HU/Prabhupada 1067 - El kell fogadnunk a Bhagavad-gītāt, belemagyarázás és bármelyik részének a kihagyása nélkül



660219-20 - Lecture BG Introduction - New York

Minden adottsága megvan a parányi teljes részeknek, tehát az élőlényeknek, hogy megvalósítsák az Egészet. És mindenfajta hiányosságot az Egészről alkotott hiányos tudásunk következtében tapasztalunk. A Bhagavad-gita a Védikus bölcsesség teljes tárháza.

A teljes Védikus tudás csalhatatlan. Különböző példák vannak rá, hogy hogyan értjük, hogy a Védikus tudás csalhatatlan. Például ha a Hindukat nézzük, hogy ők hogyan fogadják el a Védikus tudást teljesnek, itt egy jelentéktelen példa. Például a tehéntrágya. A tehéntrágya egy állat ürüléke. A smṛti tehát a Védikus bölcsesség szerint, ha valaki állati ürüléket érint, meg kell mosakodnia, hogy megtisztítsa magát. De a védikus iratok azt állítják, hogy a tehéntrágya tiszta. Sőt, tisztátalan helyeket, vagy tisztátalan dolgokat is megtisztíthatunk tehéntrágyával. Ha valaki azt állítja, hogy hogyan lehetséges az, hogy ez egyik helyen az áll, hogy az állati ürülék tisztátalan, míg máshol az áll, hogy a tehéntrágya, ami szintén állati ürülék, tiszta, ez tehát ellentmondás. Tulajdonképpen ez ellentmondásnak tűnhet, de mivel ez Védikus kinyilatkoztatás, ezért a gyakorlat szempontjából elfogadjuk. És ezzel, hogy elfogadjuk nem követünk el hibát. A modern-kori vegyészek és a modern tudomány megállapította, konkrétan Dr. Lal Mohan Gosal, nagyon aprólékosan elemezte a tehéntrágyát, és azt találta, hogy a tehéntrágya fertőtlenítő hatású anyagokból áll. Hasonlóképp, kíváncsiságból a Gangesz vizét is vizsgálatnak vetette alá. Tehát azt állítom, hogy a Védikus tudás teljes, mert minden kétely és hiba felett áll. A Bhagavad-gita pedig az összes Védikus tudás esszenciája. A Védikus tudás ezért csalhatatlan. Egy tökéletes tanítványi láncon keresztül száll alá.

Ezért a Védikus tudást nem kutatások alapján következtették ki. A tudományos kutatások tökéletlenek, mert ezeket a tökéletlen érzékeinkkel végezzük. Ezért a tudományos kutatások eredményei is tökéletlenek. Nem lehetnek tökéletesek. El kell fogadnunk a tökéletes tudást. A tökéletes tudás alászáll, ahogy a Bhagavad-gitában is áll. épp csak elkezdtük, evaṁ paramparā-prāptam imaṁ rājarṣayo viduḥ (BG 4.2). A tudást a megfelelő forrásból kell hallanunk, ez pedig a tanítványi láncon, a lelki tanítómestereken keresztül száll alá, magától az Úrtól kezdődően. Tehát a Bhagavad-gitát maga az Úr beszéli el. És Arjuna valójában a diák, aki Bhagavad-gita leckéket vesz. Elfogadta az egész történetet ahogy van, módosítások és kihagyások nélkül. Az szintén nem engedélyezett, hogy a Bhagavad-gita egy részét elfogadjuk, míg más részeit elutasítjuk. Ez nem elfogadható. El kell fogadnunk a Bhagavad-gitát, belemagyarázás és bármely részének az elhagyása nélkül. anélkül, hogy a saját szeszélyes véleményünket belevinnénk a témába, mert úgy kell rá tekintenünk, mint a legtökéletesebb Védikus tudásra. A Védikus tudás transzcendentális forrásból származik, mert az első szavait maga az Úr beszélte el. Azokat a szavakat, melyeket az Úr mondott apauruṣeya-nak nevezzük. ezek nem evilági emberektől származnak, akiket a négy tökéletlenség szennyez. Az evilági élőlényeket négyféle alapvető hiba téveszti meg az életben, 1) Hibákat követnek el, 2) Néha illúzióba esnek, 3) Megpróbálnak csalni, becsapni másokat, 4) Tökéletlen érzékekkel rendelkeznek. E miatt a négy alapvető tökéletlenség miatt senki nem képes tökéletes információt adni a mindet átható tudással kapcsolatban. De a Védákra ez nem igaz. A Védikus tudás az Úr Brahma, az első teremtett élőlény szívében nyilvánult meg. Brahma pedig a fiain és a tanítványain keresztül terjeszti a tudást. amit eredetileg a Mindenható Úrtól kapott.