HU/SB 1.12.16
16. VERS
- daivenāpratighātena
- śukle saṁsthām upeyuṣi
- rāto vo ’nugrahārthāya
- viṣṇunā prabhaviṣṇunā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
daivena—természetfeletti erővel; apratighātena—azzal, ami ellenállhatatlan; śukle—a tisztának; saṁsthām—pusztítás; upeyuṣi—kényszerítve; rātaḥ—megmentett; vaḥ—számodra; anugraha-arthāya—a lekötelezés kedvéért; viṣṇunā—a mindent átható Úr által; prabhaviṣṇunā—a mindenható által.
FORDÍTÁS
A brāhmaṇák így szóltak: Ezt a tiszta fiút a mindenható és mindent átható Úr Viṣṇu mentette meg, az Istenség Személyisége, hogy lekötelezzen téged. Megmenekült, amikor arra volt ítélve, hogy egy legyőzhetetlen természetfölötti fegyver elpusztítsa.
MAGYARÁZAT
A mindenható és mindent átható Viṣṇu (az Úr Kṛṣṇa) két okból védte meg a gyermek Parīkṣitet. Az első ok az volt, hogy anyja méhében a gyermek az Úr tiszta bhaktája lévén tökéletesen ártatlan volt, a második ok pedig az, hogy ő volt Pūrunak, a hős Yudhiṣṭhira király jámbor ősatyjának egyetlen túlélő férfi leszármazottja. Az Úr folytatni akarja a jámbor királyok sorát, hogy képviselőjeként kormányozzák a földet a békés és gazdag élet valódi fejlődése érdekében. A kurukṣetrai csata után a Yudhiṣṭhira Mahārāját követő generációig mindenki elpusztult, és nem volt senki, aki fiat nemzzen a nagy királyi családban. Parīkṣit Mahārāja, Abhimanyu fia volt az egyetlen túlélő trónörökös a családban, akit Aśvatthāmā legyőzhetetlen, természetfölötti fegyvere, a brahmāstra akart a pusztulásra kényszeríteni. Az Úr Kṛṣṇát itt Viṣṇunak nevezik, s ennek szintén jelentősége van. Az Úr Kṛṣṇa az eredeti Istenség Személyisége Viṣṇu formájában nyújt védelmet és semmisít meg. Az Úr Viṣṇu az Úr Kṛṣṇa teljes kiterjedése. Az Úr mindent átható cselekedeteit Viṣṇu alakjában hajtja végre. A gyermek Parīkṣitet úgy jellemzik itt, hogy az Úr tiszta bhaktája lévén makulátlanul tiszta volt. Az Úr tiszta bhaktái csak azért jelennek meg a földön, hogy teljesítsék az Úr megbízását. Az Úr arra vágyik, hogy az anyagi teremtésben vándorló feltételekhez kötött lelkek térjenek haza, vissza Hozzá, így aztán azzal segíti őket, hogy olyan transzcendentális műveket alkot meg, mint a Védák, hogy misszionárius szenteket és bölcseket küld, s hogy felhatalmazza képviselőjét, a lelki tanítómestert. A transzcendentális írások, a misszionáriusok és az Úr képviselői makulátlanul tiszták, mert az anyagi tulajdonságok szennyeződései megérinteni sem tudják őket. Az Úr mindig megvédelmezi őket, amikor életüket veszély fenyegeti, melyet a materialisták idéznek elő ostoba módon. A brahmāstra, amelyet Aśvatthāmā irányított a gyermek Parīkṣitra, kétségkívül természetfölötti erővel bírt, és hatásának az anyagi világban semmi sem tudott volna ellenállni. Ám a mindenható Úr, aki mindenütt, mindenen belül és kívül jelen van, meg tudta fékezni mindenható energiájával, hogy megmentse hűséges szolgáját, másik bhaktája, Yudhiṣṭhira Mahārāja leszármazottját, aki az Úr indokolatlan kegyéből örökre lekötelezettje lett.