HU/Prabhupada 0582 - Krisna ott ül a szívben



Lecture on BG 2.21-22 -- London, August 26, 1973

Tehát a teszt a kezünkben van. Ha maṅgala-ārati alatt lustának érezzük magunkat, az azt jelenti, hogy még nem vagyunk lelkileg fejlettek. És ha valaki lelkes, „Most van a maṅgala-ārati ideje, hadd álljak fel, hadd csináljam ezt!” akkor az lelki. Bárki tesztelheti magát. Bhaktiḥ pareśānubhavo viraktir anyatra syāt (SB 11.2.42). A bhakti azt jelenti, hogy lelki. Tehát amint kapcsolatba kerülsz a Legfelsőbb Lélekkel, viraktir anyatra syāt, nincs több élvezet ebben a világban. Tehát Kṛṣṇa ott van. Kṛṣṇa ott ül a szívben is, és én is ott ülök, mint két barát ugyanazon a rúdon. Ezt szintén leírja az Upaniṣad. Samāne vṛkṣe puruṣo nimagnaḥ. Mindketten ülnek, egyenlően, ugyanazon a szinten. Nimagnaḥ. A madár eszi a fa gyümölcsét, vagyis a jīva lélek, az élőlény, végzi a gyümölcsöző tetteit. Kṣetra-jña. Mindez le van írva. Kṣetra-jñaṁ cāpi māṁ viddhi sarva-kṣetreṣu bhārata (BG 13.3). A tulajdonos és a lakó. Én a lakója vagyok ennek a testnek, és Kṛṣṇa a tulajdonosa. Ezért Kṛṣṇa másik neve Hṛṣīkeśa. Hṛṣīkeśa. Tehát valójában Ő a tulajdonosa a kezemnek, a lábamnak, a szemeimnek, mindennek, az összes érzékemnek. Én csak a lakó vagyok. Nem a tulajdonos. De elfelejtettük ezt. Pontosan úgy, mint amikor egy lakást bérelsz, te vagy a bérlő. Engedélyt kaptál, hogy lakj egy szobában. Nem te vagy a tulajdonos. De ha azt gondolod, hogy te vagy a tulajdonos, akkor az stena eva sa ucyate (BG 3.12), abban a pillanatban rossz irányba mész.

Fogadjátok el, hogy ez a test, vagy az ország, a nemzet vagy a világ, vagy az univerzum - semmi sem a tiétek. A tulajdonos Kṛṣṇa. A tulajdonos sarva-loka-maheśvaram (BG 5.29). Kṛṣṇa azt mondja, „Én vagyok a tulajdonos.” Tehát az a hiba, hogy nem ismerjük a tulajdonost, és mi, habár elfoglaltuk, rosszul használjuk azt. Ez az anyagi feltételekhez kötöttség. Nem megfelelő. Máskülönben az irány ott van, az irányító is ott ül. Ő mindig segít neked! De az a betegségünk, hogy mi akarunk a tulajdonos lenni, és a saját szeszélyeink szerint cselekedni, és ez az anyagi feltételekhez kötöttség. Az a dolgom, hogy a tulajdonosnak dolgozzak, nem magamnak. Ezért a helyzetem, az eredeti... Kṛṣṇa teremtett engem, nem a teremtés, de Kṛṣṇával mi is mind ott vagyunk. De mi örök szolgák vagyunk. Ahogyan ezzel a testtel az ujj is megszületett. Az ujj nem külön született. Amikor én megszülettem, az ujjaim is megszülettek. Hasonlóan, amikor Kṛṣṇa volt, Kṛṣṇa sosem született. Akkor mi is sosem születettek vagyunk. Na hanyate hanyamāne śarīre (BG 2.20). Nagyon egyszerű filozófia. Mivel Kṛṣṇa szerves részei vagyunk, ha Kṛṣṇa megszületett, akkor én is. Ha Kṛṣṇa nem született, akkor én sem. Kṛṣṇa aja, tehát mi is azok vagyunk. Ajam avyayam Kṛṣṇa elpusztíthatatlan, megváltozhatatlan. Mi is megváltozhatatlanok vagyunk, mert Isten szerves részei vagyunk. És miért vannak ezek a szerves részek? Miért van a kezem? Mert szükség van rá. Szükségem van a kezem segítségére, szükségem van az ujjaim segítségére. Szükségesek. A gazemberek azt mondják, „Miért teremtett minket Isten?” Gazember! Ez szükséges. Mert Ő Isten, akarja a szolgálatodat. Ahogyan egy nagy ember is annyi szolgát tart. Ha valamelyik gazember kérdezi, „Miért van neked annyi szolgád?” „Mert én nagy ember vagyok, és ezt akarom!” Egyszerű filozófia. Hasonlóan ha Isten a legfelsőbb tekintély, akkor sok segítője kell, hogy legyen. Máskülönben hogyan intézné a dolgokat?