HU/SB 1.16.19
19. VERS
- dharma uvāca
- kaccid bhadre ’nāmayam ātmanas te
- vicchāyāsi mlāyateṣan mukhena
- ālakṣaye bhavatīm antarādhiṁ
- dūre bandhuṁ śocasi kañcanāmba
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dharmaḥ uvāca—Dharma kérdezte; kaccit—vajon; bhadre—asszonyom; anāmayam—teljesen egészséges és derűs; ātmanaḥ—az önvaló; te—neked; vicchāyā asi—úgy tűnik, mintha a bánat árnya fedné; mlāyatā—ami elsötétít; īṣat—halványan; mukhena—az arcról; ālakṣaye—látszol; bhavatīm—magadnak; antarādhim—valami belső betegség; dūre—távol; bandhum—barát; śocasi—gondolsz; kañcana—valakire; amba—ó, anya.
FORDÍTÁS
Dharma [egy bika formájában] így szólt: Asszonyom, talán nem vagy egészséges és derűs? Miért fed a bánat árnyéka? Arcodon úgy látszik, mintha egészen elsötétültél volna. Valamilyen belső betegségtől szenvedsz, vagy egy rokonodra gondolsz, aki távol van?
MAGYARÁZAT
Ebben a Kali-korban az embereket szerte a világon aggodalmak gyötrik. Mindenki szenved valamilyen betegségtől, s elméjük állapota az arcukra van írva. Mindenki rokonának távolléte miatt szomorkodik. A Kali-kor sajátos jellemzője, hogy egyetlen családnak sem adatik meg, hogy együtt éljen. Hogy kenyerét megkeresse, az apa fiaitól távol él, vagy felesége van távol — és így tovább. Az emberek belső betegségektől szenvednek, szenvednek attól, hogy el kell válniuk szeretteiktől, és szenvednek az aggodalomtól, hogy fenn tudják-e tartani adott helyzetüket. Ez csupán néhány fontos tényező, amely ebben a korban az embereket mindig boldogtalanná teszi.