HU/Prabhupada 0353 - Írj, olvass, beszélj, gondolkodj, végezz imádatot, főzz és egyél Kṛṣṇa kedvéért - Ez a Kṛṣṇa-kirtan

Előző oldal - videó 0352

Következő oldal - videó 0354

Lecture on SB 2.1.2 -- Vrndavana, March 17, 1974

Prabhupāda: Tehát nekünk nem szabad olyanokká válnunk, mint azok az úgynevezett gosvāmīk, akik Vṛndāvanaban maradnak... Mindenhol. Mindenütt Vṛndāvana van. Ahol Kṛṣṇa-templom és Kṛṣṇa saṅkīrtana van, ott van Vṛndāvana. Caitanya Mahāprabhu azt mondta, hogy: „Az elmém mindig Vṛndāvanaban van.” Mert Ő mindig Kṛṣṇára gondol. Kṛṣṇa ott van - Ő maga Kṛṣṇa - pusztán azért, hogy tanítson minket. Ehhez hasonlóan, bárhol lakik is valaki, ha valóban Kṛṣṇa utasításait követi, ahogyan Kṛṣṇa mondja: man-manā bhava mad-bhakto mad-yājī māṁ namaskuru (BG 18.65), akkor ott van Vṛndāvana. Bárhol is éljen az illető. Senki se gondolja, hogy „Mivel Melbourne-ben van templomunk és a melbourne-i murtik itt vannak, de attól ez még nem Vṛndāvana.” De az is Vṛndāvana. Ha valaki igazán komolyan imádja a murtikat, betartja a szabályozó elveket, bárhol is teszi mindezt, ott van Vṛndāvana. Különösképp Vṛndāvana dhāmaban, ahol Kṛṣṇa valójában megjelent. Tehát ez Vṛndāvana, Goloka Vṛndāvana. Itt azok, akik ezt az intézményt vezetik, kiváló gosvāmīk kell, hogy legyenek. Ez az én javaslatom. Nem gṛhamedhik. Nem gṛhamedhik. Gosvāmīk. Mivel...

Mert ezt a helyet a gosvāmīk fedezték fel, a ṣaḍ-gosvāmīk. Sanātana Gosvāmī és Rūpa Gosvāmī jött ide. Aztán más Gosvāmīk. Jīva Gosvāmī, Gopāla Bhaṭṭa Gosvāmī, Raghunātha dāsa Gosvāmī, mind csatlakoztak, hogy végrehajtsák Śrī Caitanya Mahāprabhu utasítását - könyveket írni Kṛṣṇáról, a kedvteléseiről, līlāiról (játékairól); a spirituális megértés nagyon magas szintjéről írták a könyveket. Nānā-śāstra-vicāraṇaika-nipuṇau sad-dharma-saṁsthāpakau. Ez a Gosvāmīk feladata, a jellegzetességek leírása. Az első jellemző a kṛṣṇotkīrtana-gāna-nartana-parau. Mindig elmerültek a Kṛṣṇa-kīrtana-ban. A Kṛṣṇa-kīrtana azt jelenti...: Ahogyan előadjuk a kīrtana-t a khollal (mrdangával) és karatāla-lal, az is ugyanúgy Kṛṣṇa-kīrtana. Könyveket írni is kṛṣṇa-kīrtana. És a könyveket olvasni is kṛṣṇa-kīrtana. Nem csak a hagyományos értelemben vett kīrtana a kīrtana. Ha könyveket ír valaki Kṛṣṇáról, ha Róla olvas, ha Kṛṣṇáról beszél, ha Kṛṣṇára gondol, Kṛṣṇát imádja, Neki főz, az Ő kedvéért eszik - ez tehát mind kṛṣṇa-kīrtana.

Ezért tehát a gosvāmī azt jelenti, hogy valaki huszonnégy órában a kṛṣṇa-kīrtana-t végzi, ilyen vagy olyan módon. Kṛṣṇotkīrtana-gāna-nartana-parau. Hogyan? Premāmṛtāmbho-nidhī. Mert beleolvadtak a kṛṣṇa-prema óceánjába. Amíg nem fejlesztjük ki a kṛṣṇa-premát, a Kṛṣṇa iránti szeretetünket, addig hogyan maradhatnánk elégedettek pusztán csak a Kṛṣṇával kapcsolatos tevékenységekkel? Ez lehetetlen. Akik nem fejlesztették ki magukban a Kṛṣṇa iránti szeretetüket, nem tudnak napi huszonnégy órán át az Ő tevékenységeibe merülni. Át kell gondolnunk, hogy... Mindig kell, hogy időnk legyen arra, hogy Kṛṣṇa tevékenységeiben elmélyedjünk. Amíg alszunk, az elfecsérelt idő. Elpocsékolt idő. Tehát meg kell próbálnunk időt nyerni. Kīrtanīyaḥ sadā hariḥ (CC Adi 17.31). A Hari Kṛṣṇának egy másik elnevezése. Sadā, huszonnégy óra. Valójában a Gosvāmīk ezt csinálták. Ők a mi példaképeink. Alig két, legfeljebb három órát aludtak. Tehát nidrāhāra-vihārakādi-vijitau. Legyőzték az alvást. Ilyen egy gosvāmī. Leküzdötték ezeket a dolgokat. Mi ez? Nidrāhāra, nidrā, āhāra, vihāra. A Vihāra azt jelenti: élvezet, āhāra azt jelenti: enni vagy gyűjteni. Általában enni, āhāra. És nidrā. Nidrāhāra-vihārakādi-vijitau. Legyőzték. Ilyen egy Vaiṣṇava. Nem pedig olyan, aki huszonnégy órából harminchatot átalszik. (nevetés) Ugyanakkor gosvāmī akar lenni. Mi ez a go...? Go-dāsa. Ők go-dāsák. Go azt jelenti: érzékek, a dāsa szolgát jelent.

Tehát a stratégiánk az legyen, hogy ahelyett, hogy az érzékeink szolgálói leszünk, Kṛṣṇa szolgáivá kell lennünk. Ilyen egy gosvāmī. Mert amíg le nem küzdi valaki az érzékeit, azok mindig azt kérik tőle, hogy „Kérlek, egyél, aludj, szeretkezz! Légy szíves szerezd meg ezt-és ezt! ” Ez az anyagi világ. Az anyagi világ, amelyik az érzékek követelésének van alárendelve. Ilyen az anyagi világ. És az embernek ezért... Gosvāmīvá kell lennie. Az elme azt diktálja: „Kérlek, egyél többet, aludj hosszabban, szeretkezz gyakrabban, legyen több biztonsági tartalékod...” Tehát ez az anyagiasság. A biztonsági tartalék azt jelenti, hogy megtartják az emberek a pénzt. Ez a biztonsági tartalék. Szóval, ez az anyagi lét. A spiritualitás azt jelenti: „Nem, ezt nem.” Nidrāhāra. Az érzékek azt diktálják: „Tedd meg ezt meg azt”, és olyan erősnek kell lenned, hogy helyesen így felelj: „Nem, ezt nem.” Akkor leszel gosvāmī. Mert ilyen egy gosvāmī. A gṛhamedhinek, a gṛhasthához hasonló tulajdonságai vannak. De a gṛhastha azt jelenti, nem az érzékek irányítják. Akkor gosvāmī lehet valakiből. Így Narottama dāsa Ṭhākura azt mondja: gṛhe vā banete thāke hā gaurāṅga bole ḍāke. Hā gaurāṅga, „Mindig énekeld, hogy Nitāi-Gaura és gondolj Nitāi-Gaurára.” Ezt egy olyan személy mondja, mint Narottama dāsa Ṭhākura... Gṛhe vā. „Lehet valaki sannyāsī, vagy lehet gṛhastha. Ez nem számít. Mert állandóan Nitāi-Gaurára gondol.” Tehát narottama māge tāṅra saṅga: „Narottama mindig arra vágyik, hogy ilyen személlyel társuljon.” Gṛhe vā banete thāke, hā gaurāṅga bole ḍāke, narottama māge tāṅra saṅga. Narottama mindig ilyen személy társaságára vágyik. Kṛṣṇotkīrtana-gāna-nartana-parau premāmṛtāmbho-nidhī dhīrādhīra-jana-priyau.

És a gosvāmīk nagyon kedvessé kell váljanak minden ember szemében. Kétféle embercsoport van: dhīra és adhīra. A dhīra olyan ember, aki ura az érzékeinek, az adhīra olyan, aki nem. A gosvāmīk mindenféle társadalmi csoporthoz kedvesek. Dhīradhīra-jana-priyau. Hogyan tud valaki...? Hogyan lehetnek a gosvāmīk...? Amikor a hat Gosvāmī itt volt, Vṛndāvana-ban, nagyon népszerűek voltak mindenki körében. Még itt, Vṛndāvana dhāma-ban, a falusi emberek is, ha vitába keveredtek a férjükkel vagy feleségükkel, Sanātana Gosvāmīhoz fordultak, „Uram, valami nézeteltérés támadt köztünk. Tégy békét.” És Sanātana Gosvāmī hozott egy döntést: „Neked nincs igazad.” Ennyi. Mindenki elfogadta a döntését. Csak nézzétek meg, milyen népszerűek voltak. Sanātana Gosvāmī a családi viták során is segített a döntésben. Tehát dhīrādhīra-jana-priyau.

Ezek az egyszerű emberek nem voltak szent emberek, de Sanātana Gosvāmī hívei voltak. Ezért sikeres volt az életük. Mivel engedelmeskedtek Sanātana Gosvāmī utasításainak, felszabadultak. Lehet, hogy nem voltak tökéletesek, de engedelmeskedtek Sanātana Gosvāmīnak. És Sanātana Gosvāmī kedves volt hozzájuk. Ilyen egy Gosvāmī. Ti is hívhatjátok meg az embereket, kínáljátok őket prasādammal, tisztelettel bánjatok velük: „Csak hallgassátok meg, a Hare Kṛṣṇát! Gyertek ide! Énekeljétek, hogy Hare Kṛṣṇa! Egyetek prasādamot!” Ők pedig megteszik amit kértek. Követik, amit kértek tőlük. És amint azt követik, fejlődnek. Nyomban. Mert ha egy Vaiṣṇavának engedelmeskednek, akkor... Ezt ajñāta-sukṛtinak hívják. Mert felajánlják... Ahogy sétálunk, azt mondják: „Hare Kṛṣṇa. Jaya Rādhe." Ez a tisztelet felajánlásának módja. Tehát ha ezek az átlagemberek tiszteletüket ajánlják egy Vaiṣṇavának, fejlődnek. Így Vaiṣṇavának kell lennetek. Máskülönben miért tisztelnének titeket? A tiszteletet nem lehet kikövetelni. Utasítást kell rá adni. Ha meglátnak titeket, tisztelni fognak. És akkor dhīrādhīra-jana-priyau. Mert ilyen egy gosvāmī.

Nagyon köszönöm!

Bhakták: Jaya Śrīla Prabhupāda.