HU/SB 1.1.12
12. VERS
- sūta jānāsi bhadraṁ te
- bhagavān sātvatāṁ patiḥ
- devakyāṁ vasudevasya
- jāto yasya cikīrṣayā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sūta—ó, Sūta Gosvāmī; jānāsi—te tudod; bhadram te—minden áldás reád; bhagavān—az Istenség Személyisége; sātvatām—a tiszta bhakták; patiḥ—védelmezője; devakyām—Devakī méhében; vasudevasya—Vasudevától; jātaḥ—született; yasya—azzal a szándékkal; cikīrṣayā—hogy elvégezze.
FORDÍTÁS
Minden áldásunk reád, ó, Sūta Gosvāmī! Te tudod, miért jelent meg az Istenség Személyisége Devakī méhében, Vasudeva fiaként.
MAGYARÁZAT
Bhagavān a mindenható Istent jelenti, aki minden gazdagságnak, erőnek, hírnévnek, szépségnek, tudásnak és lemondásnak birtokában van. Ő tiszta bhaktái védelmezője. Bár mindenkivel egyformán bánik, bhaktáit mégis jobban kedveli. Sat Abszolút Igazságot jelent. Azokat, akik az Abszolút Igazság szolgái, sātvatáknak nevezik, az Istenség Személyiségét pedig, aki megvédelmezi tiszta bhaktáit, a sātvaták védelmezőjének hívják. A bhadraṁ te, azaz „áldásunk reád” kifejezés a szentek sóvárgását jelzi, amellyel az Abszolút Igazságról akarnak hallani a beszélőtől. Az Úr Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelent Devakī, Vasudeva felesége előtt. Vasudeva azt a transzcendentális helyzetet jelképezi, amelyben a Legfelsőbb Úr megjelenik.