HU/Prabhupada 0783 - Élvező lélekkel érkeztünk ebbe az anyagi világba. Ezért elesettek lettünk

Előző oldal - videó 0782

Következő oldal - videó 0784

Lecture on BG 1.21-22 -- London, July 18, 1973

Itt Kṛṣṇát úgy szólítják, Acyuta. A cyuta azt jelenti: leesett, acyuta pedig az, aki nem esett le. Mi leestünk. Elesett, feltételekhez kötött lelkek vagyunk. Egy élvező lélekkel érkeztünk ebbe az anyagi világba. Ezért elesettek lettünk. Ha valaki helyesen megtartja a helyzetét, nem válik elesetté. Máskülönben elveszíti a kedvező helyzetét. Ez az elesett helyzet. Így hát valamennyi élőlény ebben az anyagi világban, Brahmātól kezdve egészen az apró, jelentéktelen hangyáig, mind elesettek, bűnös, feltételekhez kötött lelkek. Miért váltak ilyenné?

kṛṣṇa bhuliya jīva bhoga vañcha kare

pāśate māyā tāre jāpaṭiyā dhare

(Prema-vivarta)

Az elesett lélek azt jelenti, hogy az élőlények az anyagi energia szorításában vannak. Ezt jelenti az elesett. Mint az az ember, akit a rendőrség őrizetbe vesz, ez azt jelenti, hogy bűnöző, bűnös. Kikerült, leesett a jó állampolgár helyzetéből. Hasonlóképp, mind Kṛṣṇa parányi részei vagyunk. Mamaivāṁśo jīva-bhuta (BG 15.7). És mint ilyenek, az a helyzetünk, hogy Kṛṣṇával éljünk. Ahogy az ujjam szerves része a testemnek. Az ujjnak a testhez kell kapcsolódnia. Ha az ujjat levágják és leesik, bár ujj marad, nem lesz olyan jelentősége, mint előzőleg, amikor a testhez kapcsolódott. Tehát bárki, aki nem kapcsolódik a Legfelsőbb Úr szolgálatához, leesik. Ez a következtetés.

Kṛṣṇa azonban nem elesett lélek. Ha Ő... Mert Kṛṣṇa eljön értünk, hogy megmentsen bennünket.

yadā yadā hi dharmasya

glānir bhavati bhārata

abhyutthānam adharmasya

tadātmānaṁ sṛjāmy aham

(BG 4.7)

Kṛṣṇa azt mondja, hogy „Megjelenek, amikor ellentmondás van, az élőlények kötelességeit illetően." Dharmasya glānir bhavati. A dharmát nem fordítjuk úgy, hogy „vallás." A vallás a szótárban úgy van feltüntetve, mint „egyfajta hit." A hit változhat, a dharma azonban nem változik. Ha mégis változik, akkor az mesterséges változás. Mint a víz. Mindenki tudja, hogy a víz folyadék. Néha azonban a víz megkeményedik, jéggé válik. Tehát ez nem a víz természetes állapota. Mesterséges módon, ha nagyon hideg van, vagy más mesterséges úton válik a víz szilárd halmazállapotúvá. A valódi helyzete azonban folyadék.

Így amikor leválasztódunk az Úr iránt végzett szolgálatról, az nem természetes. Természetellenes. Az a természetes helyzet, amikor az Úr szolgálatában merülünk el. Ez a természetes helyzetünk. Ezért mondja azt a Vaiṣṇava kavi, hogy kṛṣṇa bhuliya jīva bhoga vañcha kare (Prema-vivarta). Amikor az élőlény elfeledkezik Kṛṣṇáról, Kṛṣṇa helyzetéről... Kṛṣṇa helyzetéről... Kṛṣṇa says, bhoktāraṁ yajña-tapasāṁ sarva-loka-maheśvaram: (BG 5.29). „Én vagyok a haszonélvező." Ez Kṛṣṇa helyzete. Ő sosem esik le erről a helyzetről. Kṛṣṇa az élvező. Ő mindig megtartja ezt a helyzetét. Soha nem esik le. Soha nem kerül abba helyzetbe, hogy Ő váljon az élvezet tárgyává. Ez lehetetlen. Ha valaki abba helyzetbe akarja hozni Kṛṣṇát, hogy Ő legyen az élvezet tárgya, az a személy elveszett. Az élvezet tárgyának lenni azt jelenti, hogy Kṛṣṇát tartjuk magunk előtt, az érzéki élvezetekből vágyik az illető valamilyen haszonra. Ez nem természetes helyzet. Kṛṣṇa soha nem egyezik bele ebbe. Soha. Kṛṣṇát nem lehet élvezni. Ő mindig az élvező. Ő a haszonélvező. Tehát a kṛṣṇa bhuliya jīva azt jelenti: amikor elfelejtjük Kṛṣṇának ezt a helyzetét, azt, hogy Ő a Legfelső Élvező, Ő a legfőbb haszonélvező... Az a feledékenység maga. Amint azt gondolja valaki, hogy „Én vagyok az élvező", már le is esett. Kṛṣṇa bhuliya jīva bhoga vañcha kare (Prema-vivarta). Amikor ... Jāpaṭiyā dhare, māyā, māyā azonnal foglyul ejti az embert.