HU/Prabhupada 0924 - Ami csak negatív, annak nincs értelme. Valami pozitívnak is kell lennie!



730422 - Lecture SB 01.08.30 - Los Angeles

Az, aki véget vetett a bűnös életnek. Yeṣām anta-gataṁ pāpaṁ janānāṁ puṇya-karmaṇām (BG 7.28) Ki képes befejezni a bűnös életet? Az, aki jámbor tettekkel foglalja el magát. Mert kell, hogy cselekedjen, kell, hogy valami elfoglaltsága legyen. Tehát ha valaki jámbor tetteket végez, akkor a bűnös tettei természetes módon eltűnnek. Az egyik oldalon önként meg kell próbálnia összetörni a bűnös élet oszlopait. A másik oldalról pedig jámbor életet kell élnie. Egyszerűen csak elméletben nem lehet megtenni, mert mindenkinek kell, hogy legyen valamilyen elfoglaltsága. Ha nem jámbor tetteket végez, akkor csak elvileg nem lesz képes.

Egy gyakorlati példa: a kormányotok több millió dollárt költ arra, hogy megállítsa az alkoholizmust. Mindenki tudja. De a kormány kudarcot vallott. Hogyan tudnád az embereket törvénnyel vagy előadásokkal leszoktatni az LSD-ről vagy az ivásról? Ez lehetetlen. Jó elfoglaltságot kell adnod nekik! Ekkor majd automatikusan... És a gyakorlatban láthatjátok, hogy a diákjainknak, akik ide jönnek, azt mondjuk, „Nincs kábító és mámorító szer!” Ők pedig azonnal abbahagyják ezeket. De a kormány kudarcot vallott. Ez a gyakorlat. Paraṁ dṛṣṭvā nivartate (BG 2.59) Ha nem adsz valakinek jó elfoglaltságot, akkor nem tudod megállítani a rossz szokásait. Ez lehetetlen. Ezért adunk mi két oldalt, a jó elfoglaltságot és ezzel egy időben a tiltást is. Nem csak azt mondjuk, hogy „Nincs tiltott nemi élet, nincs kábítószer, nincs, nincs...” Ami csak negatív, annak nincs értelme. Valami pozitívnak is kell lennie! Mivel mindenkinek szüksége van valamilyen elfoglaltságra. Ez azért van, mert élőlények vagyunk. Nem halott kövek.

Más filozófusok meditáció segítségével próbálnak halott kővé válni. „Hadd gondoljak az ürességre, a személytelenségre!” Mesterségesen hogyan tudod kiüresíteni? A szíved, az elméd tele van tettekkel. Ezek tehát mesterséges dolgok. Ez nem fog az emberi társadalomnak segíteni! Az úgynevezett jóga, az úgynevezett meditáció, ez mind gazemberség. Mivel nincs elfoglaltság. Nálunk viszont van. Itt mindenki korán kel, reggel ārātrikát ajánl a mūrtiknak. Finom ételeket készítenek. Díszítenek, virágfüzért fűznek, oly sok tennivaló van! Kimennek saṅkīrtanára, könyveket árulnak. Huszonnégy órás elfoglaltság. Ők ezért képesek abbahagyni a bűnös életet! Paraṁ dṛṣṭvā nivartate (BG 2.59)

Pont, mint... A Bhagavad-gītāban minden el van magyarázva. Épp, mint egy kórházban. A kórházban sok beteg van, akik nem esznek semmit Ekādaśī napján. Ez azt jelenti, hogy követik az Ekādaśīt? Egyszerűen csak arra gondolnak sóvárogva, hogy „Mikor fogok enni, mikor fogok enni, mikor fogok enni?” De ezek a tanulók önként nem esznek semmit. Mi nem mondjuk, hogy ne egyetek semmit. Valamennyi gyümölcsöt, virágot. Ennyi. Tehát paraṁ dṛṣṭvā nivartate (BG 2.59) Mint egy gyerek. Van valami a kezében, eszik. És ha valami jobb dolgot adsz neki, akkor eldobja a kevésbé jót és elfogadja a jobbat. Itt van hát a Kṛṣṇa-tudat, a jobb elfoglaltság, jobb élet, jobb filozófia, jobb tudat, mindenben jobb! Ezért képesek feladni a bűnökkel teli életüket és ez fogja segíteni a Kṛṣṇa-tudatot.

Ezek a tevékenységek folynak tehát, s nem csak az emberi társadalomban. Az állatok között is. Az állatok, a vízi lények, mert mindenki Kṛṣṇa szerves része, Kṛṣṇa fiai. Itt rohadnak ebben az anyagi világban. Kṛṣṇának van egy terve, egy nagy terve, hogy felszabadítsa őket! Ő személyesen jön el. Van, hogy egy nagyon bensőséges bhaktáját küldi. Időnként Maga jön. Időnként az utasítását hagyja ránk, mint a Bhagavad-gītā.