HU/SB 1.5.36
36. VERS
- kurvāṇā yatra karmāṇi
- bhagavac-chikṣayāsakṛt
- gṛṇanti guṇa-nāmāni
- kṛṣṇasyānusmaranti ca
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kurvāṇāḥ—miközben elvégez; yatra—azután; karmāṇi—kötelességek; bhagavat—az Istenség Személyisége; śikṣayā—akaratából; asakṛt—folytonosan; gṛṇanti—elfogad; guṇa—tulajdonságok; nāmāni—nevek; kṛṣṇasya—Kṛṣṇáé; anusmaranti—örökké emlékezik; ca—és.
FORDÍTÁS
Miközben az ember Śrī Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége utasításai szerint végzi kötelességét, állandóan emlékezik Rá, nevére és tulajdonságaira.
MAGYARÁZAT
Az Úr tapasztalt bhaktája úgy alakítja életét, hogy miközben számtalanféle kötelességét végzi akár jelenlegi, akár következő életére gondolva, állandóan képes emlékezni az Úr nevére, dicsőségére, tulajdonságaira stb. Az Úr utasítása félreérthetetlenül olvasható a Bhagavad-gītāban: az ember az élet minden területén az Úrnak dolgozzon. Az élet minden területén az Urat kell tulajdonosként elismerni. A védikus szertartások szerint még az olyan félistenek, mint Indra, Brahmā, Sarasvatī és Gaṇeśa imádatában is az a szokás, hogy Viṣṇu képviselőjének minden körülmények között ott kell lennie, mint yajñeśvara, az áldozatok irányító hatalma. Ajánlatos, hogy egy bizonyos célért egy bizonyos félistent imádjon az ember, Viṣṇu jelenléte azonban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a szertartást megfelelően elvégezzék.
E védikus kötelességektől eltekintve még a hétköznapi dolgainkban (a család ügyeiben, az üzleti vagy szakmai életben) is figyelembe kell vennünk, hogy minden cselekedet eredményét át kell adnunk a legfelsőbb élvezőnek, az Úr Kṛṣṇának. A Bhagavad-gītāban az Úr kijelenti, hogy Ő minden dolog legfőbb élvezője, minden bolygó legfőbb tulajdonosa és minden lény legfelsőbb barátja. Az Úr Śrī Kṛṣṇán kívül senki sem tarthatja magát az Ő teremtésében létező minden dolog tulajdonosának. Egy tiszta bhakta sohasem felejti ezt el, s így örökké az Úr transzcendentális nevéről, dicsőségéről és tulajdonságairól énekel. Ez azt jelenti, hogy állandó kapcsolata van az Úrral. Az Úr azonos nevével, dicsőségével — és így tovább —, ezért ezek állandó társasága nem más, mint az Úr társasága.
Havi jövedelmünk jelentős részét, legalább felét az Úr Kṛṣṇa utasításainak végrehajtására kell fordítanunk. S nem csupán keresetünk hasznát kell erre a célra fordítani, hanem prédikálnunk kell az odaadást másoknak is, mert ez szintén az Úr utasítása. Az Úr határozottan kijelenti, hogy senki sem kedvesebb Számára, mint az, aki örökké az Ő nevét és dicsőségét prédikálja szerte a világon. Az anyagi világ tudományos felfedezéseit ugyanígy lehet az Ő utasításainak végrehajtásában alkalmazni. Az Úr azt akarja, hogy a Bhagavad-gītā üzenetét prédikálják bhaktái között. Nem lehetséges ez azok között, akik nem rendelkeznek a lemondás, az adományozás és a műveltség biztosította hitellel. Ezért továbbra is törekednünk kell arra, hogy megnyerjük a vonakodó embereket, hogy bhaktákká váljanak. Az Úr Caitanya nagyon egyszerű módszert mutatott be ezzel kapcsolatban. A transzcendentális üzenetről énekléssel, tánccal és ételekkel prédikált. Keresetünk felét fordítsuk hát erre a célra. Ha e nézeteltéréssel és viszállyal teli, bűnös korban legalább a társadalom vezetői és tehetős polgárai hajlandók lennének jövedelmük felét az Úr szolgálatára fordítani, ahogyan azt az Úr Śrī Caitanya Mahāprabhu tanította, akkor egészen biztos, hogy a zűrzavar e pokla az Úr transzcendentális hajlékává változna. Senki sem fogja ellenezni, hogy részt vegyen egy olyan tevékenységben, ahol énekelnek, táncolnak és ételeket szolgálnak fel. Egy ilyen eseményen mindenki megjelenik, és saját maga érezheti majd az Úr transzcendentális jelenlétét. Egyedül ez segíti majd abban, hogy az Úr társaságát élvezhesse, s ezáltal megtisztuljon a lelki megvalósításban. Az ilyen lelki cselekedetek sikerének egyetlen feltétele, hogy egy olyan tiszta bhakta irányítása alatt végezzük, aki teljesen mentes minden anyagi vágytól, gyümölcsöző cselekedettől és unalmas elmebeli spekulációtól, mellyel az Úr természetét próbálná felfedni. Senkinek sem kell kitalálnia, milyen az Úr természete. Már elmondta Ő Maga, legfőképpen a Bhagavad-gītāban, s a többi Védikus Írásban is. Csupán teljes mértékben el kell fogadnunk, s be kell tartanunk utasításait. Ez vezet majd bennünket a tökéletesség útjára. Az ember maradhat saját helyzetében; nem kell változtatnia rajta, különösen ebben a számtalan nehézséggel teli korban. Az egyetlen feltétel az, hogy az embernek fel kell adnia a száraz elmebeli spekulálást, amelynek célja, hogy eggyé váljon az Úrral. Az ilyen felfuvalkodott hívságok feladása után az ember nagyon alázatosan elfogadhatja az Úr utasításait a Bhagavad-gītāból vagy a Bhāgavatamból egy olyan hiteles bhakta ajkairól, akinek tulajdonságairól korábban már írtunk. Ez minden kétséget kizárva sikeressé teszi minden törekvésünket.