HU/Prabhupada 0801 - A műszaki tudomány nem egy brāhmaṇa, kṣatriya, vagy vaiśya feladata



Lecture on SB 1.7.16 -- Vrndavana, September 14, 1976

Itt, brahma-bandhu... Aśvatthāmā egy brāhmaṇának, Droṇācārya fia volt. Ám a leggyalázatosabb módon, álmukban ölte meg Draupadī öt fiát. Nemhogy nem egy brāhmaṇa, de még egy kṣatriyánál is kevesebb. Mivel egy kṣatriya sem öl meg senkit, aki alszik. Egy kṣatriya kihívja, fegyvert ajánl fel, megküzd vele, és az egyikük meghal. Ez a ... Amit itt látunk, az egy brahma-bandhoḥ ātatāyinaḥ. Az ātatāyinaḥ azt jelenti, hogy agresszor. Bárki, aki más feleségét elrabolja, azt is agresszornak nevezik. Aki felgyújtja az otthonod, ő is agresszor. És aki fegyverrel akar megölni, szintén agresszor. Ezek számítanak agresszornak. És az agresszort azonnal meg lehet ölni. Ha valaki agresszor, akkor őt nem bűn megölni. Ellenség, aki felgyújtja a házat, mérget ad, hirtelen halálos fegyverrel támad, elrabolja más vagyonát, elbitorolja a földjét vagy elcsábítja más feleségét, azt nevezik agresszornak. Minden... Ez a védikus tudás. Mindennek megvan a definíciója.

Tehát ez az Aśvatthāmā agresszor volt. Ezért Arjuna úgy döntött, hogy megöli. Habár egy brāhmaṇa családjában született... Természetesen, ha valaki egy brāhmaṇa családban születik, akkor azt várjuk, hogy brāhmaṇa tulajdonságokra tesz szert. Ilyen volt a képzés. A brahmacārī... Általában a brāhmaṇák és a kṣatriyák fiai, kifejezetten e két osztály esetében, egész a vaiśyákig, brahmacārīként voltak nevelve. A śūdrákat ez nem érdekelte. Az ajtó nyitva áll mindenki számára, de az alacsonyabb osztálybéliek, kivéve a brāhmaṇákat, a kṣatriyákat, nem érdeklődnek, hogy brahmacārīk legyenek, vagy a szüleiket nem érdekli ez, . Mint ahogyan mi meg fogjuk nyitni a brahmacārī iskolát, vagy āśramát, de kételkedem abban, hogy sok gyerek jön majd. Mivel ebben a korban az embereket az érdekli, hogy śūdrák legyenek. Senkit nem érdekel, hogy brāhmaṇa legyen. A technológia. A technológia azt jelenti, hogy śūdra. A műszaki tudomány nem egy brāhmaṇa, kṣatriya, vagy vaiśya feladata. Nem. Mint a kovács, az aranyműves, az ács, az iparos. Ezek műszaki dolgok. A śūdráknak valók. A brāhmaṇákat arra képzik, hogy váljanak igazságossá, hogyan kontrollálják az érzékeiket, váljanak egyszerűvé és toleránssá. Ez az útjuk. A kṣatriyák dolga, hogy váljanak erőssé, keménykötésűvé és bátorrá, ne fussanak el, ha kihívják őket, ne meneküljenek el a harc elől, legyen föld a birtokukban, irányítsanak, īśvara-bhāvaś ca, és a jótékonyság. Ezek a kṣatriya tulajdonságai. A jótékonyság is az ő feladatuk. Még arra is van példa ebben az országban, hogy a mohamedán uralkodók Vṛndāvanában szintén adományoztak, földet és templomot. Sok ilyen példa van. Aurangzeb földet adott, Jahangir is. Még mindig áll egy templom, amelyet Jahangir építtetett, és a Yamunā másik partján van egy falu, amelynek a neve Jahangir-pura. Ezt a falut azért adták a brāhmaṇáknak, hogy fenntartsák a templomot. Tehát az adományozás a kṣatriya dolga, és a yajñák végzése, az adományozás, az uralkodás, a csatában való helytállás, a kihívás, az, hogy nagyon erős, keménykötésű legyen, ezek a kṣatriya tulajdonságai. A vaiśyáké pedig a mezőgazdaság. Kṛṣi. Kṛṣi-gorakṣya, és a tehénvédelem. Kṛṣi-gorakṣya-vāṇijyam. És ha többet termelnek, akkor vāṇijya, kereskedelem. Máskülönben nem jöhet szóba a kereskedés. Vaiśya... A śūdra, paricaryātmakam (BG 18.44) - fizetésért dogozik. Ilyen a kovács, az aranyműves, a takács. Elfogadsz tőle valamilyen munkát, és fizetsz neki, hogy fenntartsa magát. Ez a śūdra. A śāstra azt mondja, kalau śūdra-sambhavaḥ. A Kali-korban szinte mindenki śūdra. Látni fogjátok, abban érdekeltek, hogy valamilyen szolgálatot végezzenek. Még ha valaki brāhmaṇa családban is született, valamilyen munkát keres. Ez a śūdra mentalitás. Ez nem a brāhmaṇa dolga. A brāhmaṇa nem fogadja el, hogy másokat szolgáljon, a kṣatriya és a vaiśyas sem. Csak a śūdrák.