HU/Prabhupada 0365 - Ne változtasd az ISKCONt romlott közösséggé, tedd mézédes közösséggé



Lecture on SB 1.5.9-11 -- New Vrindaban, June 6, 1969

Tehát itt Nārada Muni tanácsot ad. "Már elmagyaráztad..." Dharmādayaś ca artha. "A Védákat más-más típusú irodalom formájában felosztottad, hogy érthető legyen, a Purāṇákban. A Purāṇák a Védák kiegészítő írásai, hogy másféle tulajdonságú emberek számára is megmagyarázzák a védikus tudást. Minden ember az anyagi természet valamilyen tulajdonsággal bíró befolyása alatt áll. Néhányan sötétségben, illetve tudatlanságban vannak. Néhányan pedig a szenvedélyben. Vannak, akik a tudatlanság és a szenvedély keverékében. Néhányan közülük pedig a fényben, vagy a jóságban. Nincs mindenki ugyanazon a szinten. Különböző típusú emberek vannak. Csakúgy, mint a mi Hayagrīvánk könyvtárában nagyon sok filozófiai könyvet találsz. De ha elmész egy átlagemberhez, nála csak néhány ostoba könyvet találsz, fantasztikus irodalmat, pszichológiát a szexről, ezt-azt. Az illető ízlése szerint. Az emberek eltérő ízlése szerint. Mert különböző típusú emberek vannak. Erről olvasunk majd a következő versben. Nārada Muni így folytatja:

na yad vacaś citra-padaṁ harer yaśo
jagat-pavitraṁ pragṛṇīta karhicit
tad vāyasaṁ tīrtham uśanti mānasā
na yatra haṁsā niramanty uśik-kṣayāḥ
(SB 1.5.10)

Összehasonlítja azokat a könyveket, amelyeket Vyāsadeva írt. Köztük a Vedānta filozófiát. Azt mondja, hogy ez vāyasaṁ tīrtham. Vāyasaṁ tīrtham. Vāyasam azt jelenti varjak. A varjak és az a hely, amit szeretnek. Láttatok már varjakat? Indiában nagyon sok varjú van. A ti országotokban nincs olyan sok... De Indiában a varjak mindenféle koszos dolgot élveznek. Varjak Azt találod, hogy ott boldogok, ahová a szemetet kidobják, a szemétdombon. A szemétben turkálnak, kiderítik, hol van a nyál, a genny. Hol... Akárcsak a legyek. Rászállnak az ürülékre. Mākṣikaṁ bhramarā icchanti. A méhek mézet akarnak készíteni. Még az állatoknál is láthatod. A méz... A méhek soha nem szállnak az ürülékre. És a közönséges legyek soha nem gyűjtenek mézet. Ehhez hasonlóan, a madarak, a vadállatok és az emberek között is vannak eltérő típusok. Egy hétköznapi embertől nem várhatod, hogy Kṛṣṇa tudatos legyen. Érted? Mert ők arra lettek nevelve, hogy legyekké váljanak, az ürüléket ízlelgessék. Érted? A modern oktatás arra tanítja az embereket, hogy ürülékre szálló legyekké váljanak. Itt, a Kṛṣṇa tudatban nem ezt tanítjuk, hanem, hogy lépesmézet készíts. Azok akik méz után kutatnak, meg fogják találni: " Itt van valami..." Érted? Ne tedd ezt egy ürülék közösséggé. Tedd méz közösséggé. Legalább adj esélyt azoknak, akik méz után kutatnak. Ne csapd be az embereket. És akkor el fognak jönni.

Tehát itt Nārada Muni azt mondja: "Oly sok könyvet összeállítottál, és ez rendben is van. De mi a célod? Az elképzelés, hogy dharmādayaḥ. Tanítod a vallásos elveket." Húsz ilyen van, viṁśati, dharma-śāstrāḥ: A Manu-saṁhitā, Parāśara Muni törvénye és a társadalmi szokások, ez, meg az. Szóval sok van. Ezeket különböző bölcsek írták, de Vyāsadeva összeszerkesztette, hogy helyesen lehessen használni őket. Hogy az emberek megértsék. Tehát kétségtelenül az emberiség számára magyarázta el mindezeket. Hogyan váljunk vallásossá, hogyan fejlesszük a gazdaságot, hogyan értsük meg, mi is a felszabadulás, hogyan elégítsük ki bizonyos korlátok között az érzékeinket. Csakúgy, mint a könyvekben, Vyasadeva könyveiben, megtalálhatók mindezek. Csakúgy, mint azok, akik húst esznek. Vyāsadeva ehhez is adott útmutatást a tāmasika-purāṇában, Olyan Purāṇa, ami azoknak szól, akik tudatlanságban vannak.

Vyāsadeva nem hagy ki senkit. Úgy írta meg ezeket a könyveket, hogy bárki megértse, aki olvassa. Csakúgy, mint egy iskolában, ahol különböző osztályok vannak és más-más könyvek ajánlottak a különféle osztályoknak. Hasonlóképpen, Vyasadeva az egész védikus irodalmat olyan szép formában mutatta be a Puránákban, hogy bárki felemelkedhet a legmagasabb szintre azáltal, ha olvassa őket. Vegyük például, hogy valaki, rászokott az italra, a húsevésre, a és a nemi életre - mivel ezek a természetes ösztönök. Loke vyavāyāmiṣa-madya-sevā nityā hi jantor na hi tatra codanā (SB 11.5.11). Senkinek sem szükséges leckét adni, tanítani. Senkit sem kell oktatni, hogy hogyan kell nemi életet élni. Senkit sem kell rávenni, úgy értem leckét adni arról, hogyan legyen részeg. Nem látod, hogy a részegek automatikusan váltak azzá? Nincs egyetem. Nincs oktatási módszer arra, hogy hogyan válj.. hogy így vedd be az LSD-t. Nincs. Természetes a hajlam. Berúgni, likőrt inni, LSD-t szedni, gāñjāt szívni, pānt rágni, ó, nagyon könnyen meg lehet tanulni. Nemi életet élni...

Loke vyavāya... Ezek természetes ösztönök. Megtörténnek... Automatikusan meg fog történni. Ez nem kérdés... Akkor mi a haszna a könyveknek? A könyvek célja, hogy visszafogjanak. Ezt nem tudják az emberek. Amikor Vyāsadeva azt javasolja, hogy nemi életet élni házasságon belül kell, az korlátozást jelent. Ez a korlátozás. Nem élhetsz akárhol, korlátozás nélkül nemi életet. Lehet egy feleséged, vagy férjed és egy újabb korlátozás: csak gyermeknemzés céljából élhetsz nemi életet. Oly sok dolog van. Az egész elképzelés a megszorítás. Nem helyes, hogy mert feleségül vettem, ő egy szex-robot. Nem, nem. A házasság nem ezt jelenti. Nem ilyesmit jelent. Korlátozást jelent. Az egész Védikus civilizáció azért van, hogy az embert felemelje a transzcendentális szintre, azáltal, hogy nullára korlátozza az értelmetlen szokásait. De nem egycsapásra mindent. Fokozatosan, figyelembe véve az emberek tulajdonságait. Hasonlóképpen, azok akik rabjai a húsevésnek: "Rendben." A védikus irodalom azt mondja: "Rendben, ehetsz húst. De áldozz fel egy állatot Kālī istennő előtt, és aztán ehetsz." Így az az ember, aki húst eszik, nem fog lázadni.