HU/Prabhupada 0308 - A lélek rendeltetése a Krisna-tudat

Előző oldal - videó 0307

Következő oldal - videó 0309

Lecture -- Seattle, October 2, 1968

Fiatalember (2) : hogyan lehet az elmét fejleszteni?

Prabhupāda : Ez a fejlesztés. Csak le kell foglalnod magad Kṛṣṇa tudatos tevékenységekben. Ez megvalósítható. Akár az éneklés, egy tíz éves fiút is le lehet foglalni vele. Az elméje a Hare Kṛṣṇa énekesére koncentrál. A többi érzékszerve, a lába vagy a keze dolgozik, táncol. Tehát ily módon kell fejleszteni az elménket, az érzékeinket mindig lefoglalva a Kṛṣṇa tudatban. Ez tesz tökéletessé. És ez mindenki számára lehetséges. Nem szükséges, hogy egy helyen ülve mesterségesen meditálj valamin. Amint elkezded énekelni a Hare Kṛṣṇát, azonnal eltereled a gondolataidat, azonnal emlékezel Kṛṣṇára, Kṛṣṇa utasításaira, Kṛṣṇa tetteire, mindenre. Ez gyakorlást igényel.

Fiatalember (2): Mivel ön a nap sugara, hogy úgy mondjam...

Prabhupāda: Igen.

Fiatalember (2): Szokott önmagára gondolni?

Prabhupāda: Miért ne? Én egy egyén vagyok.

Fiatalember (2): És amikor gondolkodik, akkor Kṛṣṇára gondol?

Prabhupāda: Bár kicsi vagyok, de egy egyén vagyok. Meg van minden hatalmam a gondolkodásra, az érzelmekre, az akaratra. Ezt tesszük. Mi egyének vagyunk. Te a szabad akaratodból jöttél ide. Senki sem kényszerített. Ha akarsz, elmehetsz. Van aki idejön, van aki soha nem jön, van aki naponta jön. Miért? Mert annak ellenére, hogy kicsik vagyunk, egyéniségek vagyunk. Még ebben a feltételekhez kötött állapotban is annyira szabad vagy, nagymértékben szabad vagy. És amikor már felszabadult tiszta lélek vagy, el sem tudod képzelni milyen nagy szabadságod van. Nem lényeges, hogy milyen apró vagy, attól még egy lelki szikra vagy. Nem látjuk, hogy az a pici lelki szikra, amit sem a fizikusok sem az orvosi tudományok nem fedeztek még fel, hogy hol van a lélek, de lélek ott van. Ez tény. Amint a lélek elhagyja a testet, a test használhatatlanná válik. Találd meg mi az a fontos részecske. Ez nem lehetséges, mert olyan kicsi, hogy te, ezekkel az anyagi szemekkel vagy mikroszkóppal, vagy más eszközzel sem tudod megtalálni. Ezért azt mondják, hogy nincs lélek. De nem tudják megmagyarázni, hogy ki távozott el. Még ez a pici részecskéje a lelki szikrának is olyan erős, hogy amíg a testben van, addig frissen, szépen, gyönyörűen tartja. És amint elhagyja a testet, az azonnal elkezd bomlani. Csak figyeld. Mint a gyógyszer, az injekció. Egy pici, egy szem és egészségesen tart. Valami ilyesmi, ami annyira erős. Nem tudod hogy milyen ereje van a léleknek. Ez az amit meg kell tanulnod. Ez az önmegvalósítás. Ez a meditációs folyamat, ülni egy csendes helyen, az élet testi felfogásának a legerősebb szintjén ajánlott. Gondolkodjunk, meditáljunk," Én ez a test vagyok?" aztán elemezzük ki. És látni fogod,"Nem én nem vagyok ez a test. Én más vagyok, mint ez a test. A következő gondolat: "Ha nem ez a test vagyok, akkor ezek a testi cselekedetek hogyan jönnek létre? Úgy, hogy jelen van egy apró kis részecske, ami én magam vagyok. Hogyan fejlődik ez a test? A lélek jelenléte miatt. Mint ez a fiú, kis termetű teste van. Ez a fiú meg fog nőni, izmos, erős teste lesz fiatal korában, huszonnégy évesen. Tehát ez a test elmegy, és egy másik test jön. Hogyan lehetséges ez? Egy pici részecske, a lélek jelenléte miatt. De ha az a lélek szikra eltűnik, elmegy, akkor ez a test nem fog tovább fejlődni, vagy változni. Ez a tárgya a meditációnak. De amikor eljutsz arra a pontra, hogy megértsd, hogy "Én nem ez a test vagyok, én egy lélek vagyok", akkor a következő szint az lesz, hogy "Mi a rendeltetése a léleknek? " A lélek rendeltetése a Kṛṣṇa tudat, tenni a dolgunkat Kṛṣṇa tudatban. Nos a jelen korban közvetlenül a lélek rendeltetését kell követnünk; és a többi dolog automatikusan fog jönni. Jelen pillanatban nem tudsz elvonulni egy félreeső helyre és békésen ülve meditálni valamin... Ebben a korban ez nem lehetséges. Lehetetlen. Ha mesterségesen próbálod, csak kudarcba fullad. Ezért ezt a folyamatot kell követned:

harer nāma harer nāma harer nāma eva kevalam

kalau nāsty eva nāsty eva nāsty eva gatir anyathā

(CC Adi 17.21)

Ebben a Kali korban nincs más alternatíva az önmegvalósításra, mint énekelni a Hare Kṛṣṇát. Ez a tapasztalati valós tény.