HU/SB 1.13.1


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


1. VERS

sūta uvāca
viduras tīrtha-yātrāyāṁ
maitreyād ātmano gatim
jñātvāgād dhāstinapuraṁ
tayāvāpta-vivitsitaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sūtaḥ uvāca—Śrī Sūta Gosvāmī így szólt; viduraḥ—Vidura; tīrtha-yātrāyām—miközben különféle zarándokhelyeken vándorolt; maitreyāt—a nagy bölcstől, Maitreyától; ātmanaḥ—az önvaló; gatim—célját; jñātvā—ismerve; āgāt—visszatért; hāstinapuram—Hastināpura városa; tayā—azzal a tudással; avāpta—eleget nyert; vivitsitaḥ—jártas minden tudományban.


FORDÍTÁS

Śrī Sūta Gosvāmī így szólt: Zarándokútja során Vidura elsajátította az önvaló céljáról szóló tudást a nagy bölcstől, Maitreyától, majd visszatért Hastināpurába. Épp olyan jártassá vált e tudományban, amennyire vágyott rá.


MAGYARÁZAT

Vidura: A Mahābhārata történetének egyik kiemelkedő alakja. Vyāsadevától született Ambikā szolgálólány méhéből, aki Pāṇḍu Mahārāja anyja volt. Ő Yamarāja inkarnációja. Maṇḍūka Muni átkának következtében śūdraként kellett megszületnie. Ennek története a következőképpen szól:

Egyszer a birodalom rendjének őrei tolvajokat fogtak, akik Maṇḍūka Muni házában rejtőztek el. Szokásukhoz híven tömlöcbe vetették a tolvajokat    —    Maṇḍuka Munival együtt. A bíró a munit lándzsa általi halálra ítélte. Amikor már épp arra készültek, hogy leszúrják, az esemény híre eljutott a király fülébe, aki azon nyomban parancsot adott nekik, hogy kegyelmezzenek meg áldozatuknak, mert az egy nagy muni. A király személyesen könyörgött a muninak, hogy bocsásson meg emberei tévedéséért. A szent nyomban Yamarājához indult, az élőlények sorsának elrendelőjéhez. Kérdésére Yamarāja elmondta, hogy a muni gyermekkorában egy hegyes szalmaszállal felnyársalt egy hangyát, s emiatt került most ilyen nehéz helyzetbe. A muni úgy vélte, nem valami okos dolog Yamarāja részéről, hogy ártatlan, gyermeki tettéért megbünteti, így hát megátkozta, hogy legyen śūdra. Yamarāja śūdra inkarnációja lett tehát Vidura, Dhṛtarāṣṭra és Pāṇḍu Mahārāja śūdra testvére. Bhīṣmadeva azonban a Kuru-dinasztiának e śūdra fiával is ugyanúgy bánt, mint a többi unokaöccsével. Idővel Vidura olyan lányt vett feleségül, aki szintén egy śūdrānī méhéből született, egy brāhmaṇa apától. Vidura nem örökölte apjának (Bhīṣmadeva fivérének) vagyonát, ám elegendő állami kincset kapott bátyjától, Dhṛtarāṣṭrától. Vidura nagyon ragaszkodott bátyjához, s mindvégig próbálta őt a helyes útra terelni. A kurukṣetrai testvérháború alatt Vidura újra és újra könyörgött neki, hogy legyen igazságos a Pāṇḍu-fiakkal. Duryodhanának azonban nem tetszett nagybátyja közbelépése, és megsértette Vidurát. Ennek eredménye az lett, hogy Vidura elhagyta otthonát, hogy zarándokútra induljon és meghallgassa Maitreya tanítását.