HU/BG 9.20

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


20. VERS

त्रैविद्या मां सोमपाः पूतपापा
यज्ञैरिष्ट्वा स्वर्गतिं प्रार्थयन्ते ।
ते पुण्यमासाद्य सुरेन्द्रलोक-
मश्नन्ति दिव्यान्दिवि देवभोगान् ॥२०॥
trai-vidyā māṁ soma-pāḥ pūta-pāpā
yajñair iṣṭvā svar-gatiṁ prārthayante
te puṇyam āsādya surendra-lokam
aśnanti divyān divi deva-bhogān

SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

trai-vidyāḥ – a három Véda ismerői; mām – Engem; soma-pāḥ – a soma ital fogyasztói; pūta – megtisztulva; pāpāḥ – bűnöktől; yajñaiḥ – áldozatok által; iṣṭvā – imádva; svaḥ-gatim – a mennyei bolygókra való eljutásért; prārthayante – imádkoznak; te – ők; puṇyam – jámbor; āsādya – elérve; sura-indra – Indrának; lokam – a világát; aśnanti – élvezik; divyān – mennyei; divi – a mennyekben; deva-bhogān – az istenek örömeit.

FORDÍTÁS

Akik a mennyei bolygókra vágyva a Védákat tanulmányozzák, és a soma italt fogyasztják, azok közvetve imádnak Engem. Ők a bűnös visszahatásoktól megtisztulva Indra jámbor, mennyei bolygóján fognak megszületni, hogy isteni élvezetekben legyen részük.

MAGYARÁZAT

A trai-vidyāḥ szó a három Védát, a Sāma-, a Yajur- és a Ṛg-vedát jelenti. Azt a brāhmaṇát, aki már áttanulmányozta e három Védát, tri-vedīnek nevezik. A társadalomban nagy megbecsülésnek örvend az, aki nagyon ragaszkodik a három Védából származó tudáshoz. Sajnálatos módon azonban sok olyan, a Védákat tanulmányozó tudós is akad, aki nem tudja, mi ennek a végső célja. Ezért aztán Kṛṣṇa ebben a versben kijelenti, hogy Ő maga a tri-vedīk végső célja. Az igazi tri-vedīk Kṛṣṇa lótuszlábánál keresnek menedéket, és tiszta odaadó szolgálatukkal járnak a kedvében. Az odaadó szolgálat a Hare Kṛṣṇa mantra éneklésével kezdődik, de ezzel egy időben arra is törekednünk kell, hogy valóban megértsük Kṛṣṇát. Sajnos azonban a Védákat kizárólag hivatalból tanulmányozókat jobban érdeklik a különféle félisteneknek – Indrának, Candrának és másoknak – bemutatott áldozatok. A különböző félistenek imádói törekvéseiknek köszönhetően megtisztulnak a természet alacsonyabb rendű kötőerői okozta szennyeződésektől, s így a felsőbb bolygórendszerekbe, azaz a mennyei bolygókra kerülnek (Maharlokára, Janalokára, Tapolokára stb.). Ott az embernek százezerszer jobb lehetősége van az érzékei kielégítésére, mint ezen a bolygón.