HU/SB 1.14.5


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


5. VERS

nimittāny atyariṣṭāni
kāle tv anugate nṛṇām
lobhādy-adharma-prakṛtiṁ
dṛṣṭvovācānujaṁ nṛpaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

nimittāni—okok; ati—nagyon komoly; ariṣṭāni—rossz előjelek; kāle—idővel; tu—de; anugate—eltűnik; nṛṇām—az emberiségnek; lobha-ādi—mint a mohóság; adharma—vallástalan; prakṛtim—szokások; dṛṣṭvā—megfigyelve; uvāca—mondta; anujam—öccse; nṛpaḥ—a király.


FORDÍTÁS

Olyan idő köszöntött be, amikor az emberek hozzászoktak a mohósághoz, a dühhöz, a büszkeséghez és társaihoz. Yudhiṣṭhira Mahārāja e jelek láttán így szólt öccséhez:


MAGYARÁZAT

A jámbor királyt, Yudhiṣṭhira Mahārāját nyugtalanítani kezdték ezek az emberhez nem illő tulajdonságok, amelyek uralkodóvá váltak a társadalomban: a mohóság, a düh, a vallástalanság és a kétszínűség. Ebből a kijelentésből kiderül, hogy abban a korban az emberek nem ismerték a lealjasodott társadalom e vonásait, s a Kali-yuga, a viszályok korszaka születésekor mindezt megdöbbenve tapasztalták.