HU/SB 1.3.31


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


31. VERS

yathā nabhasi meghaugho
reṇur vā pārthivo ’nile
evaṁ draṣṭari dṛśyatvam
āropitam abuddhibhiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yathā—ahogyan van; nabhasi—az égben; megha-oghaḥ—a felhők sokasága; reṇuḥ—por; —szintén; pārthivaḥ—iszaposság; anile—a levegőben; evam—így; draṣṭari—a látónak; dṛśyatvam—a látás céljából; āropitam—magában foglalja; abuddhibhiḥ—a csekély értelmű emberek által.


FORDÍTÁS

A felhőket és a port a levegő csupán hordozza, a csekély értelmű emberek azonban azt mondják, az ég felhős és a levegő poros. Éppen így anyagi, testi felfogással tekintenek a lélekre is.


MAGYARÁZAT

Ez a vers újra megerősíti, hogy anyagi szemünkkel és érzékeinkkel nem láthatjuk az Urat, aki teljes mértékben lelki. Még a lelki szikrát, amely az élőlény anyagi testében van, sem ismerjük fel. A test külső burkát vagy az élőlény finom elméjét vesszük figyelembe, de nem látjuk a testen belül létező lelki szikrát. Az élőlény jelenlétét tehát a megfogható fizikai test jelenléte alapján fogadhatjuk el. Azoknak, akik jelenlegi anyagi szemükkel vagy anyagi érzékeikkel akarják látni az Urat, hasonlóan azt tanácsolják, meditáljanak a virāṭ-rūpának nevezett külsődleges, gigantikus formán. Amikor egy híres, előkelő ember az autójában utazik, amelyet nagyon könnyen fel lehet ismerni, az autót a benne ülő emberrel azonosítjuk. Amikor az elnök közeledik autójában, azt mondjuk: „Itt az elnök!”, s az autót az elnökkel azonosítjuk. Hasonlóan, a kevéssé intelligensek, akik azonnal, a kellő képzettség nélkül akarják látni Istent, először a hatalmas anyagi kozmoszt pillanthatják meg az Úr formájaként, habár az Úr kívül és belül egyaránt jelen van. Az égen úszó felhők és a kék ég példája még érzékletesebb ebben az összefüggésben. Bár az ég kék színe és maga az ég különböznek egymástól, mégis úgy fogjuk fel, hogy az ég színe kék. Ez azonban csak a hozzá nem értők általános felfogása.