HU/Prabhupada 0604 - Ha folytatom, Kṛṣṇa elégedetten emel a transzcendentális szintre



Vanisource:Lecture on SB 1.5.11 -- New Vrindaban, June 10, 1969

Nivṛtta azt jelenti, már befejeződött, teljesen véget ért. Mi fejeződött be, mi ért véget? Tṛṣṇa. A tṛṣṇa azt jelenti: sóvárgás. Az, aki felhagyott az anyagi sóvárgással, énekelheti az Úr transzcendentális neveit. A többiek nem. Ahogy a mi saṅkīrtana mozgalmunkban is, olyan sok eksztázisban, örömben van részetek. Mások azt mondhatják, „Mit csinálnak ezek az emberek? Ezek a bolondok, transzba esve táncolnak és ütnek valami dobfélét." Azért érzik így, mert az anyagi élvezet iránti sóvárgásuk még nem ért véget. Ezért nivṛtta.

Valójában Kṛṣṇának, Istennek ezt a transzcendentális nevét felszabadult szinten lehet énekelni. Ezért mondjuk, hogy három különböző szint lehet miközben énekelünk. A sértő, a felszabadult és tiszta Istenszeretet szintje. Utóbbi az éneklés tökéletes szintje. Kezdetben a sértő szinten éneklünk - tíz sértés van. De ez nem jelenti azt, hogy ne énekeljünk. Még ha előfordul is sértés, folytassuk az éneklést. Éppen az az éneklés segít kijutnom a sértésekből. Természetesen ügyelnünk kell arra, hogy ne kövessünk el sértést. Ezért is van megadva a lista a tíz sértésről. Igyekeznünk kell elkerülni ezeket. És amint sértés nélkülivé válik az éneklésünk, elérjük a felszabadult szintet. Ez a felszabadult szint. Ez után az éneklés nagyon sok örömet fog okozni, mert már a transzcendens szintre ér, ahol a valódi szeretet Kṛṣṇa tehát Isten iránt már kifejeződik. Ugyanez a dolog... Az éneklés... Sértő szinten és a felszabadult szinten is éneklés... Ám az érett szinten már... Ahogyan Rūpa Gosvāmī gyakran mondta, „Mit énekelhetek egy nyelvvel és mit hallhatok két füllel? Ha több millió fülem és nyelvem lenne, akkor tudnék énekelni és hallani." Mert ők már felszabadult szinten vannak.

De minket ne szomorítson el ez! Kitartóan folytatnunk kell tovább. Utsāhād dhairyāt. Utsāhāt azt jelenti, lelkesedéssel, a dhairyāt pedig kitartást, türelmet jelent. Utsāhāt. Niścayāt. Niścayāt azt jelenti: szilárd eltökéltséggel: „Igen, elkezdtem japázni. Lehet, hogy vannak sértések, de ha folytatom, Kṛṣṇa elégedetten emel a transzcendentális szintre, ahol megízlelem, milyen is a Hare Kṛṣṇát énekelni." Ahogy Viśvanātha Cakravartī az érett és éretlen mangót hozta fel példaként. Éretlen állapotában keserű, ám ugyanaz a mangó, amikor teljesen megérik, édes. Meg kell várnunk ezt a szintet és körültekintőnek kell lennünk, hogy ne kövessünk el sértéseket. Akkor bizonyosan hazatérünk. Akár egy beteg, aki ha betartja a doktor által adott utasításokat és szedi a gyógyszert, akkor biztosan meggyógyul.