HU/Prabhupada 0228 - A halhatatlanság megvalósítása



Lecture on BG 2.15 -- London, August 21, 1973

A konferenciáik, az ENSZ, a tudományos fejlődésük, az oktatási rendszerük, a filozófiájuk, minden arról szól, hogy ebben az anyagi világban hogyan legyenek boldogok. Gṛha-vratānām. A cél itt boldoggá válni. Csakhogy ez lehetetlen. Ezek a gazfickók képtelenek ezt megérteni. Ha boldog akarsz lenni, akkor Krisnához kell fordulnod. Mām upetya tu kaunteya duḥkhālayam aśāśvataṁ nāpnuvanti (BG 8.15). Krisna azt mondja: "Ha valaki eljut Hozzám, többé már nem kell újból visszajönnie ide, ahol minden csupa szenvedés. Duḥkhālayam. Az anyagi világról Krisna ezt mondja, duḥkhālayam. Ālayam azt jelenti hely, a duhka gyötrelmet jelent. Itt minden gyötrelemmel teli, de a bolondok, akiket elbűvölt, befedett māyā illúziója, boldogságként érzékelik ezt a szenvedést. Csakhogy ez māyā. Egyáltalán nem a boldogságról szól. Az ember éjt nappallá téve dolgozik, csak azért, hogy kapjon egy papírt, amire rá van írva: "Hiszünk Istenben. Fogd ezt a darab papírt, száz dollár. Becsaplak." Nem így van? "Hiszünk Istenben. Ígértem, hogy kifizetlek. Fogd ezt a darab papírt. Még egy centet sem ér. Rá van írva, száz dollár. " Én meg azt gondolom, boldog leszek. "Megkaptam ezt a papírfecnit." Ennyi. Csalók, és becsapottak. Így megy ez.

Szóval ne hagyjuk, hogy az anyagi világ nyomorúsága és boldogsága megzavarjon. Ez kellene, hogy a célunk legyen. A Krisna tudat megvalósítására kellene törekednünk. Hogyan valósítsuk meg. Caitanya Mahāprabhu adott egy nagyon egyszerű módszert:

harer nāma harer nāma harer nāmaiva kevalam
kalau nāsty eva nāsty eva nāsty eva gatir anyathā

(CC Adi 17.21)

A mostani Kali korban nem tudunk semmilyen szigorú lemondást vagy vezeklést végezni. Csak énekeld a Hare Kṛṣṇát. Még ezt sem vagyunk képesek megtenni. Nézd csak meg. Milyen szerencsétlenek vagyunk. Ez a helyzet a Kali korban. Mandāḥ sumanda-matayo manda-bhāgyā upadrutāḥ (SB 1.1.10). Sok a gazfickó, manda. Manda, azt jelenti, nagyon rossz. És sumanda-matayaḥ. Ha pedig valamiben fejlődni akarnak, akkor valami gazembert fogadnak el: Guruji Mahārāja. Mandāḥ sumanda-matayaḥ. Néhányan csoport pedig, amelyeknek semmi igazolt haszna nincs, elfogadják majd: "Ó, milyen nagyszerű!" Mindenekelőtt, mindannyian rosszak, és ha valamit elfogadnak, az is nagyon rossz lesz. Miért? Mert szerencsétlenek. Mandāḥ sumanda-matayo manda-bhāgyāḥ (SB 1.1.10). Manda-bhāgyāḥ azt jelenti, szerencsétlen. És mindenek felett upadrutāḥ. Mindig zavarnak az adók, az eső vagy élelem hiánya... Oly sok minden okoz zavart. Ez a Kali kor jellemzője. Caitanya Mahāprabhu ezért kijelentette... Nem Caitanya Mahāprabhu. A Védikus irodalomban található, hogy nem tudod a jógát gyakorolni, nem tudsz meditálni, vagy nagy nagy áldozatokat vállalni, vagy rendkívüli templomokat építeni, hogy imádhasd a Múrtikat. Manapság ez nagyon nehéz. Csak énekeld, Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare, és fokozatosan megérted, hogyan válj halhatatlanná. Nagyon köszönöm.