HU/SB 1.4.7
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
7. VERS
- kathaṁ vā pāṇḍaveyasya
- rājarṣer muninā saha
- saṁvādaḥ samabhūt tāta
- yatraiṣā sātvatī śrutiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
katham—hogyan van; vā—szintén; pāṇḍaveyasya—Pāṇḍu leszármazottjának (Parīkṣitnek); rājarṣeḥ—a királynak, aki egy bölcs volt; muninā—a munival; saha—együtt; saṁvādaḥ—beszélgetés; samabhūt—történt; tāta—ó, kedves; yatra—ahol; eṣā—mint ez; sātvatī—transzcendentális; śrutiḥ—a Védák lényege.
FORDÍTÁS
Hogyan találkozott Parīkṣit király e nagy bölccsel, s hogyan vált lehetővé, hogy az elénekelje neki a Védák magasztos, transzcendentális lényegét [a Bhāgavatamot]?
MAGYARÁZAT
A Śrīmad-Bhāgavatamot itt a Védák lényegének nevezik. A Bhāgavatam nem egy kitalált történet, mint ahogyan azt néha a hozzá nem értők vélik. Śuka-saṁhitāként, Śrī Śukadeva Gosvāmī, a kiváló felszabadult bölcs által elbeszélt védikus himnuszként is ismerik.