HU/Prabhupada 0506 - A sastra kell, hogy a szemed legyen. Nem ez a tompa szem



Lecture on BG 2.18 -- London, August 24, 1973

Kétmillió fa és növény van. Sthāvarā lakṣa-viṁśati kṛmayo rudra-saṅkhyayaḥ. És a rovarokból egymillió százezer. Elgondolkodtató, hogy a Védikus irodalom hogyan helyez el nagyon pontosan mindent. Kilencszázezer, egymillió százezer, összesen kétmillió. Ezt nevezik megvalósított tudásnak. Tehát ezt biztosra vehetjük. Nekünk könnyű, mert szaktekintélynek fogadtuk el a Védákat, ezért a tudás ott van, készen. Ha valaki megkérdez engem, vagy téged, hogy „Meg tudod mondani, a vízi élőlények hányféle formában jelennek meg?”, akkor ez egy nagyon nehéz kérdés. Még a biológusok sem tudnak rá válaszolni. Habár ők igen hozzáértők. Nem tudják megmondani. De számunkra az a könnyítés, mi azonnal megmondjuk, hogy kilencszázezer. Habár sosem próbáltam megszámolni, és személyesen sem láttam, de mivel a Védikus irodalomban ez szerepel, pontosan meg tudom mondani. Ezért mondja azt a Vedānta-sūtra, hogy bármit akarsz közvetlenül látni, vagy észlelni... Annyi gazember jön és intéz kihívást, hogy „Meg tudod mutatni Istent?” Tehát... Igen. Meg tudjuk mutatni Istent, feltéve, ha megvan hozzá a szemed. Istent másféle szemmel lehet látni. Nem ezzel. Ez a śāstra kijelentése. Ataḥ śrī-kṛṣṇa-nāmādi na bhaved grāhyam indriyaiḥ (CC Madhya 17.136). Indriya ezeket az érzékeket, ezeket az anyagi érzékeket jelenti. Ezekkel az anyagi érzékekkel nem tapasztalhatod meg közvetlenül, hogy milyen az Úr formája, milyenek a tulajdonságai, vagy hogy mit csinál. Annyi mindent akarunk tudni a Legfelsőbbről. De a śāstra leírja az Úr tulajdonságait, a formáját, és a cselekedeteit. Mindezt megtudhatod. Śāstra-yonitvāt. Yoni forrást jelent. Śāstra-yonitvāt. Śāstra-cakṣus. A śāstra kell, hogy a szemed legyen. Nem ez a tompa szem. Mindent megismerhetünk a śāstra, a könyvek alapján.

Tehát a hiteles könyveken keresztül kell látnunk, azokat a leírásokat, melyek túl vannak az érzékelésünkön. Acintyāḥ khalu ye bhāvā na tāṁs tarkeṇa yojayet. Tarkeṇa olyan érvet jelent, mely túl van az érzékfelfogáson. Oly sok ilyen dolog van. Nap mint nap rengeteg bolygót, csillagot látunk az égen, de nincs róluk információnk. Páran mennek, hogy közvetlenül megnézzék a Holdat, de reménytelenül térnek vissza. Hogy úgy mondjam, ez igen kétséges dolog. És van ez a dogmatikus érzésük, hogy „E bolygó kivételével más bolygókon nincs élet.” Ez nem tökéletes megértés. A śāstra-yoni alapján, ha a śāstrán keresztül akarsz látni... Mint például a Hold. A Śrīmad-Bhāgavatamból van információnk, hogy ott is laknak, és tízezer évig élnek. És hogyan mérjük azt az egy évet? A mi hat hónapunk felel meg az ő egy napjuknak. Most csak képzeljetek el tízezer ilyen évet! Ezt úgy nevezik, daiva-varṣa. A daiva-varṣa a félistenek számítása szerinti évet jelent. Ahogyan Brahmā egy napja a félistenek számítsa alapján. Sahasra-yuga-paryantam ahar yad brahmaṇo viduḥ (BG 8.17). Az információ a Bhagavad-gītāból származik, Kṛṣṇa azt mondja, hogy a félistenek évével számolnak. Mindenki éve ki van számolva. Ezt nevezik... Ezt a modern tudomány is elfogadja, mint relatív igazság, vagy a relativitás törvénye. Egy kis hangyának szintén száz éve van, de a hangya száz éve és a mi száz évünk különbözik. Ezt nevezik viszonylagosságnak. A tested mérete szerint, minden kapcsolódik. A mi száz évünk és Brahmā száz éve is különbözik. Ezért mondja Kṛṣṇa, hogy így számolj: sahasra-yuga-paryantam ahar yad brahmaṇo viduḥ (BG 8.17).