HU/Prabhupada 1054 - A tudósok és a filozófusok mind ateisták



750522 - Conversation B - Melbourne

Prabhupāda: Tehát az Egyesült Nemzetek egy kudarc, és az is lesz, mert nincs Isten tudat.

Bob Bourne: Szerintem nem szükségképpen kudarc.

Prabhupāda: Hm?

Bob Bourne: Szerintem nem feltétlenül kudarc. Én nem... Szerintem a dolgok határozottan változnak a világban. Az a kérdés, milyen irányban.

Prabhupāda: Nem, mi változik? Megint háborúra készülnek. Hol változik? Egy kis provokáció, és kitörhet a háború.

Raymond Lopez: Igen, de az emberek változnak. Megnyerte a fiatalokat, akik évek óta először vesznek észre és érdeklődnek olyan dolgok iránt, melyek a városukon, a saját államukon vagy az akármilyen környezetükön kívül történik. Vannak emberei, a fiatalok, akik most már érdeklődnek olyan dolgok iránt, mint a szegénység. Érdekli őket Banglades és a többi. Ez jó dolog. Mindemellett az emberek nagyon-nagy hányada gondolkodik úgy, hogy „Én rendben vagyok, csak a saját dolgaimmal törődöm,” és nem veszik számításba a teljes képet. És szerintem amíg különböző elképzelések, hitek léteznek, addig nagyon nehéz lesz elérni oda, amiről beszél.

Prabhupāda: Igen, először egységre van szükség. Ez... Az első dolog, hogy mindenkinek meg kell győződnie arról vagy meg kell, hogy értsék, hogy minden Istené. De még csak fogalmuk sincs Istenről. Ez... Jelenleg az egész emberi társadalom, vagy annak többsége ateista, különösen a kommunisták. Nem ismerik be. A tudósok és a filozófusok mind ateisták. A természettudósok azzal vannak elfoglalva, hogy hogyan múlják felül Istent. Azt mondják, hogy „A tudomány minden. A tudomány segítségével mindent megtehetünk! Nincs Isten!” Hm?

Wally Strobes: Szerintem ez nincs már így. Sokkal felvilágosodottabbak.

Prabhupāda: Már nincs így?

Wally Strobes: Nos, bizonyos körökben, azt hiszem, igen.

Prabhupāda: Ez nem volt így, de ha felismerik, az nagyon jó.

Raymond Lopez: De nem mondhatja, hogy a tudósok Isten akarata ellen dolgoznak.

Prabhupāda: Igen, azt mondják. Azt mondják. Ó, igen! Sok tudóssal találkoztam. Azt mondják, hogy „A tudományos fejlődéssel mindent meg fogunk oldani. Már meg is oldottuk.” Így beszélnek.

Raymond Lopez: De csak azért, mert...

Prabhupāda: Például itt van egy nagy elmélet, kémiai elmélet. Az egyik nagy tudós... Nagy vagy kicsi, bármilyen is legyen, de Nobel díjat kapott.

Raymond Lopez: Közepes.

Prabhupāda: Hm?

Raymond Lopez: Közepes tudós.

Prabhupāda: Igen. Azt az elméletet találta ki, hogy az élet vegyi anyagokból, azok kombinációja, vegyi evolúció során jött létre. Darwinnak is ez az elmélete. Ez az ő... Nagy, nagy tudósok, annyira bolondok, azt mondják, az élet az anyagból lett. Hol a bizonyíték? A Kaliforniai Egyetemen tartott előadást, volt ott egy diák, a tanítványom, aki vitába szállt vele, hogy „Ha megkapja a vegyszereket, vajon tud-e életet csinálni?” A válasz az volt, hogy „Ezt nem mondhatom.” Miért? Azt az elméletet fogalmazza meg, hogy az élet a vegyszerekből jött létre. A tudomány tehát megfigyelést és kísérletet jelenti. Most a gyakorlatban bizonyítsa, hogy a vegyszerek hozták létre az életet.

Raymond Lopez: Próbálkoznak.

Prabhupāda: Ez egy másik ostobaság. Amikor csak próbálkozol azzal, hogy jogász vagy ügyvéd legyél, az nem jelenti azt, hogy az is vagy. Ha joghallgató vagy, nem mondhatod, hogy „Ügyvéd vagyok.” Ezt nem mondhatod. Próbálsz az lenni, de az egy másik dolog. Mindeközben pedig, amíg próbálkoznak, vezetők lesznek. Ez a félrevezetés. Ezt leírja a Śrīmad-Bhāgavatam, andhā yathāndhair upanīyamānāḥ (SB 7.5.31), „Egy vak próbálja vezetni a többi vakot.” Mi haszna az ilyen vezetésnek? Ha a vezető vak, hogyan tesz jót a többi vak emberrel?

Bob Bourme: Beeethoven süket volt.

Prabhupāda: Hm?

Bob Bourne: Beethoven süket volt.

Prabhupāda: Mit mond?

Madhudviṣa: Beethoven, a nagy zeneszerző süket volt.

Bob Bourne: Legalábbis élete egy részében.

Raymond Lopez: De nincs olyan, hogy valaki jót tesz csak a jóságért magáért?

Prabhupāda: De nem tudja, hogy mi a jó.

Raymond Lopez: De vannak bizonyos dolgok...

Prabhupāda Ezért azt mondom, hogy vak. Nem tudja, mi a jó. Az igazi jóság megérteni Istent. Ez a valódi jóság.

Raymond Lopez: De vannak bizonyos dolgok, amelyeket nem... Ezek jók, s el lehet fogadni jónak önmagukban. Ha például lát egy idős hölgyet, akit elüt az autó, odamegy és segít neki. Úgy gondolom, vannak bizonyos dolgok, melyek önmagukban jók, és hogy az emberek reagálni fognak és a jó dolgot fogják tenni, még annak ellenére is, hogy semmilyen elképzelésük sincs Istenről.

Prabhupāda: Nem. Ha nincsenek valódi alapelveid, hogyan tudsz jót tenni? Mint ahogy a mi Madhudviṣa Mahārājánk a lekötelezetted volt. Jogi ügyekben tettek pár jó dolgot. De ha nem vagy jogász, jogi végzettségű személy, akkor hogyan tudod megtenni? Hajlasz a jóra, de ha nem vagy ügyvéd, hogyan tudnád megtenni?

Wally Strobes: De van sok jogász, aki megcsinálja...

Prabhupāda: Az egy másik dolog. Én rólad beszélek. Ha valaki nem tudja, mi a jó, hogyan fog jót tenni? Az az első, hogy tudnia kell, mi a jó. Akkor tud valami jót tenni. Máskülönben mi haszna úgy ugrálnia, mint egy majom? Tudnia kell. Mivel ügyvéd vagy, tudod, hogyan kell bánni a törvénnyel, tehát tudsz jót tenni. De a laikus, aki nem ügyvéd, hogyan tud jót tenni? Tehát aki vezetői helyzetbe akar kerülni, hogy jót tegyen a társadalommal, annak először is tudnia kell, mi a jó.