HU/SB 1.5.5
5. VERS
- vyāsa uvāca
- asty eva me sarvam idaṁ tvayoktaṁ
- tathāpi nātmā parituṣyate me
- tan-mūlam avyaktam agādha-bodhaṁ
- pṛcchāmahe tvātma-bhavātma-bhūtam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vyāsaḥ — Vyāsa; uvāca — mondta; asti — van; eva — bizonyára; me — enyém; sarvam — minden; idam — ez; tvayā — általad; uktam — elmondott; tathāpi — és mégis; na — nem; ātmā — önvaló; parituṣyate — kielégít; me — nekem; tat — annak; mūlam — gyökere; avyaktam — észrevétlen; agādha-bodham — a korlátlan tudással rendelkező ember; pṛcchāmahe — kérdez; tvā — neked; ātma-bhava — magától született; ātma-bhūtam — utód.
FORDÍTÁS
Śrī Vyāsadeva szólt: Minden, amit elmondtál rólam, tökéletesen igaz, mindezek ellenére mégis békétlen vagyok. Ezért elégedetlenségem alapvető okáról téged kérdezlek, aki korlátlan tudással rendelkezel, hiszen Brahmā sarja vagy, a magától-születetté [aki anyagi anya és apa nélkül jött a világra].
MAGYARÁZAT
Az anyagi világban, mindenki abban a felfogásban él, hogy az önvaló azonos a testtel és az elmével. Így aztán minden tudomány, amely az anyagi világban elterjedt, az elmével vagy a testtel áll kapcsolatban — ez az oka minden elégedetlenségnek. Az ember ezt legtöbbször észre sem veszi, legyen bár a legnagyobb tudós az anyagi tudományok terén. Ezért a csüggedés okának feltárása érdekében jó, ha egy olyan személyiséghez fordulunk, mint Nārada. Hogy miért hozzá kell fordulnunk, azt a következő versek magyarázzák el.