HU/SB 1.17.19
19. VERS
- kecid vikalpa-vasanā
- āhur ātmānam ātmanaḥ
- daivam anye ’pare karma
- svabhāvam apare prabhum
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kecit—néhányan közülük; vikalpa-vasanāḥ—akik minden kettősséget tagadnak; āhuḥ—kijelentik; ātmānam—saját maga; ātmanaḥ—az önvalónak; daivam—emberfeletti; anye—mások; apare—másvalaki; karma—cselekedet; svabhāvam—az anyagi természet; apare—sok más; prabhum—hiteles tekintély.
FORDÍTÁS
A filozófusok közül néhányan, akik tagadnak minden kettősséget, azt állítják, hogy az ember saját maga felelős minden boldogságáért és boldogtalanságáért. Mások azt mondják, hogy a természetfölötti erők a felelősek, míg mások szerint mindennek a cselekedet az oka, akik pedig rendkívül materialista szemléletűek, fenntartják, hogy a természet a végső ok.
MAGYARÁZAT
Ahogyan arra fentebb utaltunk, az olyan filozófusok, mint Jaimini és követői, azt alapozzák meg, hogy a gyümölcsöző tett minden boldogtalanság és boldogság oka, s még ha létezik egy felsőbbrendű hatalom, egy emberfeletti hatalommal rendelkező Isten vagy istenek, Ő vagy ők szintén a gyümölcsöző cselekedet hatása alatt állnak, mert mindenki tettei alapján részesül az eredményben. Azt mondják, hogy a tett nem független, mert egy cselekvő hajtja végre, ezért maga a cselekvő az oka saját boldogtalanságának vagy boldogságának. A Bhagavad-gītā (BG 6.5) szintén megerősíti, hogy az ember elméje segítségével, megszabadulva minden anyagi ragaszkodástól, megszabadulhat az anyagi szenvedésektől. Tehát az embernek nem szabad elmerülnie az anyagban az elme anyagi ragaszkodásai révén. Az elme barátja vagy ellensége lehet az embernek anyagi boldogságában és bánatában.
Az ateista, materialista śāṅkhyaiták azt a következtetést vonják le, hogy az anyagi természet minden ok oka. Szerintük az anyagi elemek kombinációja okozza az anyagi boldogságot és boldogtalanságot, az anyag felbomlása pedig azt eredményezi, hogy megszabadulunk minden anyagi fájdalomtól. Gautama és Kaṇāda úgy vélik, hogy mindennek az oka az atomok kombinációja, az imperszonalisták pedig, például Aṣṭāvakra, arra következtettek, hogy a Brahman lelki sugárzása minden ok oka. Ám a Bhagavad-gītāban az Úr Maga jelenti ki, hogy Ő a forrása a személytelen Brahmannak, és ezért Ő az Istenség Személyisége, minden ok eredeti oka. A Brahma-saṁhitā szintén megerősíti, hogy az Úr Kṛṣṇa minden ok alapvető oka.