HU/Prabhupada 0945 - A bhāgavata-dharma a bhakták és az Úr közötti kapcsolatot jelenti

Előző oldal - videó 0944

Következő oldal - videó 0946

720831 - Lecture - New Vrindaban, USA

A bhāgavata-dharma az Úr és a bhakták közötti kapcsolatot jelenti Nagyon köszönöm nektek, hogy kedvesen részt vesztek ebben a Kṛṣṇa-tudatú mozgalomban. Ahogyan már Śrīman Kīrtanānanda Mahārāja elmagyarázta, ezt a bhāgavata-dharmát Bhagavān mondta el. Az Úr Kṛṣṇa, Bhaga-vān. Ez egy szanszkrit szó. A bhaga szerencsét, a vān pedig azt jelenti, aki birtokolja. E két szó kombinációja adja a Bhagavān szót, ami a legfelsőbb szerencsét jelenti. Azt tekintjük szerencsének, ha valaki nagyon gazdag, nagyon erős, ha valaki nagyon szép, vagy nagyon bölcs, ha az élet lemondott rendjében él. Így hat fenség létezik, és ezeket ha valaki teljes mértékben, bármilyen versengés nélkül birtokolja, azt Bhagavānnak nevezzük. A leggazdagabb, a legbölcsebb, a legszebb, a leghíresebb, a leglemondottabb, ily módon Bhagavān. És a bhāgavata szintén a bhaga szóból ered. A bhagából, amikor tárgyesetben használjuk, akkor ez bhāga lesz. Tehát bhāgavata. Ugyanaz a dolog, vān, ez a szó a vat, vat-śabdából származik. Bhāgavata. A szanszkritban minden szó nyelvtanilag igen szisztematikusan épül fel. Minden szó. Ezért hívják szanszkrit nyelvnek. A szanszkrit azt jelenti, hogy megújított. Mi nem alkothatunk szeszélyesen semmit, ennek szigorúan a nyelvtani szabályok szerint kell történnie.

Tehát a bhāgavata-dharma az Úr és a bhakták közötti kapcsolatot jelenti. Az Úr Bhagavān, és a bhakta bhāgavata, vagy kapcsolatban van Bhagavānnal. Tehát mindenki kapcsolatban áll az Istenség Legfelsőbb személyiségével, mint ahogy az apa és a fiú állnak kapcsolatban. Ezt a kapcsolatot nem lehet semmilyen szinten szétszakítani, de időnként megtörténik, hogy a fiú, a függetlensége miatt elmegy otthonról és elfelejti az apjával meglévő szeretetteljes kapcsolatát. A ti országotokban ez nem egy nagyon különleges dolog. Annyi fiú elmegy az apja szerető otthonából. Ez egy igen hétköznapi tapasztalat. Tehát mindenkinek van függetlensége. Ehhez hasonlóan mi mind Isten fiai vagyunk, de ezzel párhuzamosan függetlenek is. Nem teljesen függetlenek, de függetlenek. Megvan a függetlenségre való hajlamunk. Mivel Isten teljesen független, mi pedig Istentől születtünk, ezért rendelkezünk a függetlenség tulajdonságával. Habár nem tudunk teljesen függetlenek lenni, mint Isten, de a tendencia ott van, hogy „Függetlenné fogok válni!” Az élőlények, mi tehát Isten szerves részei vagyunk, és amikor Istentől függetlenül akarunk élni, az a feltételekhez kötött helyzetünk.