HU/SB 1.12.20
20. VERS
- eṣa dātā śaraṇyaś ca
- yathā hy auśīnaraḥ śibiḥ
- yaśo vitanitā svānāṁ
- dauṣyantir iva yajvanām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
eṣaḥ—ez a gyerek; dātā—adományozó; śaraṇyaḥ—a meghódoltak védelmezője; ca—és; yathā—mint; hi—bizonyára; auśīnaraḥ—Uśīnara ország; śibiḥ—Śibi; yaśaḥ—hírnév; vitanitā—elterjesztő; svānām—a rokonoké; dauṣyantiḥ iva—mint Bharata, Duṣyanta fia; yajvanām—azoké, akik sok áldozatot hajtottak végre.
FORDÍTÁS
E gyermek nagylelkű adományozó lesz, a meghódoltak védelmezője, akárcsak Uśīnara ország uralkodója, a híres Śibi király. Családja nevét és dicsőségét éppúgy elterjeszti majd, mint Bharata, Duṣyanta Mahārāja fia.
MAGYARÁZAT
Egy királyt többek között az adományozás, a yajñák végrehajtása és a meghódoltak védelmezése teszi híressé. A kṣatriya király büszke arra, ha védelmet nyújthat a meghódolt lelkeknek. A királynak ezt a viselkedését īśvara-bhāvának nevezik, vagyis valódi hatalomnak, amellyel védelmet biztosít az igaz ügyben. A Bhagavad-gītāban az Úr azt az utasítást adja az élőlényeknek, hogy hódoljanak meg Neki, s Ő megígéri, hogy mindig megvédelmezi őket. Az Úr mindenható, s hű adott szavához, ezért soha nem hagyja védelem nélkül bhaktáit. A királynak, mivel ő az Úr képviselője, úgy kell viselkednie, hogy minden áron megvédelmezze a meghódolt lelkeket. Śibi Mahārāja, Uśīnara királya Yayāti Mahārāja bensőséges barátja volt, aki Śibi Mahārājával együtt eljutott a mennyei bolygókra. Śibi Mahārāja tudta, melyik mennyei bolygóra kerül majd halála után. Ennek a mennyei bolygónak a leírása a Mahābhāratában található (Ādi-parva 96.6-9). Śibi Mahārāja olyannyira szeretett adományozni, hogy a mennyei bolygókon kapott helyét át akarta adni Yayātinak, ám az nem fogadta el. Yayāti elment a mennyei bolygókra, olyan nagy ṛṣikkel, mint Aṣṭaka és mások. Miközben mindannyian úton voltak a mennyek felé, a ṛṣik érdeklődésére Yayāti mesélt Śibi jámbor cselekedeteiről. Śibi Mahārāja imádott istensége Yamarāja lett, s gyülekezetét is látogatta. Amint azt a Bhagavad-gītā megerősíti, a félistenek imádói a félistenek bolygóira kerülnek (yānti deva-vratā devān). Így aztán Śibi Mahārāja Yamarāja, a kiváló Vaiṣṇava tekintély társa lett azon a bolygón. Amíg a földön volt, mint a meghódolt lelkek védelmezője és nagylelkű adományozó vált híressé. A mennyek királya egyszer egy galambra vadászó madár (sas) alakját vette föl, Agni pedig, a tűzisten, galambként jelent meg. A galamb, miközben a sas üldözte, Śibi Mahārāja ölében keresett menedéket, ám a vadászó sas vissza akarta szerezni a galambot a királytól. A király arra kérte a madarat, hogy ne ölje meg a galambot, s másféle húst akart neki adni, hogy azt egye inkább. A sas először visszautasította a király ajánlatát, de később megegyeztek abban, hogy elfogad a galamb súlyának megfelelő húst a király testéből. A király elkezdte levágni a húsát a testéről, hogy lemérjen annyit, amennyi a galamb súlya, de a misztikus galamb mindig nehezebb volt. Ekkor a király maga állt a mérlegre, hogy kiegyensúlyozza a galamb súlyát. A félistenek nagyon elégedettek voltak vele. A mennyek királya és a tűzisten felfedték kilétüket, s megáldották a királyt. Śibi Mahārāját Devarṣi Nārada is dicsőítette nagyszerű megvalósításaiért, különösen, ami az adományozást és mások védelmezését illeti. Śibi Mahārāja saját fiát is feláldozta, hogy elégedetté tegye a birodalmában élőket. A gyermek Parīkṣitről tehát azt mondták, a második Śibivé válik majd az adományozás és mások védelmezése terén.
Dauṣyanti Bharata: Sok Bharata van a történelemben, akik közül az Úr Rāma testvére, Ṛṣabha király fia, valamint Duṣyanta Mahārāja fia a leghíresebbek. Mindannyian jól ismertek az univerzum történelméből. A föld bolygót Bharata király, Ṛṣabha király fia után nevezik Bhāratának vagy Bhārata-varṣának, ám néhányak szerint Duṣyanta fiának uralkodása miatt nevezik így. A mi meggyőződésünk szerint Ṛṣabha király fiáról nevezték el Bhārata-varṣának. Megelőzően Ilāvṛta-varṣának hívták, de Ṛṣabha fiának megkoronázása után Bhārata-varṣa néven vált híressé.
Ennek ellenére azonban Duṣyanta Mahārāja fia, Bharata sem volt kevésbé fontos. Bharata a híres szépség, Śakuntalā fia. Duṣyanta Mahārāja az erdőben beleszeretett Śakuntalāba — így fogant meg Bharata. Ezután Kaṇva Muni átka miatt Duṣyanta Mahārāja megfeledkezett feleségéről, Śakuntalāról, s a gyermek Bharatát anyja nevelte fel az erdőben. Már gyermekkorában is olyan erős volt, hogy az erdőben élő oroszlánokat és elefántokat hívta ki, s úgy harcolt velük, ahogyan a kisgyermekek játszanak a macskákkal és a kutyákkal. A fiú rendkívüli erőre tett szert, s erősebb lett, mint napjaink modern Tarzanja, ezért az erdőben élő ṛṣik Sarvadamanának nevezték el, amely annyit jelent, hogy képes mindenki fölött uralkodni. Bharata Mahārājáróḷ a Mahābhārata Ādi-parvája ad teljes leírást. A Pāṇḍavákat, azaz a Kurukat néha Bhāratáknak nevezik, mert a híres Bharata Mahārāja, Duṣyanta király fia dinasztiájában születtek meg.