HU/Prabhupada 0358 - Ebben az életben kell megoldást találnunk, hogy ne kelljen újra megszületnünk

Előző oldal - videó 0357

Következő oldal - videó 0359

Lecture on BG 7.14 -- Hamburg, September 8, 1969

Nos, hogyan találkozunk a halállal? Úgy, mint a kutyák és a macskák? Akkor mi haszna van az emberi létnek? A kutyáknak és macskáknak is van testük. Azok szintén szembesülnek a halállal. Nekem is van testem; én is találkozok a halállal. Tehát nekem is úgy kell szembenéznem a halállal, mint a kutyáknak és macskáknak? Akkor miféle ember vagyok? Nem. A śāstra kijelenti: labdhvā su-durlabham idaṁ bahu-sambhavānte. Sok-sok különféle test evolúciója után… Ismeritek az evolúciós elméletet. Az nem egészen egyezik Darwin elméletével, de létezik evolúciós fejlődési folyamat. Ezt a védikus irodalom is elismeri. Az alacsonyabb szintű állati létből a magasabb szintű állati lét felé. Tehát meg kell értenünk ezt az emberi születést. Megkaptuk ezt az emberi születést sok-sok alacsonyabb szintű létforma után. Labdhvā su-durlabham. És ez nagyon ritka. Számoljátok meg, akik biológusok vagytok, számoljátok ki, hányféle élőlény létezik. 8 400 000 faj létezik. Ebből az emberi lények elenyésző mennyiséget tesznek ki. A 8 400 000 fajból mindössze 400 000 az emberi faj; összehasonlítva az állatokkal, ez nagyon kis mennyiség. Ebből rengeteg civilizálatlan emberi faj létezik, akik már majdnem az állatok szintjén vannak. Vannak civilizált emberi lények, mint amilyenek mi vagyunk. Közülük sokan nem tudják… Közülük sokan nem tudják, mi a lelki élet. Manuṣyāṇām. Ezt a Bhagavad-gītā is kijelenti: manuṣyāṇāṁ sahasreṣu (BG 7.3). Sok ezer ember közül csupán egyet érdekel, hogy megoldást találjon a problémákra. Nem mindenkit. A többség még azt sem tudja, mi a probléma. Nem is törődnek vele. Úgy gondolják: „rendben, hadd legyen probléma. Megkaptuk ezt az életet, élvezzük az érzékeinket.” Tehát ők majdnem állatok. De azok, akik érdeklődnek a probléma megoldása felől, őket valóban emberi lényeknek fogadják el. A többiek még csak nem is emberi lények. Már majdnem állati szinten vannak.

Szóval nyitott előttetek ez a lehetőség. Ezt a testet arra kell használni, hogy megoldjuk a problémát. Ha csak átadjuk magunkat az ismétlődő születés és halál hullámainak, hogy különböző típusú testekbe költözzünk, az nem túl intelligens dolog. Egyáltalán nem intelligens. Tehát ezt az emberi életet arra kell használni, hogy megoldjuk a problémát. Ez a védikus civilizáció. Több hangsúlyt fektetnek a problémák megoldására, a valódi problémákéra. A materialista életmód azt jelenti: növeljük és gyártjuk a problémákat. Az nem egy tökéletes emberi civilizáció. A tökéletes emberi civilizáció olyan, melyben az emberek csendben és nyugodtan ülnek, és filozofikusan gondolkodnak: „Hogy oldjam meg a problémát? Honnan szerzek tudást?” Ezt jelenti az emberi lét. Az összes védikus tanítás ilyen. Nos, használd ezt az emberi életet arra, hogy megold a problémát. Ne halj meg, mielőtt meg nem oldanád a problémát. Ne halj meg úgy, mint a kutyák és macskák. És az, aki próbálja… A Védák azt mondják: etad viditvā yaḥ prayāti sa brāhmaṇaḥ. „Az, aki megpróbálja megoldani ezeket a problémákat, ő már brāhmaṇa.” És az, aki úgy hal meg mint a kutyák és a macskák, azt úgy nevezik: kṛpaṇa. Kṛpaṇa azt jelenti: csekély intelligenciával rendelkező ember.

Tehát, ne kutyák és macskák módjára haljunk meg. Brāhmaṇaként kell meghalnunk. Még, ha az ember nem is tudta teljes egészében megoldani a problémát, a következő életében újabb esélyt kap rá. Éppúgy, mint ezek a fiúk, akik hozzánk jönnek, már előző életeikben is próbálkoztak ezzel, hogy megoldják ezt a problémát, de nem fejezték be. Itt a következő lehetőség. Ezek a dolgok le vannak írva a Bhagavad-gītāban. Tehát most, ebben az életben elszántnak kell lennetek. Azok, akik kapcsolatba kerülnek a Kṛṣṇa-tudattal, és belekezdenek a megvalósításába, nagyon elszántnak kell lenniük: „Még ebben az életben meg kell oldjam a problémát. Nem lesz több. Többet nem jövök vissza.” Ezt kell elhatároznunk. Szóval a Kṛṣṇa-tudat mozgalma erre a célra hivatott, hogy megoldja az élet összes problémáját, és az ember hazatérjen, vissza Istenhez, ahol az örökkévalóság, boldogság és tudás vár ránk. Ez a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom lényege.