HU/SB 1.18.37


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


37. VERS

iti laṅghita-maryādaṁ
takṣakaḥ saptame ’hani
daṅkṣyati sma kulāṅgāraṁ
codito me tata-druham


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

iti—így; laṅghita—felülmúl; maryādam—etikett; takṣakaḥ—kígyómadár; saptame—a hetedik; ahani—napon; daṅkṣyati—meg fogja marni; sma—minden bizonnyal; kula-aṅgāram—a dinasztia szégyenét; coditaḥ—megtéve; me—enyém; tata-druham—ellenségesség az apa iránt.


FORDÍTÁS

A brāhmaṇa fia megátkozta a királyt: Mától számítva a hetedik napon egy kígyómadár marja majd meg a dinasztia szégyenét [Parīkṣit Mahārāját], amiért apámat megsértve megszegte az illem törvényeit!


MAGYARÁZAT

Így kezdődött el a brahminikus erő helytelen alkalmazása, és a Kali-kor brāhmaṇái lassanként elvesztették minden brahminikus képességüket és kultúrájukat. A brāhmaṇa fiú Parīkṣit Mahārāját kulāṅgārának tekintette, vagyis a dinasztia szégyenének, valójában azonban a brāhmaṇa fiú maga volt az, mert miatta veszítette el erejét a brāhmaṇa kaszt, mint a kígyó, amelynek kitörik a méregfoga. A kígyó addig félelmetes, amíg van méregfoga, máskülönben csak a gyerekek félnek tőle. Kali először a brāhmaṇa fiút győzte le, majd fokozatosan a többi kasztot is. Így a társadalom rendjeinek tudományos rendszere egy megmételyezett kasztrendszer formáját öltötte magára, amelyet most az embereknek egy másik csoportja irt ki, akik hasonló módon a Kali-kor befolyása alatt állnak. Meg kell látnunk a romlás gyökerét, s nem magát a rendszert kell elítélnünk úgy, hogy tudományos értékét nem ismerjük.