HU/Prabhupada 0475 - Amint azt halljuk, hogy Isten szolgájává kell válnunk, iszonyodni kezdünk

Előző oldal - videó 0474

Következő oldal - videó 0476

Lecture -- Seattle, October 7, 1968

Nem válhatunk a Legfelsőbbé. Legalábbis, nem találunk a hiteles védikus irodalomban olyat, hogy az élőlény egyenlővé válhatna Istennel. Nem. Ez nem lehetséges. Isten hatalmas. Ő mindig hatalmas. Még, ha fel is szabadulsz az anyagi kötöttségek alól, Ő még annál is hatalmasabb. Ez a… Ezért ez a vers: govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi. Istennel örökké az a kapcsolatunk, hogy imádjuk és szolgáljuk Őt. Ez a szolgálat örömmel végezhető. Ne gondoljátok… Amint a szolgálatról beszélünk, azt gondolhatnánk, hogy: „Ó, ha szolgálatot fogadunk el, szenvedni fogunk.” Éppúgy, ahogy egy este egy fiú megkérdezte: „Miért kell hajlonganunk?” Nem tudom, itt van-e most a fiú. Meghajolni valaki előtt nem jelent rosszat, de mert mindannyian különböző helyzetben vagyunk, meghódolni valaki előtt valakiknek nagyon kellemetlen. Ahogy senki sem akar más nemzettől függeni, úgy senki sem akar más embertől sem függeni. Mindenki független akar lenni, mert ez az anyagi világ torz tükörképe a lelki világnak. Viszont a lelki világban minél inkább meghódolsz, minél jobb szolga vagy, annál inkább boldogabb leszel. Boldog vagy. De jelen pillanatban nincs megértésünk erről. Nincs lelki felfogásunk, nincs lelki megvalósításunk, ezért amint meghalljuk, hogy Isten szolgájává kell válnunk, írtózni kezdünk ettől. De valójában ettől nem kell irtóznunk. Isten szolgájává válni örömmel jár. Láthatjátok, hogy sok reformer van, eljöttek, szolgálták Isten misszióját, de még mindig imádatot várnak. Tehát, Isten szolgájává válni, szolgálni Istent nem jelentéktelen dolog. Ez a legfontosabb dolog. Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi. De ne fogadjátok el ezt. Mindenekelőtt próbáljátok megérteni. Ezért a Vedānta-sūtra azt mondja: athāto brahma jijñāsā. Próbáld megérteni a Brahmant. (mikrofon hangot ad) Miért ad ilyen hangot? Próbáljátok megérteni mi a Brahman, és és próbáljátok megérteni a vele való kapcsolatotokat. És akkor, amikor valóban meghódoltok, érezni fogjátok az örökkévaló, boldog életet, tele tudással.

Ez nagyon szépen el van magyarázva az Úr Caitanya tanításaiban. A Bhagavad-gītāban ez a tanítás szintén benne van, de… Már két könyvet kiadtunk. Az egyik a Bhagavad-gītā úgy, ahogy van, a másik az Úr Caitanya tanításai. A Bhagavad-gītā a meghódolás folyamatát tanítja. Sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja. (BG 18.66) „Hódolj meg egyedül Énelőttem”, mondja az Úr. És az Úr azt tanítja, Caitanya Mahāprabhu azt tanítja, hogy hogyan hódoljunk meg. Mert már hozzászoktunk a jelenlegi feltételekhez kötött életünkhöz, ezért lázadunk a meghódolás ellen. Oly sok párt létezik, oly sok „izmus” van, és a fő elv az „Miért kell meghódolnom?”. Ez a legfőbb betegség. Bármilyen politikai pártról legyen szó, csakúgy, mint a kommunista párt… Lázadásuk a felsőbb hatalom ellen, akiket kapitalistáknak hívnak: „Miért kell nekünk…” Mindenhol ez van jelen. „Miért hódoljak meg?” De meg kell hódoljunk. Ez az eredeti helyzetünk. Ha nem is akarok meghódolni bizonyos személynek vagy valamelyik kormánynak, vagy bizonyos közösségnek, társaságnak, vagy bárkinek, mégis, végül meg kell hódolnom. Meg kell, hogy hódoljak a természet törvényeinek. Nem lehetünk függetlenek. Meg kell, hogy hódoljunk. Amikor a kegyetlen halán eljön értünk, azonnal meg kell hódoljak. Oly sok ilyen dolog van. Tehát meg kell értenünk… Ez a brahma-jijñāsā. „Miért van a meghódolás folyamata?” Ha nem szeretnénk meghódolni, akkor majd kényszerítve leszünk rá, hogy meghódoljunk. Az államokban ugyanígy van. Ha nem tartjuk be az állam törvényeit, akkor a rendőrség, a katonaság, oly sok szervezet majd kötelez rá. Hasonlóképpen, nem akarunk meghalni, de a halál rákényszerít bennünket, hogy meghódoljunk. Nem akarok öreg ember lenni, de a természet rákényszerít, hogy megöregedjek. Nem akarok beteg lenni, de a természet rákényszerít, hogy valamilyen betegséget megkapjak. Tehát a meghódolás folyamata jelen van. Meg kell értenünk, hogy miért van így. Ez azt jelenti, hogy a meghódolás az eredeti helyzetünk, de jelenleg az a nehézség, hogy nem a megfelelő személynek hódolunk meg. Amikor ráébredünk arra, hogy a Legfelsőbb Úrnak kell meghódolnunk, akkor újraélet az eredeti helyzetünk. Igy válunk szabaddá.