HU/SB 1.16.23
23. VERS
- yadvāmba te bhūri-bharāvatāra-
- kṛtāvatārasya harer dharitri
- antarhitasya smaratī visṛṣṭā
- karmāṇi nirvāṇa-vilambitāni
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadvā—az lehet; amba—ó, anya; te—tiéd; bhūri—nehéz; bhara—teher; avatāra—enyhítve a terhet; kṛta—tett; avatārasya—aki megjelent; hareḥ—az Úr Śrī Kṛṣṇáé; dharitri—ó, föld; antarhitasya—akit most nem látni; smaratī—miközben Rá gondol; visṛṣṭā—minden, amit végrehajtottak; karmāṇi—cselekedetek; nirvāṇa—felszabadulás; vilambitāni—ami együtt jár vele.
FORDÍTÁS
Ó, Földanya! Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Hari csak azért jelent meg az Úr Śrī Kṛṣṇaként, hogy megszabadítson nehéz terhedtől. Minden cselekedete, melyet itt bemutatott, transzcendentális, és a felszabadulás útját szilárdítja meg. Ő azonban most távol van tőled. Minden bizonnyal tetteire gondolsz, és szomorú vagy hiányukban.
MAGYARÁZAT
Az Úr cselekedetei magukban foglalják a felszabadulást, de sokkal kellemesebbek, mint a nirvāṇából, a felszabadulásból nyert öröm. Śrīla Jīva Gosvāmī és Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura szerint az itt használt nirvāṇa-vilambitāni szó jelentése: „az, ami csökkenti a felszabadulás értékét”. Ahhoz, hogy az ember elérje a nirvāṇát, a felszabadulást, szigorú tapasyán, lemondáson kell keresztülmennie. Az Úr azonban olyan kegyes, hogy alászáll, hogy csökkentse a föld terhét. Csupán e tetteire emlékezve az ember visszautasíthatja a nirvāṇa nyújtotta boldogságot, és eljuthat az Úr transzcendentális hajlékára, hogy Vele legyen és örökké örömteli, szerető szolgálatát végezze.