HU/Prabhupada 0512 - Azoknak, akik az anyagi természetnek hódoltak meg, szenvedniük kell

Előző oldal - videó 0511

Következő oldal - videó 0513

Original Vaniquotes page in English

Lecture on BG 2.25 -- London, August 28, 1973

yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke

sva-dhīḥ kalatrādiṣu bhauma ijya-dhīḥ

yat-tīrtha-buddhiḥ salile na karhicij

janeṣv abhijñeṣu sa eva go-kharaḥ

(SB 10.84.13)

Go-kharaḥ. A go-kharaḥ szamarakat és teheneket jelent. Ez a civilizáció, a modern civilizáció, nem rendelkezik információval a lélekről, mindössze egy állathorda, ennyi. Ezért nem törődnek azzal, mik a tetteik következményei, nem foglalkoznak sem a jámbor, sem az erkölcstelen tettekkel. Mindent csinálnak... Ez az asurikus civilizáció. Pravṛttiṁ ca nivṛttiṁ ca na vidur āsura-janāḥ (BG 16.7) Āsura-jana ezeket a gazembereket, asurákat, ateistákat, ostobákat, gazembereket jelenti, akik nem tudják, mi a pravṛtti és a nivṛtti. A pravṛtti azokat a dolgokat jelenti, amelyek iránt érdeklődni kell, ez a pravṛtti. A nivṛtti pedig azokat a dolgokat jelenti, amelyekkel nem szabad foglalkozni, meg kell próbálni feladni azokat. Az āsura-jana, ők ezt nem tudják. Ahogyan van pravṛtti hajlamunk, loke vyavāya āmiṣa mada-sevā nityasya jantuḥ. Minden élőlénynek van valamilyen anyagi... Kétféle természet létezik, a lelki és az anyagi. Az anyagi a nemi élvezetre és a húsevésre való hajlamot jelenti, āmiṣa, az āmiṣa a hús, hal és ilyenek evését jelenti. Ezt nevezik āmiṣának. A nem vegetáriánus az āmiṣa. Tehát āmiṣa, a mada és vyavāya. A vyavāya nemi életet jelent. Loke vyavāya āmiṣa mada-sevā. A nemi élvezetbe merülés, a hús- és tojásevés, borivás. Mada. A mada szeszes italt jelent. Nityasya jantuḥ. Jantu. Amikor valaki az anyagi világban van, azt jantunak nevezik. A jantu állatot jelent. Habár ő is élőlény, nem jīva léleknek nevezik. Az ő neve jantu. Jantur dehopapattaye. Jantu. Ez az anyagi test a jantu, az állat számára alakul ki. Bárkit, akinek nincs lelki tudása, azt jantunak vagy állatnak hívják. Ez a śāstra tanítása. Jantur dehopapattaye. Ki kapja ezt az anyagi testet? A jantu, az állat. Ameddig folyamatosan anyagi testet kell kapnunk, vagy cserélnünk kell azt, addig jantu, állat maradunk. Kleśada āsa dehaḥ. Egy jantu, egy állat képes tűrni, vagy ráerőltetik, hogy tűrjön. Pont mint egy ökör, amelyet befognak a járomba és ostoroznak. El kell viselnie. Nem tud kiszabadulni. Ehhez hasonlóan amikor a vágóhídra viszik, hogy megöljék, azt is tűrnie kell. Nincs más lehetősége. Ezt nevezik jantunak.

Tehát azoknak, akik az anyagi természetnek hódoltak meg, szenvedniük kell. Szenvedniük kell. Nincs kiút. Elfogadtad ezt a testet. Szenvedned kell. Kleśada āsa dehaḥ. Ez az anyagi test szenvedést jelent. Ezt ők nem tudják. Olyan sok elrendezést tesznek és terveket készítenek, hogy hogyan legyenek boldogok, hogyan éljenek békésen, bármiféle boldogtalanság nélkül, de a gazemberek nem tudják, hogy ameddig ez az anyagi testük van, legyen az egy király vagy egy hangya teste, szenvedniük kell. Ezt nem tudják. Ezért mondja Kṛṣṇa itt, hogy foglalkozz a lélekkel. Tasmād evam. Tasmād evaṁ viditvā. Csak próbáld megérteni, hogy a lélek fontos. A test miatt nem kell sajnálkoznod. Az már el van intézve. Ennyi meg ennyi szenvedést, ennyi kényelmet fogsz kapni. Habár a test, az anyagi test... Mivel az anyagi test is a három kötőerőnek megfelelően lett megteremtve. Kāraṇaṁ guṇa-saṅgo 'sya sad-asad-janma-yoniṣu (BG 13.22)