HU/SB 1.16.17


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


17. VERS

tasyaivaṁ vartamānasya
pūrveṣāṁ vṛttim anvaham
nātidūre kilāścaryaṁ
yad āsīt tan nibodha me


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tasya—Parīkṣit Mahārājának; evam—így; vartamānasya—elmerülve e gondolatokban; pūrveṣām—ősatyáinak; vṛttim—jó tettei; anvaham—nap nap után; na—nem; ati-dūre—messze; kila—valóban; āścaryam—meglepő; yat—az; āsīt—volt; tat—amelyik; nibodha—tudja; me—tőlem.


FORDÍTÁS

Most hallhatod tőlem, mi történt, miközben Parīkṣit Mahārāja ősei jámbor tetteit hallgatva töltötte napjait, és elmerült róluk szóló gondolataiban.