HU/SB 1.17.14
14. VERS
- jane ’nāgasy aghaṁ yuñjan
- sarvato ’sya ca mad-bhayam
- sādhūnāṁ bhadram eva syād
- asādhu-damane kṛte
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
jane—az élőlényeknek; anāgasi—akik ártatlanok; agham—szenvedések; yuñjan—alkalmazva; sarvataḥ—mindenhol; asya—az ilyen bűnösöknek; ca—és; mat-bhayam—fél tőlem; sādhūnām—az őszintéknek; bhadram—jó szerencse; eva—bizonyára; syāt—meg fog történni; asādhu—tisztességtelen gazemberek; damane—megfékezte; kṛte—úgy tett.
FORDÍTÁS
Aki az ártatlan élőlényeknek szenvedést okoz, félhet tőlem, bárhol legyen a világban! E gonosztevők megfékezésével az ember áldásban részesíti az ártatlanokat.
MAGYARÁZAT
A becstelen gazemberek a gyáva és tehetetlen államvezetőknek köszönhetően vígan élhetik világukat. Amikor azonban a vezetők kellőképpen erősek ahhoz, hogy bárhol az állam területén megfékezzék e becstelen gonosztevőket, akkor biztosan vége jólétüknek. Ha a gonosztevőket példásan megbüntetik, azt mindig a jó szerencse követi. Ahogyan ezt már korábban elmondtuk, a király vagy a vezető elsődleges kötelessége az, hogy minden tekintetben védelmet nyújtson az állam békés és ártatlan lakóinak. Az Úr bhaktái természetüknél fogva békések és ártatlanok, ezért az állam legfőbb kötelessége, hogy megteremtse a lehetőséget, hogy mindenki az Úr bhaktájává válhasson. Ennek nyomán az állampolgárok békések és ártatlanok lesznek, s ezután a királynak egyetlen kötelessége marad csupán: hogy megfékezze a becstelen gonosztevőket. Mindez békét és harmóniát teremt majd minden emberi társadalomban.