HU/Prabhupada 0677 - Gosváminak lenni nem örökölhető cím, hanem ki kell érdemelni



Lecture on BG 6.25-29 -- Los Angeles, February 18, 1969

Prabhupāda: Aki tehát az érzékek irányítása alatt áll, go-dāsa. A go érzékeket, a dāsa pedig szolgát jelent. Aki pedig ura az érzékek, ő gosvāmī. A svāmī mestert jelent, a go pedig érzékeket. Láttatok már olyat, akit gosvāmīnak hívnak. A gosvāmī megnevezés olyan személyre utal, aki az érzékei ura, nem pedig olyanra, aki érzékek szolgája. Ameddig tehát valaki az érzékek szolgája, nem nevezhető gosvāmīnak vagy svāmīnak. Svāmī vagy gosvāmī, ugyanazt jelenti, az, aki az érzékei ura. Anélkül tehát, hogy valaki az érzékei ura ne lenne, és elfogadja a svāmī vagy a gosvāmī nevet, akkor ő csaló. Az érzékek urának kell lennie. Ezt Rūpa Gosvāmī határozta meg. Gosvāmī, Rūpa Gosvāmī. Ő és a bátyja miniszterek voltak. Amikor miniszterként dolgoztak, akkor nem voltak gosvāmīk. De amikor az Úr Caitanya tanítványai lettek, akkor lettek Sanātana Gosvāmī és Rūpa Gosvāmī, az Úr Caitanya képezte őket, és gosvāmīvá váltak.

Tehát a gosvāmī nem egy örökölhető cím. Képesítettséget jelent. A lelki tanítómester irányítása alatt kapott képzést. Aki eléri a tökéletességet az érzékek irányításában, svāmīnak vagy gosvāmīnak nevezhető. Tehát svāmīvá, gosvāmīvá kell válni. És ekkor lelki tanítómester lesz. Anélkül, hogy valaki ne lenne svāmī, vagy az érzékek mestere, csalás a lelki tanítómestersége. Rūpa Gosvāmī ezt is meghatározta. Azt mondja,

vāco vegaṁ manasaḥ krodha-vegaṁ
jihvā-vegam udaropastha-vegam
etān vegān yo viṣaheta dhīraḥ
sarvām apīmāṁ pṛthivīṁ sa śiṣyāt
(NOI 1) (Tanítások nektárja 1. vers)

Azt mondja, létezik hat késztetés, nyomás, vegam. Nyomás. Vegam, érthető, pont olyan, mint amikor szólít a természet, és menned kell a toalettre. Nem tudod megállni. Erre a hívásra válaszolni kell. Ezt nevezik vegamnak, nyomásnak. Tehát hatféle vegam, nyomás létezik. Melyek ezek? Vāco vegam. Késztetés a beszédre. Fölösleges szövegelés. Ezt nevezik a beszéd késztetésének. Krodha-vegam. Időnként megjelenik a düh nyomása. Ha nagyon dühös vagyok, akkor nem tudom tűrtőztetni magam. Valami olyat teszek, amit nem kellene. Az emberek olykor dühükben saját társaikat is megölik. Ezt vegamnak, nyomásnak nevezik. Tehát a beszéd, a düh késztetése, és... Hasonlóan ezekhez, létezik az elme nyomása is. Az elme azt parancsolja, hogy „Rögtön menj oda!” Azonnal. A beszéd, az elme és a düh késztetése.

Aztán a jihvā-vegam, ami a nyelvet jelenti. Nagyon finom dolgokat akarok megkóstolni! Valami édes golyót, vagy valami mást, amit nagyon szeretek. Ezt is kontrollálni kell. Kontrollálni kell a fölösleges beszédet is. Kontrollálni kell az elmét, az elme parancsait. A jóga gyakorlatok mind az elmére irányulnak. De a Kṛṣṇa-tudatos gyakorlataink ott vannak... Az elme kivételével olyan sok más dolog van. Mint a düh, a nyelv. És a jihvā-vegam. Majd az udara-vegam. A nyelvtől kicsit lejjebb. Az udara hasat jelent. A gyomor már tele van, de még többet akarok beletenni. Ezt is vegamnak, a gyomor nyomásának hívják. És amikor olyan nagy a nyomás a nyelv, és a gyomor felől, akkor a következő, ami alattuk van, a nemi szerv késztetése. És akkor nemi életre lesz szükségem. Ha többet eszek, ha a nyelvem fölöslegesen használom, ha engedem az elmémnek, hogy bármit megtegyen, akkor a nemi szervemet sem leszek képes kontrollálni. Olyan erős nemi vágyam lesz, amit nem tudok féken tartani. Így jelentkezik ez a sok nyomás. Rūpa Gosvāmī azt mondja, hogy ha valaki képes irányítás alatt tartani ezt a nyomó mechanizmust, az lelki tanítómesterré válhat. Nem úgy van, hogy kinevezünk egy lelki tanítómestert. Ezt tanulni kell. Hogyan lehet ellenőrzés alatt tartani mindezeket a késztetéseket. Etān vegān yo viṣaheta dhīraḥ (NOI 1Tanítások nektárja 1. vers) Az, aki képes irányítás alatt tartani mindezen késztetéseket, és dhīraḥ, szilárd marad, pṛthivīṁ sa śiṣyāt, ő bárhol a világon elfogadhat tanítványokat.

Tehát minden a képzésen múlik. Ez a jógarendszer. A jóga, a teljes jógarendszer képzést jelent. Az érzékeink, az elménk, ez és az, olyan sok dolog. És akkor szilárdak leszünk az önvalóban. Azt gondoljátok, hogy mindössze tizenöt perc meditációval ezt elérhetjük? És emellett minden ostoba dolgot csinálunk egész nap? Nem. Képzésre van szükség. Az élet problémáit akarjátok megoldani, és ezt nagyon olcsón? Nem lehet, mert akkor be lesztek csapva. Fizetnetek kell érte. Ha szép dolgot akartok, akkor azért fizetnetek kell. De az Úr Caitanya kegyéből a fizetés nagyon meg lett könnyítve. Énekeljétek a Hare Kṛṣṇát! Minden nagyon könnyen fog jönni. A teljes irányítási rendszer, a jógarendszert tökélyre vinni nagyon könnyűvé válik. Ez az Úr Caitanya kegye. Ihā haite sarva-siddhi haibe tomāra (Caitanya-bhāgavata Madhya 23.78.) Az Úr Caitanya áldásából, ha ezt a folyamatot, az éneklést követitek, akkor az önmegvalósítást tökéletességre vihetitek. Ez a valóság.

Erre a korban az emberek annyira elesettek, hogy semmilyen más folyamattal nem lehetnek sikeresek. Ez az egyetlen eredményt adó folyamat. Nagyon könnyű, magasztos, hatásos és gyakorlatias, és bárki elérheti az önmegvalósítást. Pratyakṣāvagamaṁ dharmyam (BG 9.2) A Bhagavad-gītāban az áll, hogy a gyakorlatban tapasztalhatod. Más rendszerekben nem szerzel gyakorlati tapasztalatot arról, hogy mennyit fejlődsz. De ebben a rendszerben, ha néhány napig követed, akkor megtapasztalod, hogy „Igen, fejlődök!” Pont úgy, mint amikor eszel, egyértelművé válik, hogy elmúlik az éhséged. Ehhez hasonlóan, ha követed a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom gyakorlatát, akkor magad is látni fogod, hogy haladsz az önmegvalósítás útján. Folytasd!

Viṣṇujana: „Aki elméjét (s így egyben az érzékeit is) szabályozza, azt gosvāmīnak vagy svāmīnak hívják, akit azonban az elméje irányít, azt go-dāsának, az érzékek szolgájának nevezik. A gosvāmī ismeri az érzéki boldogság korlátait. A transzcendentális boldogság esetében az érzékek mind Hṛṣīkeśa szolgálatában működnek, aki az érzékek legfelsőbb tulajdonosa - Kṛṣṇa. Amikor valaki megtisztított érzékekkel szolgálja Kṛṣṇát - azt Kṛṣṇa-tudatnak hívják. Így lehet teljes mértékben uralmunk alá hajtani az érzékeket, sőt, ez a jóga gyakorlásának legmagasabb rendű tökéletessége is.”