HU/SB 10.1.25


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


25. VERS

viṣṇor māyā bhagavatī
yayā sammohitaṁ jagat
ādiṣṭā prabhuṇāṁśena
kāryārthe sambhaviṣyati


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

viṣṇoḥ māyā—az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu energiája; bhagavatī—éppen olyan, mint Bhagavān, ezért Bhagavatīnak nevezik; yayā—aki; sammohitam—elbűvöli; jagat—minden világot, az anyagit és a lelkit egyaránt; ādiṣṭā—az utasítására; prabhuṇā—az Úrnak; aṁśena—különböző potenciális tényezőivel; kārya-arthe—a feladat végrehajtása érdekében; sambhaviṣyati—szintén meg fog jelenni.


FORDÍTÁS

Az Úr energiája, viṣṇu-māyā, aki épp olyan, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége, szintén megjelenik majd az Úr Kṛṣṇával. Ez az energia különféle formákban működve elbűvöli a világokat, az anyagit és a lelkit egyaránt. Ura kérésére energiáival együtt jön majd el, hogy végrehajtsa az Úr feladatát.


MAGYARÁZAT

Parāsya śaktir vividhaiva śrūyate (Śvetāśvatara Upaṇiṣad 6.8). A Védák kijelentik, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége energiáit más és más néven nevezik, például yogamāyā vagy mahāmāyā. Végső soron azonban az Úrnak csak egy energiája van, épp úgy, ahogyan csak egyetlen villamosenergia létezik, annak ellenére, hogy fűteni és hűteni egyformán képes. Az Úr energiája a lelki és az anyagi világban egyaránt működik. A lelki világban, mint yogamāyā cselekszik, ám ugyanez az energia az anyagi világban mahāmāyāként működik, ahogyan az elektromos áram működik mind a fűtőtestben, mind a hűtőszekrényben. Az anyagi világban ez az energia mahāmāyāként működve olyan hatással van a feltételekhez kötött lelkekre, hogy egyre jobban eltávolítja őket az odaadó szolgálattól. Yayā sammohito jīva ātmānaṁ tri-guṇātmakam (SB 1.7.5), mondja a śāstra. Az anyagi világban a feltételekhez kötött lélek azt gondolja magáról, hogy a tri-guṇának, az anyagi természet három kötőerejének a terméke. Ez a testi életfelfogás. Amiatt, hogy mindenki az anyagi energia három guṇájával társul, mindenki a testével azonosítja magát. Van, aki azt gondolja, hogy brāhmaṇa, van, aki azt, hogy kṣatriya, egyesek pedig vaiśyának vagy śūdrának tekintik magukat. Valójában azonban senki sem brāhmaṇa, kṣatriya, vaiśya vagy śūdra: mindenki a Legfelsőbb Úr szerves része (mamaivāṁśaḥ), de amiatt, hogy az anyagi energia, mahāmāyā befedi, így azonosítja magát. Amikor azonban a feltételekhez kötött lélek felszabadul, Kṛṣṇa örök szolgájának tekinti magát. Jīvera ’svarūpa’ haya    —    kṛṣṇera ’nitya-dāsa’. Amikor ebbe a helyzetbe kerül, ugyanez az energia yogamāyāként működve egyre inkább segíti, hogy megtisztuljon, és energiáját az Úr szolgálatának szentelje.

Akár feltételekhez van kötve a lélek, akár felszabadult, az Úr mindig a legfelsőbb. Ahogyan a Bhagavad-gītā (BG 9.10) mondja, mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sa-carācaram: az anyagi energia, mahāmāyā az Istenség Legfelsőbb Személyisége parancsára van hatással a feltételekhez kötött lélekre.

prakṛteḥ kriyamāṇāni
guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ
ahaṅkāra-vimūḍhātmā
kartāham iti manyate'

„A hamis ego által megtévesztett szellemi lélek önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában az anyagi természet három kötőereje végzi azokat.” (BG 3.27) A feltételekhez kötött életben senki sem szabad, de amiatt, hogy mahāmāyā irányítása alatt meg van zavarodva, mindenki ostobán függetlennek képzeli magát (ahaṅkāra-vimūḍhātmā kartāham iti manyate). Amikor azonban a feltételekhez kötött lélek az odaadó szolgálat végzése következtében felszabadul, egyre nagyobb és nagyobb lehetőséget kap, hogy különféle transzcendentális helyzetekben     —     dāsya-rasában, sakhya-rasában, vātsalya-rasában és mādhurya-rasában    —    ízlelhesse meg kapcsolatát az Istenség Legfelsőbb Személyiségével.

Az Úr energiájának, viṣṇu-māyānak tehát két arculata van: āvaraṇikā és unmukha. Amikor az Úr megjelent, energiája Vele tartott, és különféle módokon működött. Yaśodā, Devakī és az Úr többi bensőséges rokona esetében yogamāyāként cselekedett, míg Kaṁsával, Śālvával és a többi asurával máshogy bánt. Az Úr Kṛṣṇa utasítására energiája, yogamāyā eljött az Úrral, s az időnek és a körülményeknek megfelelően más és más működést nyilvánított meg. Kāryārthe sambhaviṣyati. Yogamāyā annak érdekében, hogy elérje azokat a célokat, melyekre az Úr vágyott, különféle módokon cselekedett. A Bhagavad-gītā (BG 9.13) megerősíti: mahātmānas tu māṁ pārtha daivīṁ prakṛtim āśritāḥ. A mahātmākat, akik teljesen átadták magukat az Úr lótuszlábának, yogamāyā vezeti, míg a durātmāk, azok, akik nem végeznek odaadó szolgálatot, mahāmāyā irányítása alatt állnak.