változtathat helyzetén, s egy magasabb rendű kötőerőbe juthat.