HU/Prabhupada 0397 - Magyarázat a Rādhā-Kṛṣṇa bolhoz



Purport to Radha-Krsna Bol

"Rādhā-kṛṣṇa" bolo bolo bolo re sobāi. Ezt az éneket Bhaktivinode Ṭhākura énekli. Arról szól az ének, hogy az Úr Caitanya és Nityānanda sétálnak Nadīyā város utcáin, és ezt a tanítást éneklik, mindenkit megszólítva. Azt mondják: "Emberek, mind énekeljétek, hogy Rādhā-Kṛṣṇa vagy Hare Kṛṣṇa." "Rādhā-kṛṣṇa" bolo bolo bolo re sobāi. "Mindegyikőtök csak egyszerűen énekelje, hogy Rādhā-Kṛṣṇa vagy Hare Kṛṣṇa." Ez az tanítás. Ei śikhā diyā. Az Úr Caitanya és Nityānanda, ketten együtt, miközben sétálnak és táncolnak az utcán, Azt az utasítást adja az Úr Caitanya, hogy: "Egyszerűen mind mondjátok azt, hogy Rādhā-Kṛṣṇa." Ei śikhā diyā, sab nadīyā, phirche nece' gaura-nitāi. Phirche, a phirche azt jelenti: sétálva. Nadīyā városán keresztül menve ezt tanították. Ei śikhā diyā, sab nadīyā, phirche nece' gaura-nitāi. Aztán így szól az Úr Caitanya: keno māyār bośe, jāccho bhese’, "Miért sodródtok māyā, az anyagi tudatlanság hullámain?" Khāccho hābuḍubu, bhāi. "És egész álló nap és éjjel ebben merültök el, pusztán aggodalommal telve." Mint az az ember, akit a vízbe dobnak és néha fuldoklik, néha a felszínre jön, de nagyon erősen küzd. Ehhez hasonlóan, māyā (az illúzió) óceánjában miért küzdötök ennyire? Néha fuldokoltok, néha a felszínre jöttök, néha boldogok vagytok, néha elvész a boldogságotok. Valójában nincs boldogság. A vízben, ha valakit vízbe dobnak, és néha fuldokol, néha kiér a feje a vízből, ez nem jelent boldogságot. Feljönni egy átmeneti időre, pillanatnyilag, aztán újra fuldokolni, ez nem boldogság." Ezért Caitanya Mahāprabhu azt tanítja: "Miért aggódtok annyit?" māyār bośe, "māyā varázslatától megbűvölve?" Akkor mi a teendő? Azt mondja: jīv kṛṣṇa-dās, e viśvās, "Csak higgyetek abban, hogy Isten szolgái vagytok, ti vagytok Krisna szolgái." Jīv kṛṣṇa-dās, e viśvās, korle to' ār duḥkha nāi: "Amint eljut valaki arra a pontra, hogy megérti, ő Isten szolgája, vagy Krisna szolgája, nyomban megszűnik minden gondja. Nincs több aggodalom." Így tehát ezt a tanítást adja az Úr Caitanya az utcákon sétálva. Jīv kṛṣṇa-dās, e viśvās, korle to' ār duḥkha nāi. Aztán Bhaktivinode Ṭhākura a saját személyes tapasztalatait is megosztja. Azt mondja: jay sakal vipod, "Megszabadultam mindenféle veszélytől." Gāi bhaktivinod. Bhaktivinode Ṭhākura egy ācārya, tapasztalt személy, ő azt mondja, hogy: "Valahányszor azt éneklem, hogy Rādhā-Kṛṣṇa vagy Hare Kṛṣṇa, mindenféle veszélytől megszabadulok." Jay sakal vipod. Jakhon ami o-nām gāi, "Valahányszor ezt a Szent Nevet éneklem: Hare Kṛṣṇa vagy Rādhā-Kṛṣṇa, azonnal véget ér számomra minden veszély." "Rādhā-kṛṣṇa" bolo, saṅge calo." Így tehát az Úr Caitanya azt mondja: "Az utcán sétálok és koldulok tőletek. Miért koldulok? Egyszerűen csak azért, hogy énekeljetek. Ez az én kérésem, koldulásom." "Rādhā-kṛṣṇa" bolo, saṅge calo." "És csak kövessetek Engem." "Rādhā-kṛṣṇa" bolo, saṅge calo, ei-mātra bhikṣā cāi," "Egyszerűen csak a közreműködéseteket kérem abban, hogy éneklitek: Hare Kṛṣṇa és követtek Engem, így a létezésért folytatott küzdelmetek ebben az anyagi óceánban megszűnik."